Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-28 / 30. szám

1929. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 139. oldal. Ilyen előkészítés után vette kezdetét 17.-én reg­gel 9 órakor az egyházmegyei közgyűlés, melyre meg­jelentek a világi tanácsbirók és az egyházak világi képviselői is majdnem teljes számban. A XC. zsoltár 1. versének eléneklése és Löké Károly esperes imája után Szabó György egyházme­gyei gondnok emelkedett szólásra s tartalmas megnyi­tójában megemlékezik Püspök úr jubileumáról, a zsi­natról és annak munkájáról; majd az egyházmegyénk­ben végzett püspöklátogatás hatását emeli ki s abból az általános, lelkes tisztelet és szeretetteljes fogadta­tásból, mely Püspök úr Öméltósága személye iránt fe­lekezeti különbség nélkül mindenütt megnyilvánult; azt a következtetést vonja le, hogy a felekezeti béke általánoságban nincs veszélyeztetve. Majd egyházme­gyénk köztiszteletben és szeretetben álló esperesét üd­vözli abból az alkalomból, hogy ebben az évben töl­tötte be lelkészi működésének 25. évét. Szól az egy­házi adók még mindig szükségszerű magasságáról s ezzel kapcsolatban arról, hogy nagy sérelem volna és egyházaink alapját ingatná meg, ha — az adósegély és más segélyeink valorizálása előtt — az adók eset­leges behajtására a közigazgatási hatóság csak ß. 10o/o-ot meg nem haladó összegig volna igénybe ve­hető! A megnyitó után esperes úr megköszönve a me­leg üdvözlő szavakat, a közgyűlés felkérte őt arra, hogy az Amerikából szerencsésen visszaérkezett Püspök urat az egyházmegye nevében táviratilag üdvözölje. Ezután kezdte meg Besse Lajos főjegyző ,a gyűlés 82 pontból álló tárgysorozatának referálását. Tapsonyi Sándor megválasztott új aljegyző és Siimegh István új lelkészi tanácsbiró tették le az esküt. Megerősítést nyert a győri lelkész- és több tanítóválasztás. Két új tanító tette le a hivatalos esküt. Az esperesi jelentés részletesen foglalkozott a püspöklátogatással; ki­emelte azt a nagy hatást, amelyet főpásztorunknak gyülekezeteinkben megjelenése, igehirdetése, presbi­tériumainkkal tanácskozása tett, melynek eredménye bizonyára mindenütt meg lesz, hogy Öméltósága a nagy és fárasztó munka jutalmát abban találhatja meg, hogy az elhintett jó magvak termő talajba estek és ott gyümölcsöznek. Az esperesi és egyházlátoga­tási jelentésből a határozatokat igénylő pontokat fel­terjesztjük a kerületi közgyűlésre. Ä kerületi gyűlés és intéző-bizottság határozatait letárgyaltuk, melyek közül kiemelendőnek tartom, hogy Medgyasszay Vince esperes, kerületi főjegyző úrnak a tanítói díjlevelek átértékelése stb. tárgyábani indítványát közgyűlés min­den pontjában magáévá tette. Az ORLE és ORJÓ át­iratait közgyűlés a lelkészek figyelmébe ajánlotta. A beadott segélykérvények felett a segély összegének ismerése után a segélvosztó-bizottság határoz, ide­értve a belmissziói segélyért beadott kérvényeket is, úgy azonban, hogy az ezek feletti döntésre a bel­missziói előadói is meghívandó. Bököd, Tata, Győr, Kömlőd és Mocsa rendkívüli adókivetése megerősítést nyert. A közalapi és lelkésznyugdíjintézeti bizottság jegyzőkönyvét elfogadták. A belmissziói bizottság elő­terjesztéseit, a lelkészértekezlet határozatait s ennek kapcsán az I. t.-c. revíziója tárgyábani javaslatokat és a Maller Kálmán tanügyi bizottsági elnök előadásában ismertetett tanügyi bizottsági határozatokat a közgyű­lés határozati erőre emelte és azok alapján teszi meg felterjesztéseit a kerületi közgyűlésre. Az egyházme­gyei számadásokat és költségvetéseket megerősítet­tük. Révész Alfrédnének a tarjáni egyház részére tett 1000 pengős alapítványáról, Miklovicz Lajos és Nagy László tanítónak a tatabányai egyház részére tett 240 pengős alapítványáról, a tatabányai presbitériumnak dr. Bányay Lajos lelkész nevére tett 1000 pengős ala­pítványáról és özv. Schvartz Istvánnénak a tatabányai egyház részére tett 1000 pengős alapítványáról, to­vábbá Tóth András és neje részéről a győri egyház részére iskolatelek céljára adott ajándékozásáról szóló alapító-leveleket letárgyaltuk, megerősítettük és a kér. gyűlésre felterjesztjük. Több haszonbér-szerződést megerősítettünk; a bőnyi egyháznak gazdasági épüle­tek emelésére engedélyt adtunk. Komárom—Eszter­gom k. e. vármegyéknek az iskolák egészségügyére vonatkozó szabályrendeletét és több körrendeletét az egyházmegyei közgyűlés elfogadta, de kimondta, hogy más alkalommal a közigazgatási bizottság a szabály­rendelet-tervezetet előre közölje az egyházmegyével, mert a minisztérium által már megerősített szabály­rendeleten nem lehet megtenni a szükséges változta­tásokat. Az egyetemes hivatalos lap kiadására, az egyetemes tanterv készítésére, a tankönyvek árának mérséklésére, a lelkészi nyugdíjjárulékok emelésére vonatkozó határozatokat letárgyaltuk. A hivatalos lap kiadására vonatkozólag javasoltuk az igen sokféle egy­házi lap kevesbbítését s így az anyagi és szellemi erők összpontosítását. Az egyetemes, új tanterv ki­adása szükséges, de még nem időszerű addig, amig az állam a VII. és Vili. osztály anyagát is felölelő tan­tervet ki nem adja. A tankönyvek ára feltétlenül mér­­séklendő és mérsékelhető is, ha másként nem, árlejtés útján, hiszen a dunántúli kerület kiadásában keve­sebb példányszámban megjelent tankönyvek olcsób­bak voltak, mint a mostaniak. A lelkészi nyugdíjinté­zeti járulékok emelését el kell halasztani a lelkészi korpótlék folyósításáig s akkor felemelhető lesz a békebeli aranykorona pengőbeni összegére. Több más, kisebb jelentőségű tárgy elintézése után a gyűlés a déli órákban, az időszaki tanács megalakítása után imával befejezést nyert. Bírósági ügy egy sem volt, ami köszönhető an­nak a tapintatos és bölcs intézkedésnek, melyet es­peresünk minden kiélesedni akaró ügy élének elvétele érdekében kifejt. Ügy ezen gyűlés végeztével, mint az előtte való napon az Esterházy-szállóban gyűltünk össze köz­ebédre, honnan ebéd végeztével ki-ki otthonába ment, hogy a hallottak és tapasztaltak alapján folytassa munkáját Isten országának építésére. Tarján, 1929 július hó. Besse Lajos a tatai ref. egyhm. főjegyzője. Hozzászólás az egyházi bálokról szóló debreceni presbiteri határozathoz. Irta: dr. Viczencz Árpád. (Pápakovácsi.)* Minden református ember, aki nemcsak száján és a formális, templomi, liturgiái funkciókban református hitü és „látszat“ világnézetű, hanem akinek vére és szellemlényege is az, az mind hálatelt érzéssel üdvözli a debreceni presbiteri határozatot. Végre a hosszú le­targia közepette történt egy pozitív (munkás) lépés a protestáns szellem határozott érvényesítése felé is. Debrecen felől sok olyan új és igazi protestáns szellemű dolog jött már, ami nemcsak egyedül a hazai protestantizmust, hanem az egész ország közfelfogását és szellemét is befolyásolta és megtermékenyítette. * Cikkiró körorvos barátunk ily címen hosszabb értekezést küldött hozzánk, melyből, lapunk korlátolt terjedelmére való tekin­tettel, a fentieket közöljük. Szerző ilyen irányú beadványt küldött a pápai ref. egyházmegyéhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents