Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-28 / 30. szám
1929. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 139. oldal. Ilyen előkészítés után vette kezdetét 17.-én reggel 9 órakor az egyházmegyei közgyűlés, melyre megjelentek a világi tanácsbirók és az egyházak világi képviselői is majdnem teljes számban. A XC. zsoltár 1. versének eléneklése és Löké Károly esperes imája után Szabó György egyházmegyei gondnok emelkedett szólásra s tartalmas megnyitójában megemlékezik Püspök úr jubileumáról, a zsinatról és annak munkájáról; majd az egyházmegyénkben végzett püspöklátogatás hatását emeli ki s abból az általános, lelkes tisztelet és szeretetteljes fogadtatásból, mely Püspök úr Öméltósága személye iránt felekezeti különbség nélkül mindenütt megnyilvánult; azt a következtetést vonja le, hogy a felekezeti béke általánoságban nincs veszélyeztetve. Majd egyházmegyénk köztiszteletben és szeretetben álló esperesét üdvözli abból az alkalomból, hogy ebben az évben töltötte be lelkészi működésének 25. évét. Szól az egyházi adók még mindig szükségszerű magasságáról s ezzel kapcsolatban arról, hogy nagy sérelem volna és egyházaink alapját ingatná meg, ha — az adósegély és más segélyeink valorizálása előtt — az adók esetleges behajtására a közigazgatási hatóság csak ß. 10o/o-ot meg nem haladó összegig volna igénybe vehető! A megnyitó után esperes úr megköszönve a meleg üdvözlő szavakat, a közgyűlés felkérte őt arra, hogy az Amerikából szerencsésen visszaérkezett Püspök urat az egyházmegye nevében táviratilag üdvözölje. Ezután kezdte meg Besse Lajos főjegyző ,a gyűlés 82 pontból álló tárgysorozatának referálását. Tapsonyi Sándor megválasztott új aljegyző és Siimegh István új lelkészi tanácsbiró tették le az esküt. Megerősítést nyert a győri lelkész- és több tanítóválasztás. Két új tanító tette le a hivatalos esküt. Az esperesi jelentés részletesen foglalkozott a püspöklátogatással; kiemelte azt a nagy hatást, amelyet főpásztorunknak gyülekezeteinkben megjelenése, igehirdetése, presbitériumainkkal tanácskozása tett, melynek eredménye bizonyára mindenütt meg lesz, hogy Öméltósága a nagy és fárasztó munka jutalmát abban találhatja meg, hogy az elhintett jó magvak termő talajba estek és ott gyümölcsöznek. Az esperesi és egyházlátogatási jelentésből a határozatokat igénylő pontokat felterjesztjük a kerületi közgyűlésre. Ä kerületi gyűlés és intéző-bizottság határozatait letárgyaltuk, melyek közül kiemelendőnek tartom, hogy Medgyasszay Vince esperes, kerületi főjegyző úrnak a tanítói díjlevelek átértékelése stb. tárgyábani indítványát közgyűlés minden pontjában magáévá tette. Az ORLE és ORJÓ átiratait közgyűlés a lelkészek figyelmébe ajánlotta. A beadott segélykérvények felett a segély összegének ismerése után a segélvosztó-bizottság határoz, ideértve a belmissziói segélyért beadott kérvényeket is, úgy azonban, hogy az ezek feletti döntésre a belmissziói előadói is meghívandó. Bököd, Tata, Győr, Kömlőd és Mocsa rendkívüli adókivetése megerősítést nyert. A közalapi és lelkésznyugdíjintézeti bizottság jegyzőkönyvét elfogadták. A belmissziói bizottság előterjesztéseit, a lelkészértekezlet határozatait s ennek kapcsán az I. t.-c. revíziója tárgyábani javaslatokat és a Maller Kálmán tanügyi bizottsági elnök előadásában ismertetett tanügyi bizottsági határozatokat a közgyűlés határozati erőre emelte és azok alapján teszi meg felterjesztéseit a kerületi közgyűlésre. Az egyházmegyei számadásokat és költségvetéseket megerősítettük. Révész Alfrédnének a tarjáni egyház részére tett 1000 pengős alapítványáról, Miklovicz Lajos és Nagy László tanítónak a tatabányai egyház részére tett 240 pengős alapítványáról, a tatabányai presbitériumnak dr. Bányay Lajos lelkész nevére tett 1000 pengős alapítványáról és özv. Schvartz Istvánnénak a tatabányai egyház részére tett 1000 pengős alapítványáról, továbbá Tóth András és neje részéről a győri egyház részére iskolatelek céljára adott ajándékozásáról szóló alapító-leveleket letárgyaltuk, megerősítettük és a kér. gyűlésre felterjesztjük. Több haszonbér-szerződést megerősítettünk; a bőnyi egyháznak gazdasági épületek emelésére engedélyt adtunk. Komárom—Esztergom k. e. vármegyéknek az iskolák egészségügyére vonatkozó szabályrendeletét és több körrendeletét az egyházmegyei közgyűlés elfogadta, de kimondta, hogy más alkalommal a közigazgatási bizottság a szabályrendelet-tervezetet előre közölje az egyházmegyével, mert a minisztérium által már megerősített szabályrendeleten nem lehet megtenni a szükséges változtatásokat. Az egyetemes hivatalos lap kiadására, az egyetemes tanterv készítésére, a tankönyvek árának mérséklésére, a lelkészi nyugdíjjárulékok emelésére vonatkozó határozatokat letárgyaltuk. A hivatalos lap kiadására vonatkozólag javasoltuk az igen sokféle egyházi lap kevesbbítését s így az anyagi és szellemi erők összpontosítását. Az egyetemes, új tanterv kiadása szükséges, de még nem időszerű addig, amig az állam a VII. és Vili. osztály anyagát is felölelő tantervet ki nem adja. A tankönyvek ára feltétlenül mérséklendő és mérsékelhető is, ha másként nem, árlejtés útján, hiszen a dunántúli kerület kiadásában kevesebb példányszámban megjelent tankönyvek olcsóbbak voltak, mint a mostaniak. A lelkészi nyugdíjintézeti járulékok emelését el kell halasztani a lelkészi korpótlék folyósításáig s akkor felemelhető lesz a békebeli aranykorona pengőbeni összegére. Több más, kisebb jelentőségű tárgy elintézése után a gyűlés a déli órákban, az időszaki tanács megalakítása után imával befejezést nyert. Bírósági ügy egy sem volt, ami köszönhető annak a tapintatos és bölcs intézkedésnek, melyet esperesünk minden kiélesedni akaró ügy élének elvétele érdekében kifejt. Ügy ezen gyűlés végeztével, mint az előtte való napon az Esterházy-szállóban gyűltünk össze közebédre, honnan ebéd végeztével ki-ki otthonába ment, hogy a hallottak és tapasztaltak alapján folytassa munkáját Isten országának építésére. Tarján, 1929 július hó. Besse Lajos a tatai ref. egyhm. főjegyzője. Hozzászólás az egyházi bálokról szóló debreceni presbiteri határozathoz. Irta: dr. Viczencz Árpád. (Pápakovácsi.)* Minden református ember, aki nemcsak száján és a formális, templomi, liturgiái funkciókban református hitü és „látszat“ világnézetű, hanem akinek vére és szellemlényege is az, az mind hálatelt érzéssel üdvözli a debreceni presbiteri határozatot. Végre a hosszú letargia közepette történt egy pozitív (munkás) lépés a protestáns szellem határozott érvényesítése felé is. Debrecen felől sok olyan új és igazi protestáns szellemű dolog jött már, ami nemcsak egyedül a hazai protestantizmust, hanem az egész ország közfelfogását és szellemét is befolyásolta és megtermékenyítette. * Cikkiró körorvos barátunk ily címen hosszabb értekezést küldött hozzánk, melyből, lapunk korlátolt terjedelmére való tekintettel, a fentieket közöljük. Szerző ilyen irányú beadványt küldött a pápai ref. egyházmegyéhez is.
