Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-28 / 30. szám
136. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. panaszkodását, mert a kései gyülekezet elszokott a templomtól is, mert nem volt előbb vasárnapi iskola, S még egy dolog meggondolásra int. Manapság az ellentábor szivgárdákba, kongregációkba és ehhez hasonlókba tömöríti a gyermekeket. Amig ők harcos katonákat nevelnek, mi még azon vitatkozunk, hogy szükséges-e vagy ajánlatos-e, vagy bevezethető-e a vasárnapi iskola. S abban a harcban, melyet a túlsó tábor előkészít, a szokásokon, tradíciókon élősködő álmodozó tábor el fogja veszíteni a csatát. Csak egyet mondhatok. Vezessük be a vasárnapi iskolát falun is. Ne holnap. Még ma! Sulaesik Zoltán. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Ugyanaznap d. u. fél 4 órakor indult el Püspök úr a kisbéri ménesbirtok négyes fogatán Ászárra. Kisbér határán lovasbandérium várta és fogadta s kisérte a községig, hol a diadalkapu előtt a szakadó esőben is nagyszámú közönség gyülekezett össze; kivonult a községi képviselőtestület, melynek élén Tóth Jenő helyettes főjegyző mondott üdvözlő beszédet, Ászár községnél pedig Ágoston Dezső főjegyző. A lelkészlak előtt felállított diadalkapunál ott volt az egész gyülekezet, hol Tapsonyi Sándor lelkész frappáns beszédben köszöntötte az érkező főpásztort, kinek Kálmán Gizi az ászári ifjúság nevében szívből jövő szavak kíséretében szép virágcsokorral kedveskedett. Az ászár-kisbéri gyülekezetnek Püspök úr nagyon kimért idejéből egy egész napot ajándékozott, aminek áldásai azt hisszük, hogy kihatással lesznek ennek a szépen dolgozó gyülekezetnek az életére. Szombat délután Ászáron az elemi iskolában presbiteri gyűlés volt, melyen megnyitó imát Lóké Károly esperes, bezáró imát pedig Tapsonyi Sándor lelkész mondott, aki a gyűlés bezárása előtt külön is üdvözölte Püspök urat. A gyűlésen semmi különösebb utasítás adására nem volt szükség, Püspök úr mindent rendben talált s megelégedését fejezte ki az egyházi élet felett. Presbiteri gyűlés végeztével fogadta Püspök úr az ászári küldöttségeket a lelkészi hivatalban; a róm. kath. egyház küldöttségét Horváth János plébános, az evangélikus egyházét Molnár Gyula bakonymagyarszombathelyi ág. h. ev. lelkész, Ászár község elöljáróságát Nagy Lajos adóügyi jegyző vezette s fejezték ki hódolatukat Püspök úr előtt. Délután 6 órakor foglalta el Püspök úr és kísérete lakosztályát a ménesbirtok kastélyában, melyet Thaly Dezső igazgató kormányfőtanácsos, a tatai egyházmegye világi tanácsbirája a legnag3^obb előzékenységgel bocsátott Püspök úr rendelkezésére, aki egyébként is a fogadtatás előkészítésében igen tevékeny részt vett. Püspök űr lakosztályának díszes csarnokában fogadta a kisbéri küldöttségeket. Küldöttségileg járultak Püspök úr elé s üdvözölték: a róm. kath. egyház Szohurek Antal esperes-plebános vezetésével, a kisbéri evangélikus gyülekezet Turcsányi Géza felügyelő vezetésével, az izr. hitközség Moskovitz Sándor rabbi vezetésével, a kisbéri ménesbirtok tisztikara Ketzán Emil ezredes-parancsnok vezetésével, a kisbéri ménesbirtok igazgatósága és tisztviselői kara Thaly Dezső igazgató vezetésével, a »Vízcsepp« jótékony nőegylet Ruisz Gyuláné vezetésével, a protestáns jótékony nőegylet dr. Turcsányi Józsefné elnök és Tapsonyi Sándor lelkész vezetésével, a kisbéri dalegylet dr. Gulyás József orvos, elnök vezetésével, a kisbéri református társegyház Tapsonyi Sándor lelkész vezetésével. Püspök úr mindegyik küldöttségnek külön válaszolt az üdvözlésekhez alkalmazott beszéddel. A kisbéri társegyházban eltöltött s eddig is nagyon mozgalmas órák után este fél 8 órakor következett a gyülekezet és Kisbér társadalmának leikébe mélyen bevésődő, építő erejű ünnepély a kaszinó nagytermében, melynek különös jelentőséget kölcsönzött az, hogy az ünnepély előadója fáradhatatlan Püspökünk volt s mellette egyházkerületünk másik kiemelkedő, markáns alakja, Medgyasszay Vince egyházkor, főjegyző, mezőföldi esperes költeményeiből olvasott fel. Áz ünnepélyt Tapsonyi Sándor lelkész nyitotta meg, aki rámutatott azokra az értékes szolgálatokra, melyeket Püspök úr tett az egyháznak és nemzetünknek részint bent az országban, részint külföldön. Tapsonyi lelkész, aki különben minden egyes számot szellemesen konferált be, felkérte püspök urat előadásának megtartására. Végtelenül kedves jelenség volt, hogy a dobogón megjelenő főpásztor előtt, mintha az égből szállott volna alá, megjelent Molnár Zsuzsika, 5 éves kis leány — Thaly Dezső unokája — mosolygós arccal és csillogós szemekkel mondott néhány köszöntő szót s adta át a nőegylet virágcsokrát. Püspök úr a jelenés hatása alatt kezdette el előadását »A tengerről«. Érdemes volna egész terjedelmében leközölni ezt a gyönyörű, vallásos gondolatokban gazdag előadást már csak annak illusztrálására is, hogy mit lát meg a tengerben egy hivő vallásos lélek. Előadásának filozófiai mélysége, vallásos ereje megragadta a hallgatóság lelkét, metaforikus befejezése szűnni nem akaró tapsot váltott ki az ünneplő közönségből. Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző legújabb verseiből olvasott fel a »Szeretnék még sokáig élni...«, »Farkasgvepünél...«, »Hazavágyás...« (a legutóbbi zsinat alkalmával irta Budapesten) és a »De kár megvénülni...« cimü diákköri reminiscenciákból fakadó kedves költeményeit. A közönség igen lelkesen ünnepelte a kiváló poéta-papot, vagy mondjuk így, hogy a poétában a lelkészt, mert minden költeményének van vallásos értéke és szavainak szárnyakat ott is a hit ereje adott. Tapsonyi Sándor, feleségének finom harmoniumkisérete mellett a 201. és 263. dicséreteket énekelte, Pongó Lenke Sajó Sándortól (Magyarnak lenni) és Farkas Imrétől (A protekció) szavalt egy-egy költeményt mély átérzéssel. Lőke Károly esperes zárószavai fejezték be az ünnepélyt, aki méltatta azt a rendkívül buzgó tevékenységet, melyet a kisbéri protestáns jótékony nőegylet egyházmegyéjében kifejt. Végül a közönség elénekelte a Himnuszt. Püspök úr tiszteletére a kaszinóban Kisbér társadalma bankettet rendezett, melyen mintegy hetvenen vettek részt. Felköszöntőt mondottak: Lőke Károly esperes a kormányzó urra, Ketzán Emil ezredes püspök urra, ugyancsak őt köszöntötte Verestóy Domokos is; Püspök úr Kisbér társadalmára, Tapsonyi Sándor a vendégekre. Vacsora alatt megjelent a Kisbéri Dalegylet, mely a járás dalosversenyén az első díjat nyerte s szebbnél szebb dalokkal szerzett nagy lelki gyönyörűséget az éjféli órákig együtt maradó társaságnak. Május 5-én d. e, 10 órakor püspök úr az ászári templomban istenitiszteletet tartott; a 63. dicséret és a XC. zsoltár 1—1 versének eléneklése után Tapsonyi Sándor lelkész imádkozott s a 7. dicséret 6. versének eléneklése után püspök úr lépett a szószékre s végezte az istenitisztelet további részét. Az efézusbeíiekhez írt levél II. 19—22. alapján mondott pré-
