Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-09 / 23. szám
Negyvenedik évfolyam. 23. szám. Pápa, 1929 junius 9. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLL JUU* FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK. Speyerben nagy német nemzeti és egymtzi-^m*« lékünnepély folyt le május 19—21. napjaiban, pünkösd ünnepein. Az ünnep méretei meghaladják a magyar fogalmat, mert nálunk akkora tömeget összehozni lehetetlenség. A Speyerben 1529 április 9-én a többségi szavazattal Luther és Kálvin követőivel szemben hozott birodalmi gyűlési végzés ellen elhangzott »protestatio« emlékére s így a protestáns név megszületésének 400 éves évfordulójára lett az ünnepség rendezve. Bár résztvettek azon más nemzetü protestánsok is, ez az ünnep mégis tulajdonképen német protestáns ünnepély volt, amely egyházi jelleg alatt német nemzeti ünneppé vált a ma is francia katonaság által megszállvá tartott Speyerben. Speyer am Rein a középkorban szép és jelentős város voR, a róm. kath. dómnak alapépülete 1000 éves, de a várost az 1689. esztendőben a franciák teljesen szétlőtték és elégették, úgy hogy mindössze három épület maradt meg belőle. Jelenleg három protestáns temploma van, a legnagyobb a Gedenknisskirche, melyet a speyeri protestátio emlékére építettek közadakozásból 1890—1904-ig. Ebben folyt le a mostani gyűlés és ünnepély nagyrésze. A magyar küldöttség nagyobb része május 16-án indult 21 taggal a keleti pályaudvarról, Csikesz Sándor vezetésével — Bécsben csatlakozott hozzá újabb két tag — ez a 23 tagú küldöttség München, Heidelberg, Strassburg megtekintése után szombaton délután érkezett Speyerbe s a városhoz legközelebbi ál•lomáson elibénk jött Fleischmann elnök-lelkész és Ohlemiiller főtitkár s onnét autóbuszon és autón mentünk Speyerbe — mert a jég által megrongált s javítás alatt álló Rajna hidján nem minden vonatot bocsátanak át —, ahol az evang. hospicban uzsonnára vártak bennünket. Ugyanezen nap estélyén érkezett meg másik közvetlen vonaton dr. Baltazár Dezső püspök úr Kovács J. István, dr. Benedek Zsolt, Gaál Endre és dr. Pataky Lajos külügyminiszteri tanácsos kíséretében. Este ismerkedő-estély volt a szálló külön termében, ahol a külföldi, de leginkább Németország különböző részéből érkezett, főleg lelkészek és professzorok jelentek meg. Másnap pünkösd vasárnapján, mint az ünnepség előnapján, az emlékezet templomában Baltazár Dezső püspök úr tartotta az ünnepi prédikációt, amelyen a magyar küldöttek palástos csoportja feltűnést keltő látványosság volt. A magyar küldöttség pünkösd első délután kirándulást tett Wormsba, ahol a hatalmas méretű Luther-emlék és a gyönyörű Szentháromság templom mélyen megragadta figyelmünket, Luther hősies magatartására és a wormsi szereplésére emlékezéssel. IISKOLAp pünkösd másodnapján volt az ünnepség köz-W, délelőtt mind a három templomban két isten- ÜWfelet tartatott kiváló vidéki szónokok közreműködésével és a be nem férő ezer meg ezer népnek a templom mindkét oldalán levő magas lépcsőről a szabadban tartottak istentiszteletet előkelő, magasrangu, nyakukban arany keresztet viselő »Oberkirchenrath«-ok és »prelat«-ok. E nap délutánján hatalmas festői felvonulásban, egykorú jelmezekben jelentek meg a »Protestatio atyái«, Hessen, Würtemberg, Szászország királyai és fejedelmei, a 14 protestáló szabad város polgármesterei lóháton papok, tudósok, tanácsosok társaságában, mindegyik állam, illetve város címeres zászlaját egy Herold vitte elől, a menet élén harsonások haladtak, csatlósok, lovasok, gyalogosok kisérték a menetet, amelyben 400 lovas vett részt egykorú ruházatban és fegyverzetben. A menet a város főutcáin végig a nagy Zeppelin-repülőtérre vonult, ahol e célra épített színpadon élőképben lett bemutatva a speyeri birodalmi gyűlés és annak résztvevői. A beszédeket rádió közvetítette és vitte széjjel a nagy téren, amelyen az idegenek és vendégek részére külön tribünt állítottak fel. Erre a nemzeti ünnepélyre és felvonulásra 60-nál több különvonat hozta a német protestantizmus híveit, a megjelenteket 130—140 ezerre becsülték. Ez az óriási tömeg olyan fegyelmezetten s méltóságteljesen várakozott és viselkedett, ahogy csak egy, az erejének tudatában levő nagy nép viselkedhetik. Ez az erő és egyetértő lélek akkor mutatkozott a leghatásosabban és magával ragadó módon, mikor az ünnepség befejezéséül ennek az óriási tömegnek leikéből és ajkáról felhangzott az »Erős várunk«... hitet, bizalmat s reményt hirdető éneke. Az ünnepély befejezte után este szinielőadás volt a városháza nagytermében, mikor is előadták a »Hitért és lelkiismeretért« cimü alkalmi darabot egykorú jelmezekben. Ezzel párhuzamosan egy sörcsarnok nagytermében két előadás hangzott el, egyiket dr. Schubert heidelbergi professzor tartotta a protestatio előzményeiről, lényegéről és következményeiről, a másikat pedig Althaus erlangeni professzor a »Protestáns és evangélikus« névről, amely különösen nagy tetszést aratott szellemességével. Ezen az összejövetelen szólalt fel Geduly Henrik evangélikus püspök is, aki a mindenünnen összejött nagyszámú, de legnagyobb részben német lelkészi és tudós világ előtt ismertette nagy vonásokban a magyar protestáns egyház történelmi küzdelmeit, martiromságát, régi és mostani helyzetét, a trianoni békediktátum szomorú következményeit úgy a lutheri, mint a kálvini irányú magyar egyházakra. A harmadik napon, kedden, ismét az »Emlékezet templomban« folyt le az ünnepség harmadik része, a diszgyülés, amelyen az ünnepi beszédet Zscharnack A speyeri emlékünnep.
