Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-02 / 22. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 99. oldal. bizottság tagja keresetlen bizonyságtevőszavakkal buzdította a gyülekezet tagjait az Istenországáért való munkára, Nagy Lajos az egyháztagok kötelességeiről s Bózsa Sándor a vasárnap megszenteléséről szólott. Szavalt Fülöp László s az énekkar két énekszámmal működött közre. Dégen 1929 január 29-én volt vallásos est, mely alkalommal imát mondott s irásmagyarázatot tartott Bózsa Sándor, Fülöp László az egyéni, családi és egyházi élet megrontását előidéző bűnök elleni harcra hívta fel a híveket, Kovács Kálmán a vasárnap megszenteléséről szólott, rámutatva a hollandok példaadó életére. A református énekkar két karénekkel vett részt a vallásos estén. A vallásos estély mindenütt a templomban tartatott meg s a perselyadakozás az építendő egyházmegyei árvaház céljára küldetett be. Legyen Istené a dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás mindörökké! F. L. Laky Zsigmondné Győrött. A Magyar Protestáns Asszonyok Nemzeti Szövetsége május 2ó-án délután 6 órakor a Kálvin-kultúrházban sikerült ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt Maller Kálmán református segédlelkész imája vezette be, aki Isten áldását kérte a magyar családoknak, a magyar fajtának a szeretetben való összekapcsolódására. Gregersen Lujza, a PANSz országos szövetségének főtitkára, a magyar munka védelméről szólott. Meggyőző erővel mutatott rá nemzeti szerencsétlenségünk okára: nem voltunk eléggé nemzetiek, magyarok és kersztyének. Innen ered az erkölcsök megromlása, a családi levegő fertőzöttsége, a mi fajiságunktól teljesen idegen szokások és hajlamok beplántálásával. Divattá lett a többnek látszani akarás, azért Magyarországon a többség ruházatban is nem a jót és a megfelelőt keresi, hanem a mutatósat, ha silány is. Nem értékelik kellőképen azt, ami magyar; ezért van az, hogy igen sok pénzünk megy ki külföldre árukért, minek messze mögötte marad exportált termékeink ára. A múlt esztendőben 366,000.000 P-vel több volt az import, mint az export, vagyis ennyivel fogyott a nemzeti vagyon. A magyar nemzeti munka megbecsülése és magyar termékek vásárlása szempontjából nagy hivatás vár a magyar asszonyokra, mert az |ő :pénzükön megvásárolt magyar áru ad kenyeret a ma még munka nélkül élő magyar munkások százainak. Az estély másik kiemelkedő, legnagyobb sikerű pontja Laky Zsigmond amerikai magyar református lelkész feleségének gyönyörű előadása volt. Az előadás rendkívüli hatása Laky Zsigmondné lelkének három vonására vihető vissza: imádkozó, faját szerető és költői lélek. Vallásos áhitat, siró magyar bánat és bizó reménységü költői lendület vonult végig egész előadásán. Az amerikaiak üzenetének tolmácsolása és utazásának színes elbeszélése után in médiás rés csapott és megmondotta: azért jött, hogy meglássa és amerikai véreinknek elmondhassa, vájjon Magyarországon tudunk-e hinni a magyar jövőben, azért a jövőért tudunk-e dolgozni és imádkozni Csonka-Aáagyarország magyarjai. Az elszakított részeken — tizennégy napig volt Jugoszláviában, tiz napig Erdélyben — a protestáns nőszövetségek és az egyházak munkájából meglátta, hogy akarnak élni és magyarok maradni. Az eddig meglátogatott magyar gyülekezetekben is erről az élniakarásról győződött meg. Az amerikai magyarok is, több mint 800.000, a magyar jövőért dolgoznak. Ismertette az Amerikába szakadt magyar ember életét. »Fáj a szivem — úgymond —, amikor a bányamunkások között járok, mert a magyarnak nem a föld gyomrába Van a helye, hanem a föld felett, valahol kint a búzaföldeken, ahol keresi a mindennapi kenyerét, magyar gyárakban, hol a magyar kéz és magyar munka a magyar nemzeti vagyont szaporítja.« Ä 172.000 lakosú Youngstown városban, hol férjével munkálkodik, 6000 magyar él és emészti életét vaskohók mellett. Nemcsak ott, hanem Amerikában mindenütt a magyar ember a legnehezebb munkát végzi elképzelhetetlen erőfeszítéssel, hogy ott megállja helyét, egy kis vagyonkát gyűjthessen, melyei hazajőve, egy kis pántlika földet vehessen és nádfödeles kis házikója tetejét cseréptetővel válthassa fel. Igen kedvesen és részletesen ismertette az amerikai magyar reformátusok egyházi életét. A magyarok elvitték Amerikába magukkal a harangszót. Senkit sem temetnek Amerikában harangszóval, csak magyart. A legmagyarabb hely a templom, innen temetik halottaikat és épúgy, mint idehaza, kisérik a temetőbe, hol előveszik kis dobozkájukat s a benne dédelgetett magyar honi földdel meghintik a sirt, hogy a magyar ember Amerikában is magyar porok között pihenhessen. Minden felekezet épített magának templomot; abban az Amerikában, hol negyven esztendővel ezelőtt egy magyar református templom sem volt, ma 110 van. A legkedvesebb hely a templom: magyar zsoltárokat és dicséreteket énekelnek és úgy prédikálnak a lelkészek, mint idehaza, úgy, hogy a templomban itthonérzik magukat, mégis, vagy talán éppen ezért olyan szomorúak a vasárnapok és a nagy ünnepek, mert abban az amerikai magyar református templomban minden lélek rég elhagyott kis falunak fehér templomában érzi magát. Az igazi magyart nem szórakozó helyen találjuk meg, hanem a templomokban. Amerikában igen nagy súlyt helyeznek a magyar gyermekek nemzeti öntudatának kifejlesztésére. Erre szolgálnak a magyar iskolák, melyek nem tévesztendők össze a szombat napon tartott bibliai iskolákkal, amikor a gyermekek vallásos nevelését végzik, t. i. Amerikában az állami iskolákban tiltva van a hitoktatás; a magyar iskolák ajtajai akkor nyílnak meg, amikor tiz hónapi szorgalmi idő után az angol iskolák ajtajai bezárulnak. Julius és augusztus hónapokban magyar történelemre, magyar földrajzra és magyar népdalokra tanítják őket, melyeken a vezetés abba a csomópontba fut össze, hogy higyjenek Magyarország föltámadásában. A magyar iskolákban magyar lelkészek és papnék tanítanak. Laky Zsigmondéknak 12 év óta van magyar iskolájuk. Vallásos és magyar célt szolgál az asszonyokkal való foglalkozás is. Az amerikai magyar asszony kenyérkereső nő ugyan, drót-, gummi- és kötszergyárakban dolgozik, de emellett van ideje egyházi és nemzeti munka végzésére. Az asszonyok egyesületbe tömörülnek, melyek közül a legélénkebb tevékenységet fejti ki a 80 Lorántffy Zsuzsánna Egyesület. A youngstoni Lorántffy Zsuzsánna Egyesület a magyarság nagy ügyének diadala érdekében a múlt esztendőben 40 állami iskola igazgatóját, történelem és földrajz tanárát meghívta vacsorára, mely alkalommal Laky Zsigmond ismertette Magyarország múltját, Laky Zsigmondné pedig Magyarország gyászos jelenét. Az amerikaiak elénekelték az amerikai Flimnuszt, 60 magyar
