Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-05-20 / 21. szám
Harminckilencedik évfolyam. 21. szám. Pápa, 1928 május 20. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR FÁRA, FŐ- A FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Az adóalapi bizottságnak az államsegélyek tárgyában az egyet, zsinathoz tett javaslata. Magyarországi református egyházunk országos zsinata elismeréssel és hálával emlékezik meg a m. kir. kormánynak arról a jóindulatáról, amellyel az 1848: XX. t.-c. alapján nyert államsegélyeinknek a szomorú átmeneti időkben történt elértéktelenedését az utóbbi években orvosolni igyekezett, de nem mehet el szó nélkül különösen azok mellett a súlyos veszedelmek mellett, amelyeket I. az egyetemes adóalap dotációjára szánt államsegélynek ; II. a népiskolai dologi tandíjkárpótló segélynek és a középiskolák dologi államsegélyeinek; III. a lelkészi korpótlékoknak ma is még csak részleges, illetve töredékes kiszolgáltatása, a külön kántori javadalmaknak a tanítói javadalomba beolvasztásával történt megszüntetése gyülekezeteink, iskoláink, lelkészeink és tanítóink életében okoz. Mély tisztelettel felhívja azért a zsinat a m. kir. kormány figyelmét arra a nagy anyagi és erkölcsi kárra, amelyet gyülekezeteinkben a segélyek elmaradása folytán ismét kényszerűvé vált egyházi túladóztatás, iskoláink anyagi megrendülése, lelkipásztorainknak, kivált a gyermekeket neveltető szülőknek és kántorainknak anyagi hátravetettsége nemcsak egyházunkra, de az egész nemzeti életre, jelent. A kérdések komplexumából mégis különösen kiemeli a zsinat az egyházi adózási tulterhek könnyítésére szolgáló egyetemes adóalap dotációja teljes valorizálásának halaszthatatlanul sürgős kérdését. Ez a kérdés, mint a roskadozó és erőtlen egyházak, a kisemberek megsegítésének kérdése, a béke és fejlődés lehetővé tételének elsőrendű kérdése lehetetlen, hogy a legközelebbről be ne kapcsolódjék a kir. kormány nemzetépítő munkájába. Miért is a zsinat feliratot intéz a kir. kormányhoz, kérve összes anyagi függő kérdéseinknek mielőbbi rendezését, de mindenekelőtt az egyetemes adóalap sürgős helyreállítását. A fenti javaslatod dr. Antal Géza püspök űr nagy hatású beszéd kíséretében a zsinat május 16-i ülésén terjesztette elő és a zsinat azt egyhangúlag elfogadta. Püspöki egyházlátogatás a mezőföldi egyházmegyében. Ugyanaznap délután a falubattyániáktól kisérve Sárszentmihályra ment, hol a község bejáratánál Arany Mihály főjegyző köszöntötte a község nevében. A lelkészlak elé érve Palló Mária virágcsokrot nyújtott át püspök urnák, majd Szűcs Árpád segédlelkész a diadalkapu előtt a gyülekezet nevében szólott. A fogadtatás után a gyülekezet, köztük nagy számmal római katholikusok zsúfolásig megtöltötték a templomot, várva a főpásztori igehirdetést. Itt püspök úr Jób könyve XXVIII. rész. 12. és 28. verse alapján tartott prédikációt. Istenitisztelet közben a gyülekezeti énekkar Szabó Gyula tanító vezetésével előbb a 100, majd a 237. dicséretet adta elő. Tisztelgő küldöttségeket vezettek: Arany Mihály főjegyző (községi képviselőtestület, református énekkar, melynek a főjegyző az elnöke, az ő és a tanító buzdítására csak két éve alakult), dr. Medgyessy József községi orvos (r. kath. egyház és iskolaszék) és Papp József jegyző (önkéntes tüzoltó-egyesület és a leventék részéről). A küldöttségek fogadása után meghallgatta püspök úr az énekkar hazafias dalait s elismerő, dicsérő szavakkal jutalmazta úgy az énekkar kitűnő vezetőjét: Szabó Gyula tanítót, mint a kiváló énekkar tagjait és pártfogóit. A generális vizitációt eszközlő presbiteri gyűlésen püspök úr a templombajárásra s e tekintetben is jó példaadásra buzdította a presbitériumot, majd élénk eszmecsere fejlődött ki az egyházak földhözjuttatása tárgyában, melyben püspök úron kívül Medgyasszay Vince esperes szólott nagyon komolyan a presbitériumhoz. Szabó János presbiter fájó szívvel szólott a reverzális ügyről, mire Lipcsey Lajos egyházmegyei gondnok javasolta leányegyesület szervezését, püspök úr a pasztorációra s a presbiterek őrálló voltára hívta fel a figyelmet. Hisszük, hogy az ott elhangzottaknak áldásos hatása lesz a sárszentmihályi gyülekezet életére és jövőjére. A gyűlés végeztével Szabó János presbiter keresetlen, őszinte szavakkal mondott köszönetét püspök úrnak és az egyházmegyei elnökségnek „a jó tanácsokért“. Este a Szabó-féle vendéglőben bankettet rendezett az egyház püspök úr tiszteletére, hol több beszédben méltatták érdemeit s végül püspök úr a presbitériumhoz s a jelenvolt egyháztagokhoz lelkesítő, hazaszeretetből és hitből fakadó beszédet intézett. Április 27-én püspök úr a sárkeszi egyházat látogatta meg. Legelsőnek Förschner Albert körjegyző üdvözölte a község szélén, honnan tűzoltóság és leventék sorfala között hajtatott a paróchia udvarára, hol Cseresnyés János lelkész üdvözlő szavai után Szentkuthy Juliska elemi iskolás leányka díszes csokrot nyújtott át püspök úrnak, ki megérkezése után nyomban, híven az eddigiekhez istentiszteletet tartott; egyházi beszédét Jel. II. 19. alapján tartotta. Istentisztelet végeztével megejtette a vizitációt a lelkészi hivatalban tartott presbiteri gyűlésen, mikor is a gyülekezeti éneklés fogyatékosságának megszüntetésére püspök úr 100 P segélyt adományozott harmonium szerzésére és az „egyke“ veszedelmére mutatott rá igen komoly szavakban. Délután Nádasdladányban tartott vizitációt püspök úr, hova özv. gróf Náciasdy Tamásné fogatán érkezett s a grófné fogatai ott időzése alatt állandóan rendelkezésére állottak püspök úrnak és kíséretének. A köz
