Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-05-06 / 19. szám

1928. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 77. oldal. Múlt évi működésének is legfontosabb ténye volt a karácsonyi nagy segélyezés, amikor felnőtt szegénye­ket részesített pénzbeli és ruhasegélyben és 16 szegény iskolást is felruházott. Ezenkívül ugyanekkor karácsonyfa­ünnepély keretében az iskola összes növendékeit író­szerekkel, vallásos iratokkal és süteménnyel ajándé­kozta meg. Segélyezésre fordított 526 pengőt. Á nő­egylet áldozatkészsége látta el a szegény tanulókat könyvekkel, a konfirmandusokat emléklapokkal és bib­liákkal is. Az egyesület tagjainak buzgóságáról tanús­kodik a karácsonyi segélyezés alkalmából eszközölt gyűjtés sikere, mely közel 400 pengőt eredményezett és a farsang folyamán az ifjúsági és leányegyesület ál­tal rendezett műsoros estély alkalmával a nőegyleti ta­gok ajándékaiból rendezett buffet, melynek mintegy 200 pengő jövedelme volt. Legújabban hozzájárult az ifjúsági és leányegyesületekkel együtt egy új orgona­­harmonium beszerzéséhez is, énekkari és iskolai hasz­nálatra, mely 800 pengőbe került. A nőegylet után különösen figyelmet érdemlő te­vékenységet fejt ki a leányegyesület, szintén a lelkész nejének vezetése alatt. Hetenként egyszer, szerdán dél­után tartja összejövetelét az iskola nagyobb termében, amikor és ahol tagjai kézimunkákon dolgoznak, ame­lyeket azután időközönként rendezett vásárokon az egyesület céljai javára adnak el. A legutóbbi ilyen vá­sár 160 pengőt eredményezett. Ezek az összejövetelek énekkel és fohásszal kezdődnek és záródnak, közben pedig vallásos, hazafias és egyéb komoly tárgyú fel­olvasások vannak, melyeket lelkész, Tánczos Dezső s.­­lelkész és Fülöp Erzsiké tanítónő szoktak felváltva vé­gezni. A leányegyletnek külön énekkara is van, mely istentiszteleteken, vallásos estélyeken többször szerepel buzgó vezetője, Tantó István kántortanító vezetésével. Az egyesület jövedelmeiből már korábban bevezettette a templomba a villanyt, a múlt évben szőnyeget vett a templomba, legutóbb pedig 300 pengővel járult a beszerzett új orgona-harmóniumhoz. Múlt nyáron egy kellemes kirándulást is rende­zett, erre vállalkozó tagjai számára, a kőszegi hegyekbe. (Folyt, köv.) Fülöp József Az Egyetemes Konvent gyűlése. Az Egyetemes Konvent április 18—19-én tartotta ez évi gyűlését. A tanácskozások megkezdése előtt dr. Baltazár Dezső püspök imádkozott. Azután meg­emlékezett gróf Dégenfeld Józsefről, a konvent elhunyt világi elnökéről, majd meleg szavakkal üdvözölte az új világi elnököt, Dókus Ernőt, akinek személyében — mint mondotta — mindenképen méltó utód került a magyarországi református egyház elnöki székébe. Az üdvözlésért Dókus Ernő mondott meghatóban köszönetét és kegyeletes szavakkal méltatta elődjének, Dégenfeld grófnak munkásságát és felidézte emlékezetét. Végül Isten áldását kérte Baltazár Dezsőre abból az alkalomból, hogy most tiz esztendeje foglalta el a kon­vent egyházi elnöki székét. A megalakulás során, melynek pontjait Kováts J. István dr. referálta, ovációban részesítették Teleki József grófot, az új dunamelléki főgondnokot. Az 1928/30-as ciklusra konventi jegyzők lettek: Kováts J. István dr., Révész Imre dr., Sz. Kun Béla dr. és Segesdy Ferenc dr., ezenkívül a konventi rendes bíróságba tiz rendes és öt póttagot, a rendkívüli bíróságba huszonhárom ta­got választottak titkos szavazás útján. Ugyancsak meg­választották a közös protestáns bizottság és több más bizottság tagjait. Tisza István gróf budapesti szobrára és Darányi Ignác szobrára pedig ezer-ezer pengőt ado­mányozott a konvent. Benedek Zsolt dr. kormány­főtanácsos, konventi tanácsos jelentette, hogy a kor­mányzó engedélyt adott az Országos Törvényhozó Zsinat összeülésére. A zsinat előkészületeire vonatkozóan Benedek Zsolt, Révész Imre, Sz. Kun Béla és Dóczi Imre tettek jelen­tést. Ravasz László a liturgiái nagybizottságról, Buday Gergely theológiai magántanár a parokiális bizottság működéséről tett jelentést. Révész Imre a Magyar Pro­testáns Irodalmi Társaság ügyeiről beszélt. A konvent a Gróf Bethlen Kata Református Árva- és Szeretet Egylet segítésére kétezer pengőt szavazott meg. Meg­állapították, hogy a szegény egyházaknál alig van adó­hátralék, míg a gazdagabbaknál nagyon sok. Második nap Verebes Zsolt dr. a lelkészi nyug­díjintézeti bizottság ügyeiről tett jelentést és javaslatára a lelkészárvák intézeteinek egyenként 2400 pengő segít­séget engedélyezett a konvent. A belmissziói bizottság előterjesztéseit Forgács Gyula sárospataki lelkész ismer­tette. A misszióügyi bizottság jelentései során Ravasz László püspök javaslatot terjesztett elő, amelynek értel­mében a missziós bizottság munkájába kapcsolják be a legszélesebb tömegek szociális és társadalmi gondo­zásának kérdését is. Czeglédy Sándor főjegyző és Sz. Kun Béla dr. az énekes- és tankönyvügyi bizottság dolgairól számol­tak be, a tanügyi bizottságról pedig Dóczy Imre dr. tett előterjesztést. Elhatározták, hogy a Magyar-Holland Pilturgazdasági Részvénytársaság által rendezett elő­adások látogatását csak abban az esetben biztosítják a kultuszminiszter intenciójának megfelelően, ha az előadásokat a délutáni órákra tehetik és az egyháznak biztosítják a kritika, valamint á filmek megrostálási jogát. Kovács J. István dr. és Sz. Kun Béla felszólalása után Dóczi Imre dr. terjesztette elő a középiskolákra vonatkozó jelentést. A konvent arra kéri a kultuszminisztert, biztosítsa a református egyháznak azt a jogot, hogy visszatart­hassák szolgálatukban a szolgálati idejüket elért taná­rokat. Kérik az önálló hitoktatók fizetésének emelését, hogy az elérje a középiskolai tanárok fizetését. Ezután a jogakadémia kérdésének tárgyalására tér át a konvent, amelynek az a kívánsága, hogy erre a kérdésre vonat­kozóan még az országos zsinat előtt ismerje a kultusz­­miniszter álláspontját. A jogakadémia-rendeletet a kon­vent a fennálló jogszabályokba ütközőnek tartja és ezért a rendelet visszavonását és a kérdésnek törvény­­hozás útján való rendezését kéri. Az Egyetemes Konvent rendes birósága délután ugyancsak a konvent épületében több egyházi tiszt­viselő peres ügyét tárgyalta. A Magyar Kálvin=Szövetség közgyűlését folyó évi április hó 27-én tartotta a Ráday-könyvtárban nagy érdeklődés mellett, Bernát István elnöklete alatt. Dr. Szabó Aladár magasan szárnyaló imája után Bernát István világi elnök vázolta a szomorú erkölcsi és vallási helyzetet, az öngyilkosok, elválók és gyermektelen házas­ságok szaporodását. Az esztelen luxus terjed, a sajtó a romlás forrása lesz, sport és vagyon a helyett, hogy eszközök lennének magasabb célok szolgálatára, öncéllá válnak, az ambíciók eltörpülnek. A javulás lassú, szór­ványos, képtelen a társadalmakat fenékig áthatni. Félő, hogy a kárt orvosolni nem bírja. A segítség a társadalmi és gazdasági életnek a keresztyén elvek alapján való rekonstrukciója, mert a szociáldemokrácia megbukott,

Next

/
Thumbnails
Contents