Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-04-08 / 15. szám
1928. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 61. oldal. mára a templom előtti térségen Kovács Vince sólyi lelkész-tanító tartott lelkes alkalmi prédikációt. Istentisztelet végeztével a presbitérium püspök úr elnökletével díszközgyűlést tartott, mely után az ünnepségen megjelent előkelőségek Totik István helybeli presbiter házához vonultak, hol igazán pazar lakomában volt részük. Úgy a reggeli, mint az ebéd a maga pazar bőségével és jóságával egyaránt kifejezője volt a háziasszony szakácsmüvészetének, a vendéglátó család szives szeretetének s a díszes vendégek iránt érzett nagy tiszteletnek és szeretetnek. Püspök urat, s a vendégeket az ebéd folyamán szives szeretettel köszöntötte fel Totik Károly oki. gazdatiszt, a házigazda fia. A délutáni istenitiszteleten dr. Tóth Endre theol. tanár prédikált a virágvasárnap ünnepi jelentőségéről. Az istenitisztelet végeztével rövid beszélgetés után a sólyi elöljáróság kocsisorától kisérve, kocsikon a hajmáskéri állomásra hajtatott püspök úr és kísérete s lelkes éljenzés közepette véve búcsút sólyi híveitől, elutazott székhelyére. A sólyi két új harang a háború alatt elvitt egy helyére került a sólyiak tornyába. Egyik 189 kg., másik 53 kg., a Seltenhofer-cég jól sikerült gyártmányai. A nagyobbik közadakozásból szereztetett be, a kisebbiket teljes egészében, az összes szükséges szerelvényekkel, a gyülekezet egyik tagja, Totik Károly oki. gazdatiszt állíttatta. Bár — mint Jákóy lelkész úr is . mondotta — Isten előtt az özvegy fillére és a gazdag aranya — ha mindkettő szívből jön — egyenlő értékű, mégis az áldozatkészség ritka megnyilvánulása indokolttá teszi, hogy nevét itt is példaként felemlítsük, jótette önmagában hordja jutalmát! Az urasztalát közadakozásból szerezte a gyülekezet, térítőjét Totik István családja adományozta a gyülekezetnek. A szószék térítőjét özv. Velegi Gáborné készíttette. Az adakozás lelke — melynek serkentgetésében úgy Jákóy Pál lelkész, valamint Kovács Vince s. lelkész-tanító, ki házról-házra járt a hívek között, őket adakozásra buzdítván, jártak • elől fáradhatatlanul —, ritka örömünnepet szerzett a kis gyülekezet minden tagjának. Az Úr tegye tartóssá örvendezésüket ! Praesens. (í^: ÍL: IRODALOM Rácz Lajos: A történelmi matérializmus és a vallás. Miskolc, 1928. 8-r. 121 1. Ára 3 20 P. Dr. Rácz Lajos, a sárospataki főiskola ismert philosophus tanára, legújabb müvében, melyet a Magyar Tudományos Akadémiának is bemutatott a II. osztály egyik ülésén, a történelmi matérializmust teszi beható vizsgálódás tárgyává. Erről az elméletről eddig kevés magyar munka jelent meg, olyan pedig, amely a vallás szempontjából vesz bírálat alá, egy sincs és így Rácz hézagpótló fontos munkát végzett. Müvében szól Marx elméletének kialakulásáról, majd áttér az elmélet általános bírálatára. A könyv tekintélyesebb része a vallással foglalkozik, (36—111 1.) rá mutatván a történelmi matérializmus álláspontjával szemben, hogy „a vallás a történelemnek minden népénél és minden korban, bár változó erősséggel, egyik legfőbb mozgatója és formálója; ez határozza meg legtöbbször az erkölcsi és jogi eszményeket és hatékonyan befolyásolja a gazdasági, társadalmi és politikai életet. A vallás az ember társadalmi életében époly jelentős, époly hatékony tényező volt mindig, minden korban és minden népnél, volt már az ősembereknél, a barlanglakoknál, mint a gazdasági tényező, sőt olykor ezt háttérbe szorítva, hosszú időkre — évezredekre — ez adta meg az emberiség szellemi és anyagi fejlődésének, kultúrájának irányát és ma is egyike a leghatékonyabb társadalomformáló és társadalomfenntartó erőknek“. Ennek igazolására szól a vallás eredetéről, a primitiv népek vallásáról, a keresztyénség eredetéről, a reformáció okairól, majd ismerteti a vallás társadalomformáló erejét, amint az a történelem bizonysága szerint a különböző vallásokban megnyilvánult. Sorra kerül a brahmanizmus, a buddhizmus, a chinai államvallás, a parszizmus, az iszlám, a héber prófétaság, a középkori kath. egyház. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a Pannonhalmáról kapott könyvészetet nem ártott volna újabb müvekkel kiegészíteni. Az utolsó két fejezetben a kálvinizmussal foglalkozik: a kálvinizmus hatása a nemzetgazdaságra és a kálvinizmus, mint a modern szabadságok forrása címen. Ez utóbbit lapunk mai számában közöljük mutatóban. A feldolgozott irodalom főleg német és francia. (Mit ért szerző a 114. lapon „a szabad férj,, alatt?) Adatai megbízhatók, okfejtése szabatos, végső következtetései is teljesen megállják helyüket. Melegen ajánljuk megszerzésre és tanulmányozásra. Dr. Hegyaljai Kiss Géza: Magyar szívvel német földön. Miskolc, 1928. 8 r. 64 1. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek budapesti központi vezetősége 1927-ben hosszabb tanulmányutat rendezett Németországba, az ottani belmisszíói intézmények tanulmányozására. Erről az érdekes útról számol be dr. Kiss Géza bocsi lelkész színes rajzokban. Azoknak, akik a tanulmányúton résztvettek kedves emlék, de másoknak is kellemes időtöltést jelent a füzet végigolvasása. Ára 80 fillér. A Protestáns Tanügyi Szemle az ág. hitv. ev. és ref. tanár-egyesületek hivatalos közlönye; megjelenik évenként 10 füzetben. Előfizetési díj egész évre 5 pengő. Főszerkesztő: Borsos Károly. Felelős szerkesztő: Szelényi A márciusi szám a következő gazdag tartalommal jelent meg: Ibsen, mint nevelő. Sz. Ö. August Hermann Franke. Nagy Miklós. Az evangéliumi cserkészet. Kiss István. A francia középiskolák válsága. Fejér Lajos. Az ág. h. ev. tanintézetek működése az 1926—27. évi iskolai évben. Szelényi Ödön. A széniumos rendszer mellőzöttjei. Hársing István. Emlékezés Rozsnyóra. Dr. Oravecz Ödön, Megjegyzések. Hazai és külföldi irodalom. Külföldir lapszemle. Belföldi lapszemle. Egyházi és iskolai hírek. Új könyvek. A Protestáns Szemle áprilisi száma a következő értékes tartalommal jelent meg: Ravasz László: Elnöki megnyitó előadás. Dr. Polner Ödön: Kossuth Lajos. Lelkes László: Öregapám. Kisbán Miklós: Mózsi és Ábris. Krónika : Lausanne-i reminiscenciák. (Folytatás.) Dr. Lencz Géza. Történetgyártás—történethamisítás. Marton János. Kritikai szemle: Az Országos Református Tanáregyesület Évkönyve. Rácz Lajos. Dómján Elek: Az áldozati kultusz. Szelényi Ödön. Mester János: Kelet nagy gondolkodói. Varga Zsigmond. Müller Hermann : Das autonome Siebenbürgen. Dr. Buday Árpád. Eöttevényi Olivér: A trianoni szerződés kulturális követkézményei. Zsedényi Béla dr. Szádeczky Kardoss Lajos dr.: A székely nemzet története és alkotmánya. Zsinka Ferenc. Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790—1795. Dékány István. Asztalos Miklós dr.: Wesselényi Miklós az első nemzetiségi politikus. Albrecht Ferenc. Lovassy Sándor dr.: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Kondóí Kiss József. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577—1927. Dr. Nyireő István. Á Napkelet Lexikona. Zs. F. A szovjet első évei orosz irók munkáiban. Hamvas József. Kazinczy Ferencz levelezésének újabb kötete. Baros Gyula. Panait Istrati: Kyra Kyralina. Gramantik Margit. Az Ady kérdés története. Vajthó László. Móricz Pál: Hor
