Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-02-19 / 8. szám

30. oldal

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1928

Modern Exodus.

Amerikai és angliai lapok sokat írnak mostanában arról a modern „Exodusáról, népvándorlásról, amely Kanadából Paraguay köztársaságba történik. Nyugat Kanadában mintegy százezer főnyi németség élt egy tömbben, ezek mind mennoniták, akik vallásos meggyőződésükért vándoroltak ki' hazájukból. Hetenként 300—400-as, egész családokból álló csoportokban küldik őket Buenos Airesbe, onnét vízi úton még 1750 mérföldet utaznak Paraguayig, ahol a paraguayi kormány mintegy tízmillió katasztrális hold termékeny földet ajánlott fel számukra. A kormánnyal kötött szerződés szerint a katonai szolgálat alól mentesek lesznek, nem kell esküdniük — ezeket a mennoniták vallásos meggyőződése követeli — és joguk lesz iskoláikban és templomaikban saját nyelvüket, a németet használni.

A Világmissziói Szemle című lap közli az alapító oklevél kivonatát, amely szerint:

I. A mennoniták néven ismert közösség tagjai és leszármozottjaik a következő jogokat és kiváltságokat élvezik:

1. Vallásukat és istentiszteletüket minden megszorítás nélkül, abszolút szabadsággal gyakorolhatják; a törvényszékek előtt vallomásukat eskütétel helyett egyszerű Igen, vagy Nem-mel erősíthetik meg; a kötelező katonai szolgálattól teljesen mentek lesznek úgy békében mint háborúban.

2. Iskolákat és egyéb tudományos intézeteket minden megszorítás nélkül alapíthatnak, fenntarthatnak és adminisztrálhatnak. Vallásukat és német nyelvüket szabadon taníthatják és tanulhatják.

II. Alkoholnak és egyéb mérgező italoknak az árusítása a mennonita kolóniáktól csak öt kilométeres körzet távolságban szabad. A kolóniákban csak akkor szabad ilyeneket árusítani, ha e kolóniák hivatalos vezetősége megkeresi a kormányt e célból és a kormány e kérést teljesíti.

III. A mennonita kolóniák az első gyarmatos megérkezésétől számított tiz esztendeig a következő kedvezményeket kapják:

1. Vámmentesen behozhatnak bútort, gépeket, magvakat, állatokat, felszereléseket s általában mindent, ami ' a kolóniák berendezéséhez és fejlesztéséhez szükséges.

2. Mentesek mindenfajta állami és helyi adótól.

IV. Semmiféle jelenleg érvényben levő, vagy jövőben hozandó bevándorlási, vagy akármi más törvény nem fogja megakadályozni mennonita bevándorlóknak az országba való jövetelét.

A mennoniták gyarmatát indiánok veszik körül és bizonyára ezekre is nagy hatással lesz az új szomszédok letelepedése.

Mindenesetre ez az esemény egyike a világtörténelem nagy népvándorlásainak és mint Sir Henry Lunn kitűnő folyóirata a Review of the Churches megjegyzi, emberi számítás szerint egy új teuton nemzet megszületését jelzi Délamerikában.

— A magyaregresi ref. egyház presbitériuma átérezve a belsősomogyi Református Egyesület missziói munkájának nagy fontosságát, 1928 febr. 7-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy a presbitérium 1928 január 1-től belép az egyesületbe oly kötelezettséggel, hogy a tagsági díj egyik felét a presbiterek, másik felét az egyház fizeti. Magyaregresen a lelkész hetenként foglalkozik a Levente-egyesületben az ifjúsággal.

k nyugalomba vonuló dr. Erdős József.

Egyik amerikai theológiai professzor, mikor egyszer hivatásáról esett szó, így nyilatkozott: Gyönyörűséges és áldásos ez az én munkaterem, mert tudom, hogy itt, a tanterem négy fala között minden egyes tanévben megsokszorozódik az életem. A tanítványain szeretettel csüggő theológiai professzornak valóban ez a legnagyobb jutalma. Tanítványaiban, mikor ezek kikerülnek a gyülekezeti élet hullámzó ölébe, fennakadás nélkül megsokszorozódva folytatódik az ő élete. Hallgatói magukkal viszik az ő kedvenc kifejezéseit, arcának villodzó mosolyait, lényének lendületét, személyisége ihlető varázsát. Egy-egy theológiai professzor több évtizedes nevelői tevékenysége igy lesz aztán pecsétévé és zálogává az egyetemes egyház veteményes kertjében dolgozó lelkészi nemzedék áldásos munkásságának.

Dr. Erdős József debreceni egyetemi tanár személyében egy ily, négy évtizeden át működött theológiai professzor vonult most nyugalomba. Búcsút mond a kathedrának, de nem a tanítványainak. Mert ami őt épen leginkább jellemezte, az az ő tanítványai iránti nagy szeretet volt. Nem csak a tanteremből ismerte őket, de kívülről is. S nem csak tanítványait ismerte, de a debreceni kollégiumba bekerülő theológus ifjú szüleit és tesvéreit is. S amikor egymásután bocsátotta ki a tanítványokat kezei alól, továbbra is legmelegebben érdeklődött irántuk s mindig tudta, hogy melyik tanítványa által lakott parókia képe változott át azáltal, hogy úrnőre talált az újonnan érkezett tiszteletes aszszony személyében, avagy, hogy melyik parókia csendességét zavarta fel az Istentől kapható, legnagyobb örömhordozó: Gyermek Őfelsége. És dr. Erdős József élete megsokszorozódva ott élt szerteszéjjel a különböző parókiákon, úgy, hogy midőn egyik-másik egykori tanítványának fia is felkerült hozzá, a kezei alá, még mielőtt a debreceni kollégium falait megpillanthatta volna, már hazulról jobban ismerte az „öreg Erdős bácsit“, mint esetleg egyik másik középiskolai tanárát.

Dr. Erdős József a magyar theológiai irodalomba elévülhetetlenül beleírta nevét. Mint tudós és mint magánember egyaránt típusa volt önmagának Azaz az egyéni jellegzetességek voltak személyiségének benső fenntartó oszlopai. Egyénien jellegzetes volt tömören egyszerű stílusa, jellegzetes volt mondanivalója, jellegzetes volt hanghordozása és az az aprólékosan figyelmes gondosság, ahogyan egy-egy indexet aláirt. Égyegy tanítványához intézett atyai levelében benne volt az ő egész egyénisége. S ritkán irt olyan levelet, amelyben ne idézte volna a bibliát. Az újszövetségi görög nyelv éghajlata volt az, amelyből lelkének hajszálgyökérzete napról-napra életet szívott magába.

Nyugalomba vonuló tisztes alakján is az újszövetségi örömüzenet derűje ömlik el s mi, akik fiatalon is félve gondolunk arra az időre, amikor már mi is csak visszafele leszünk kénytelenek tekinteni, szent tisztelettel és Isten iránti mélységes hálával nézünk fel a nyugalomba vonuló Erdős professzorra s szívünből kívánjuk neki, hogy élete még sokáig folytatódjék s a kathedrán általa széjjelhintett Igék sokszoros áldással szánjanak vissza rá, mig itt a földön a jól megérdemelt, békés nyugalmat élvezi.

A beszédes múlt nyugalomba vonuló, beszédeséletű professzor-nesztorának küldi hálás köszönetét sok száz tanítvány, akiben az ő élete megsokszorozódott.

Dr. Vasady Béla.