Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-02-05 / 6. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 23. oldal. nek, mint más kerületek gyülekezetei. Köszönettel adózott a pápai theol. tanári karnak, hogy a törvényben biztosítottnál alacsonyabb javadalmazás mellett is igazi önfeláldozással végzi feladatát. Rámutatott arra, hogy minden egyes lelkésznek a maga gyülekezetében kell minden erejét kifejtenie. A konferencia kegyelettel emlékezett meg a nemrég elhunyt Radácsy György és Sass Béla theol. tanárokról, erőt és egészséget kívánt a nyugalomba vonuló dr. Erdős József debreceni egyetemi és Nagy Béla sárospataki theol. tanároknak, valamint B. Pap István és Hamar István budapesti theol. tanároknak, akik e konferenciára képviselőkul kiküldettek, de betegségük a megjelenést lehetetlenné tetté számukra. Dr. Kováts J. István és dr. Lencz Géza felszólalásából örömmel állapította meg a konferencia, hogy a theológiai akadémiák és a debreceni egyetemi ref. hittudományi fakultás között a szívélyes jóviszony csak erősbödött. A konferencia elhatározta, hogy a konventi elnökséget és a testvér egyházkerületek püspökeit üdvözölni fogja. Melegen üdvözölte a konferencia a gyűlés folyama alatt érkezett Czeglédy Sándor főiskolai egyházi gondnokot, valamint dr. Joó Gyula kecskeméti jogakadémiai igazgatót. A gyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. A lelkésztanítóság ügye. Előadta Győry Elemér. 2. A theol. ének- és harmóniumtanítás egységes rendezése. (Tananyag, óraszám.) Előadta dr. Rácz Lajos. 3. Theológiai tanárok zsinati tagságának kérdése. Előadó dr. Sebestyén Jenő, aki nem jelenhetvén meg, előadását dr. Tóth Endre olvasta fel. 4. A theológus ifjak külföldi tanulmányútjai kérdésének rendezése. Előadta Marton János. 5. Középiskolai tanári oklevéllel bírók theol. tanulmányai. (Sárospatak.) Előadta Harsányi István. 6. Áz amerikai és külföldi oklevelek honosítási ügye. Előadta Pongrácz József. 7. A theológiákon előadandó tárgyak óraszámának leszállítása. Előadta Tóth Lajos. Szó volt ezen kívül egy egyházi értesítőnek valamely világnyelven való megjelentetéséről is. Délben szintén közös ebéd volt a konviktuson. Ebéd után a konferencia tagjai megtekintették az épülő püspöki székházat és az ókollégiumot. 4 órakor folytatták a tanácskozásokat és a 6 órai vonattal utaztak el. Hisszük, hogy ez a konferencia is, ha csak pár lépéssel is előbbre vitte a magyar református lelkészképzés ügyét. A vakok bibliája. A Vakok Világossága Társaság abból a célból alakult, hogy a vakokat Bibliával és egyéb vallásos építő iratokkal ellássa. A vakok speciális, kézzel kitapintható domború pont-irással Írnak és olvasnak, az u. n. Braill-irással. Ezzel az Írásmóddal készül számukra a Biblia, amely természetesen sokkal terjedelmesebb, mint az épszemü emberek bibliája. Egyegy Evangélium például egy fóliáns alakú hatalmas kötetre terjed. Nem is volna lehetséges vakirással egy kötetben kiadni az egész Szentirást, a terjedelem miatt. Az Ó- és Ujtestamentom, amit a látó ember a zsebében hordhat, vak-irással nyomva 40—50 hatalmas kötetben is alig fér el. Szerte a világon sokféle gépet szerkesztettek a vak-irás sokszorosítására, de a szakértők véleménye szerint legjobb, s a legszebb nyomást adja a magyar gép, amit Frommer Rudolf, a Fegyver- és Gépgyár vezérigazgatója konstruált. Ebből a gépből eddig egyetlen példány van, s ez a Vakok Világossága Társaság tulajdona. Ez a gép Farmoson, dr. Matclcsy Miklós egyetemi professzor kúriáján dolgozik egy, a professzor által e célra átengedett házban. Mert Matolcsy professzor felesége a vakokat Bibliával ellátó mozgalom kezdeményezője és lelke. A Társaság egyetlen bevételi forrása: adomcinyok, mert a vakoknak ingyen adja a Bibliákat. Az 1927. évi zárószámadás szerint a Társaság összes bevétele adományokból 5.125.59 P, kiadása 4.589.69 P, pénztár maradvány a 535.90 P. Idézzük a Társaság évi jelentéséből a következőket: »Személyi kiadás a számadásban nem szerepel, mert a betűszedést Matolcsy Miklósné méltóságos asszony maga végzi. A nyomtatás munkájában mellette segédkező állandó munkaerő teljes fizetését és ellátását Matolcsy professzor a magáéból fedezi. A magáéból fedezi továbbá a könyvnyomtató-műhely fentartási, fűtési, stb. költségeit, s a kész Bibliák expediciós kiadásait is. Ezenfelül Matolcsyné méltóságos asszony a mozgalom legnagyobb adakozója is.4 Matolcsy Miklósné a magyar vakok önkéntes és állandó — lelkipásztora. Velük levelezésben áll az úgynevezett Braill-írás útján. Felkutatja őket a megszállott területeken is, s levélbeli érintkezésbe lép velük. A karácsonyt megelőző hetekben hatvan vakirású bibliát küldött szét Csonkamagyarországba és a megszállott területekre. A Vakok Világossága Társaság céljaira adományokat elfogad a Dunamelléki Ref. Püspöki Hivatal, Budapest, IX., Ráday-utca 28. Beküldhetők az adományok a cél megjelölésével a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-egyesület Teréz-köruti fiókpénztárának is (Budapest, VI., Teréz-körut 1.) |p©©©®®®®®@®@@©@<^@®@®S®<^í3®®®®@®@®®®@|) VEGYESEK 1 ®@S(^®@®®@)@®®@@@®®@®®@©S©@@®®@©©®©@@8®I — Serédi Jusztinján hercegprímást, esztergomi installációján Löké Károly, a tatai ref. egyházmegye esperese a környék hat, palástos lelkészének, dr. Virágh Zsigmond egyhm. főjegyző és az esztergomi ref. egyház világi vezetőinek élén, a kath. főpapság után köszöntötte. Lőke esperes üdvözlő beszédére, amelynek magva az volt, hogy az Istenben, Jézus Krisztusban, pozitív erkölcsi alapokon álló keresztyén hitfele.mezetek tagjai a honszeretet közös oltáránál mindig kell, hogy egymásra találjanak a hitetlenség hazát és egyházat egyformán fenyegető sátáni erejének legyőzésére — a hercegprímás válaszolt. Válaszában hangsúlyozta, hogy ő szivvel-lélekkel hive a pax-nak; megadja Istennek, embernek, felekezeínek ami az övé; a jó békesség megzavarójával mindig szembeszáll, de a pax előtt áll — úgymond — a justitia, ami azt jelenti, hogy én is megkívánom, óhajtom, követelem, hogy az én felekezetem is megkapja a magáét. Végül a küldöttség tagjaival kezet fogott, ezzel óhajtván megpecsételni, hogy a justitia és pax embere akar lenni. Jelenvolt — Az egyetemes konvent elnöki tanácsa folyó hó 3-án Budapesten ülést tartott, melynek főbb tárgyai voltak: 1. Az egyházi állások betöltésénél a magyar állampolgárság kikötésére vonatkozó belügyminiszteri, illetve kultuszminiszteri leirat. E tárgyban a konvent törvényhozási intézkedést tart kívánatosnak, úgy azonban, hogy a Magyarországba pályázásnál azok részére, kik a trianoni szerződés alapján csatoltattak le az ország testéről, ne köttessék ki a magyar állampolgárság s az ilyenek csak arra köteleztessenek, hogy a magyar állampolgárságot záros határidőn belül szerezzék meg. — 2. Az egyházi sérelmekre vonatkozó válasz meg-
