Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-11-11 / 46. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 213. oldal. pén, de hisszük, hogy a magyar haza újra nagy, boldog és erős lesz, s ezt munkáljuk egyszerű, de becsületes szívvel.“ — A templom és lelkészlak közötti téren Paál Kálmán az önkéntes tüzoltó-egyesület nevében üdvözli püspök urat. — Majd a 43 év óta pásztorkodó, de még mindig fáradhatatlan lelkész, Szűcs László, az egyházmegye esperese mélyen megható szavakban, a gyülekezet dicsőséges, küzdelmes múltjáról, s mostani nehéz helyzetéről megemlékezve tesz vallomást a gyülekezet nevében, hogy ez az egyház most is tudatában van hivatásának, s itt, közvetlen a trianoni határszélen törhetetlen hittel, s nem lankadó erővel fog továbbra is őrt állani. — Szakái György a senyeházai és kerkáskápolnai 60 tagú levente-egyesület nevében üdvözli püspök urat s kér áldást a levente-egyesület zászlajára. A senyeházai ref. leányok nevében Kovács Mariska tanítónő gyönyörű, csengő hangon, végtelen kedvesen köszönti püspök urat. A senyeházai iskolás gyermekek nevében Avas Margit, a kerkáskápolnai iskolások nevében Tóth Irénke IV. o. tanúló pár kedves szó kíséretében csokrot nyújtanak át püspök úrnak. — Csakhamar bemegyünk a zsúfolásig telt templomba, hol felállónak énekeljük: „E gyülekezeten, mely e helyre telepedett“ kezdetű énekverset, főéneknek a 160. dicséret 1 versét. Püspök úr a Péld. 111. 5. verse alapján gyönyörű, magasan szárnyaló, költői idézetekkel pompásan átszőtt beszédben szól az Úrban való bizodalomról, s az ősök törhetetlen hitét ragyogó példákban feltárva, buzdítja a gyülekezetei a további kitartásra. — istenitisztelet alatt érkezett meg Győry Elemér theol. akad. tanár, aki Fazekas Mihály püspöki titkárt váltotta fel. — Este a virágokkal pompásan díszített iskolában volt presbiteri gyűlés, mely Győry Elemér imájával kezdődött. Püspök úr beható megbeszélést folytatott a presbitérium tagjaival, az egyház ügyeit rendben találta, énekkar szervezésére, takarékmagtár felállítására, buzdította a presbitériumot. A presbitérium nevében Micsi István presbiter, a tanítói kar nevében Kovács Ferenc senyeházai kántortanító üdvözölték püspök urat, ki az üdvözlésekre meleg hangon válaszolt. A gyűlés Fazekas Mihály püspöki titkár imájával ért véget. Késő este volt már, mire püspök úr és kísérete az esperes úr vendégszerető házában elkölthette a vacsorát. A komáromi templomszentelés. Csonka ország csonka városában, az élni, fejlődni akaró, magyar Komáromban fényes ünnepség keretében avatta fel dr. Antal Géza püspök úr az új református templomot. Az ünnep fényét emelte, hogy azon a kultuszminiszter úr képviseletében megjelent' dr. Tóth István kultuszminiszteri államtitkár. A vendégek sorában ott láttuk dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urat, br. Perényi Zsigmond országgyűlési képviselőt, Huszár Aladár főispánt, Szíjj Bálint felsőházi tagot, Palkovics László alispánt, dr. Alapy Gáspár polgármestert, dr. Erdélyi Pál ny. egyetemi tanárt, Konkoly- Thege Béla ehker. tanácsbirót, Faragó János c. tanker, főigazgató, Pongrácz József theol. és Fejes Zsigmond főgimn. tanár, a túlsókomáromi ref. egyházat Galambos Zoltán lelkész és dr Fülöp Zsigmond főgondnok vezetésével 25 tagú küldöttség képviselte. Dr. Antal Géza püspök úr pontban 10 órakor jelent meg a templom előtt Löké Károly esperes, Gál Endre tatai és Győry Elemér győri, Kis Lajos csépi, Komjáthy Aladár sárkányi, Komjáthy János mocsai, Páli Lajos esztergomi, Sári Imre helybeli, Szűcs István kisigmándi, Vincze Géza nagyigmándi lelkészek kíséretében. Éneklés után Sófalvi Irén átadta a templomkulcsot Püspök úrnak, aki az Atya, Fiú, Szent Lélek egy örök Isten nevében felavatta és Isten dicsőségére felszentelte a templomot, átadván azt Sári Imre helybeli lelkésznek. Sári lelkes beszédben vette át a templomot és megnyitotta. A közönség szorongásig megtöltötte a templomot. Az ünnepi istentiszteletet dr. Antal Géza püspök úr végezte, I. Móz. 28í6_17 alapján hatalmas beszédben fejtegetve Isten házának mérhetetlen jelentőségét. Megragadó szavakban mutatott arra, hogy az új templom akkor lesz igazán Istennek megszentelt háza, hogyha a lelkekben is felépül Istennek temploma, amelyben békesség, jóság és szeretet lakozik. Az ifjúsági énekkar szép éneke után Sári Imre lelkész ismertette a templomépítés történetét, meleg szavakban adózván a gyülekezet nevében gr. Klebelsberg Kunó m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek, dr. Antal Géza püspök úrnak, Szenczy Mihály gondnoknak, Dudás Kálmán műszaki tanácsosnak, a templom tervezőjének és mindazoknak, kik áldozatkészségükkel és munkájukkal a templom felépítését lehetővé tették. . Győry Elemér győri lelkész keresztelt szívhez szóló beszéd kíséretében. Az úrvacsorái áhítatot fokozó beszédet Löké Károly esperes mondotta, akinek a szent jegyek kiszolgáltatásában Püspök úr segédkezett. Délben 150 terítékes társasebéd volt, melyen Püspök urat számos köszöntőben ünnepelték. * A templom részletes terveinek kidolgozásával, a költségvetés elkészítésével a gyülekezet 1927 tavaszán Dudás Kálmán műszaki tanácsost bízta meg. A templom építését Káldi és Farkas győri cég végezte az asztalos, bádogos, lakatos és mázoló munkákat helyi cégek teljesítették. Az építés a belső berendezés nélkül 121.000 pengőbe került. Az alapkő ünnepélyes letételét dr. Antal Géza püspök úr végezte 1927 junius 19-én. Az építés 1928 augusztusban fejeződött be. Dudás Kálmán tanácsos a belső berendezést megrajzolta, ebből azonban anyagi okokból csak a padok és a szószék készülhetett meg. A világító toronyórát Csúri szegedi órás készítette Komárom város adományából. A belső berendezés tervezését, a tanítói és lelkészlakások homlokzatainak kiképzését, kerítés, kapuk rajzait Dudás építész díjtalanul végezte. A szószéket Papp Gábor asztalos-gyáros, presbiter ugyancsak díjtalanul készítette. A templom — Komárom legmagasabb helyén — előtérrel, két kis tornyos lépcsőházzal, harang-toronnyal, közel négyzet alapú templomhajóval, erkélyes emelettel készült. A templomhajója légfűtéssel berendezett. Módot adott tervező építész, tartós téli fagyos időjárás esetében az apsisban elhelyezett szószék körüli térségnek, beállítható kályhával történő kisegítő fűtésére. Az Úrnak ezen hajléka romános stílusban 15*20 széles és 23 m. hosszú területen, 10 m. bel- és 10-80 m. külmagassággal épült. A padlózat a szabályozott terepszintől mérve 064 m.-rel magasabban fekszik. Az erkélyes részen a földszint 3‘90 m., az emelet 4-75 m. magas. Az 58 m. négyzetes alapú torony a terepszintől mérve 37 50 m., alápjától mérve pedig 40 m. magas. A harangok részére nyitottan készült etageról a környék legcsodásabb madártávlatában gyönyörködhetik a szemlélő. A tetőszék 8 m. magas, a főpárkánytól a gerincig mérve.
