Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-01-22 / 4. szám

1928.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

15. oldal.

sait az életre neveli, feladatokat tűz eléjük, soknak egész életre szóló programmot ad. Ő maga különös szeretettel csüng egyházunk múltján s ezt a hűséget beleszuggerálja hallgatóiba. Munkásokat nevel az egyházi irodalom szolgálatára. Buzdít, bátorít, ambíciót önt azokba, akikben tehetséget ismer fel. Hóna alá nyúl a bátortalannak s csak a mindeneket számontartó Isten tudja, menynyit köszönhetnek az ő buzdításának a Novák Lajosok, a Czinkék, a Rácz Lajosok, a S. Szabó Józsefek, a Harsányi Istvánok és egyházi munkásaink jelesei sorából a többiek. Én úgy érzem, hogy Radácsinak ez a hatása éli túl őt a leghosszabb időig.

Mert az írás mikéntjére ő adta az utolérhetetlen példát. Amihez nyúl, valami sajátos szépséget nyer a kezében. Stílusának muzsikája van (nem hiába szerette oly nagyon a dalt), amely édesen simúl a tolla alá került nemes érzésekhez, irigység nélküli, gyermeteg leikéből oly nekrológok születnek egy-egy jelesebb közéleti munkás halálakor, amelyekben a szeretet dicsfénye veszi körül a megsiratottat s szinte vágy támad ezek olvasására az emberben, hogy vajha az ő sírjára is Radácsi fonhatná meg a koszorút a megemlékezésben.

Most már ő sem teszi többé. Évek óta pihen s most örökre elnémúlt beszédes tolla. De nem élt hiába. Aki ötven évi tanári pályafutás alatt a papnövendékek ezrei között osztogatta pazarúl szelíd lelkét, az néma ajakkal is ékesen beszél templomban, tanácskozási termekben, egyházi lapokban és mindenütt, ahol az ő leikéből szívott melegség és buzgalom hat és dolgozik volt tanítványai által. Ekként marad fenn munkája és lesz hatóerővé áldozatos élete.

Legyen áldott emlékezete! Rácz Kálmán.

t* KÖNYVISMERTETÉS í

IW ^»«J

Ifj. dr. Szabó Aladár: Szikszai György élete

és munkássága, Debrecen, 1927. Nagy 8-r. 99 I., egy arckép.

A Theológiai Szemle ez évfolyamában jelent meg ez az értékes egyháztörténeti tanulmány. A királygyürüs szerzőn meglátszik a rendszeres kiképzésben részesült történész, aki a tudomány mai színvonalán áll és minden rendelkezésre álló adatot összegyűjtve, világos céllal maga előtt, rendszerezi az adathalmazt egységes egésszé.

Műve két részre oszlik. Az I. részben Szikszai életét tárgyalja a következő fejezetekben: 1. Ősök és szülők, gyermek és diákévek. 2. Svájcban és Hollandiában. 3. Makói egyházépítő munkák és törekvések. 4. Küzdelmek és állásvesztés Makón. 5. Szikszai, mint debrecen-ispotályi lelkész, szerepe az egyházkerület életében. 6. Tevékenysége a debrecen-belvárosi lelkészség és a debreceni esperesség munkamezején. 7. Magánélete, jelleme és halála. A II. részben Szikszai az iró címen irodalmi tevékenységét ismerteti külön foglalkozva hitvédő, egyháztörténeti, prédikációs és imádságos könyveivel. A művet Szikszai egykorú arcképének másolata díszíti.

A tanulmány Szikszaira vonatkozólag alapvető jelentőségű.

Dr. Vasady Béla: A valláspszichológia fejlődésének története. Debrecen, 1927. Nagy 8-r. 136 1.

A Theológiai Szemléből készült különlenyomat theológiánk ősszel megválasztott tanárának theológiai doktori vizsgájára készült és mint ilyent kitüntetéssel fogadta el a debreceni Tisza István tudományegyetem hittudományi kara.

Dr. Vasady e munkája hézagpótló nemcsak a magyar, de a világirodalomban is, mert a valláspszichológia fiatal tudomány és még nem igen akadt történetírója. Örvendünk, hogy Vasady a kérdés irodalmának lehető teljes ismeretével, kellő bölcsészeti alapozottsággal és éles kritikai érzékkel végezte munkáját. Amint tudjuk, műve német és angol nyelven is megjelenik. Ez esetben kívánatos, hogy az ide vonatkozó magyar művekre minden lehető helyen pontosan hivatkozzék. Nagy reménységgel vagyunk jövendő működése felől. A tanulmányozásra melegen ajánljuk. Kapható az Egyházkerületi Iratterjesztésben.

Forgács Gyula: Lelki próba. Imák, elmélkedések és tanácsok az úrasztalához járuló református keresztyének számára. Harmadik kiadás. Budapest, 1927. 187 1.

Forgács sárospataki lelkésztestvérünk kitűnő könyvecskéje mindig szélesebb körökben terjed el, amit bizonyít az a tény, hogy ime a Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai r.-t. most már harmadik kiadásban jelenteti meg. Nagy előnye e műnek, hogy kezébe adhatjuk a falusi egyszerű embernek épúgy, mint a tanult városi embernek. Útmutatásai mind gyakorlatiak. Terjesszük tömegesen híveink között. Megrendelhető az Egyházkerületi Iratterjesztésben is.

Dr. Koczogh András: A tiszta élet. Tanulóknak és szülőknek. Átnézte dr. Cs. S. orvos. Bpest, 1927. 23 1.

Dr. Koczogh budapesti reáliskolai tanár, régi lelkes tagja a Keresztyén Ifjúsági Egyletnek és minden evangéliumi ügynek barátja. E füzetében megszívlelendő dolgokat mond a tiszta életről, melyeket jó tudniok tanulóknak és szüleiknek egyaránt. Középiskolák felsőbb osztályú fiunövendékeinek bátran kezébe adhatja a szülő, vagy nevelő ez Írást. Természetes, hogy álláspontja a tiszta élet lehetősége és szükséges volta.

Tóth Lajos: Az írás kritikai vizsgálása és a református theológia összeegyeztethetősége. Irta és a theol. akadémia tanévmegnyitó ünnepélyén felolvasta Tóth Lajos theol. akad. igazgató. Pápa, 1927.

8-r. 15 1.

A lapunkban közölt időszerű, igazgatói értekezést külön füzetben is kiadta a szerző. Szükség, hogy minél szélesebb körökben elterjedjen.

VEGYESEK 1

— Gyászhír. Lapunk zártakor vesszük a szomorú hírt, 'hogy Sas Béla debreceni egyetemi tanár meghalt. A megboldogultról lapunk közelebbi számában emlékezünk meg. Temetésére a pápai főiskola képviseletében Tóth Lajos igazgató utazott el.

— A Romániában élő reformátusok ez évben szintén zsinatot fognak tartani, mely elé nagy várakozással tekintenek a román imperium alá került református testvéreink.

— Tisztújítás. A túlsó Komáromban levő református gyülekezet január 8-án tisztújító közgyűlést tartott, melyen főgondnoknak egyhangúlag Fülöp Zsigmond népbanki igazgatót, gondnoknak Páti Nagy Sándor birtokost választották meg. A rendes presbiterek sorába megválasztották Gaál Gyula dr. ny. polgármestert, Soós Imre dr. Ítélőtáblái bírót, Igó Endre ny. főadótárost, Szíjj Ferenc dr. ny. polgármestert, Lakatos Károly ny. igazgató-tanítót.

— A győrvárosi protestánsok szervezkedése. A hatalmas gyárterületen élő protestánsok, kik templomaiktól 5—6 kilométer távolságra laknak, vallásos szükségleteik kielégítésére eddig csak egy barakklakás szívességből, a Krisztus ügye iránt való szeretetből átengedett konyhájában gyűlhettek össze. Most sikerült az evang. egyháznak kibé-