Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-08-19 / 34. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 147. oldal. legyen. Első hirdetés a próbaszónoklat megtartásakor történhetik. 30. §-ba betoldandó: „és amelyiken egynél több név van“ . . . 38. § helyett: Ha a mégválasztott lelkész az általa elfogadott állomáson egy évet el nem töltene vagy odaköltözése előtt más állás megválasztását fogadná el, a választási és szállítási költséget teljes összegében köteles az egyháznak megtéríteni; ha pedig 2 évet még nem töltött el, a költségeket felerészben, három év előtti eltávozás esetén V4-ed részben tartozik megtéríteni esetleg közigazgatási bíróság által megállapított össszegben. 40. §-ba betoldandó; „Küldöttség“ után „és jelölőbizottság, valamint a próbaszónoklatot ellenőrző kiküldött“ . . . 41. §-ba, „ha több szavazólap találtatott az urnában, mint a leszavazott választók száma és ez a választás eredményére döntő befolyással volt“. 44. §. c) és b) pont megtoldandó: „ezen felül 1000 P-ig terjedhető birsággal és választhatósági jogának 5 (öt) esztendőre való elvesztésével büntetendő“. d) pont után: „és 2000 P-ig terjedhető birsággal, választhatóságának 10 évre elvesztésével, esetleg lelkész! állásától és oklevelétől megfosztással büntetendő“. 44. § e), f), g) pontok esetén: „ha a visszaélést református vailásu, nem lelkészjellegü egyén követte el, 500 P-ig terjedhető birsággal, választójogának 5 esztendőre való felfüggesztésével súlytandó. Uj pont: „ha a visszaéléseket lelkészjellegü egyén követte el, akár pályázók vagy nem pályázók közül, 1000 P-ig terjedő birsággal, 5—10 esztendőre választhatói jogának felfüggesztésével, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő“. Uj pont: „Fizetés leengedés (symonia) esetére az elévülés 5 (öt) esztendőben állapíttatik meg, amely időn belül annak nyilvánosságra és köztudomásra jutása esetén a fegyelmi eljárás megindítandó és a d) pontban megszabott büntetéssel súlytandó.“ Általában szükséges a lelkészválasztás lehető gyors lebonyolítása és amennyire lehet a 6., 9., 10.. 16., 17., 34., 35., 42. §-ban levő határidők megrövidítése. Ezen új szakaszok és változtatások indokolása: A módosítások a mostani törvénybe beilleszthetők a nélkül, hogy annak nem érintett részeit módosítani vagy átalakítani kellene. Az egyházak osztályba sorozása és a lelkészek minősítése, továbbá a jelöléseknél az egyházi hatóság befolyása azért szükséges, mert ezektől várható némileg annak a feltételnek megvalósulása, hogy minden gyülekezet a neki legmegfelelőbb lelkészt és minden lelkész a neki legmegfelelőbb állást kapja és ott haladást biztosítson. Tökéletesen ezt keresztül vinni nem lehet, mert ember elől sok minden rejtve van, de legalább azzal, hogy nagyobb munkakörü egyházakba csak hosszabb idejű gyakorlat után enged bejutni, mégis tesz e cél eléréséhez nagy lépést. Viszont azzal, hogy az ifjú segédlelkészek közül a jobb készültségüeket, a szorgalmasabbakat előnyben részesíti, részint a szorgalmat, igyekezetei, lelkiismeretességet jutalmazza és ösztönzi őket már az iskola padjain a nagyobb szorgalomra és háttérbe szorítja, várakozásra inti azokat, akik kötelességeiket elhanyagolták, úgy gondolkodván, hogy a szerencse kedvezésével a szabad választás alatt előbb célhoz juthatnak, mint szorgalmasabb társaik, amint így történt valóságban _ sok esetben, tehát az előrehaladást is igyekszik szolgálni. Az egyházi hatóságnak a jelölés dolgában való befolyásáért a gyülekezetek csak hálásak lehetnek, hogy nem lesznek magukra hagyatva, hanem felelős és az egyház közügyét szivükön viselő törvényes tényezőktől kapnak irányítást, hogy a legmegfelelőbb egyénre forduljon figyelmük. Eddig is kértek tanácsot az esperestől, püspöktől, ezután törvényes utón hallhatják esperes és püspök intő szavát. Egyházmegyén az esperesi tekintély tisztán megőrizhetése végett vétetett fel jelölő-bizottság, minthogy közvetlen érintkezik a gyülekezetekkel és jelöltekkel; a püspök felette és távolabb áll a gyülekezeti élettől, ezért ott felesleges a bizottság. Ág. hitv. atyánkfiáinál is megvan a püspöki kandidáció joga, amely távolabb lévő ismeretlen pályázók érdekében feltétlenül előnyös. A pr^ba-szónoklatot sokan nem tartják célszerűnek, ennek legfőbb oka, mert eddig nem volt szokásban. Ez is azt a célt szolgálja egyrészt, hogy megfelelő lelkészt kapjon a gyülekezet. Nem közömbös, hogy az igehirdetés állandó helye: a szószék megfelel-e a lelkész egyéniségének, fizikumának és orgánumának, — ezért célszerű, de azért is, hogy így egyik jelölt sincs kitéve a mellőzésnek, vagy pedig a paphallgató küldöttség kisértésének és sokszor mellékes körülményektől függő véleményének és jelentésének. Tehát a választás tisztaságát, egyenlő eszközök .alkalmazását szolgálja és az egész gyülekezetnek módot ad a jelöltek meghallgatására, és mint külföldi egyházakban, nálunk is előnyére lehet a gyülekezetnek és jelölteknek egyaránt. A választási visszaéléseket van hivatva csökkenteni a 44. § szigorítása és kemény büntetése, mindegyik jelölt és pályázó gondolja meg előre tettének következményét és érezze feje felett lebegni a büntetés Damokles kardját és idejében rettenjen vissza törvénytelen eszközöktől, hogy ne legyen méltatlan az erkölcsi tisztaságot követelő palást viselésére. A lelkészek előhaladása, a korrupció kiküszöbölése azonban a mostani viszonyok között teljesen biztosítva sem a régi törvény, sem ez új javaslat szerint nincs. A legmegfelelőbb út és eszköz ehhez a lelkészi fizetések korszerű rendezése, az állami közalkalmazottakéhoz hasonló előlépéssel és akkor egy csapásra megszűnnének a tülekedések és korrumpált cselekedetek, mert mindenki tudna várni türelemmel, hogy elkövetkezik előlépése, amikor mostani helyén is tisztes fizetéshez jut és nem kell irigykedve tekinteni a véletlen szerencse kegyeltjeire és akkor nem a jobb javadalom, hanem a jobb munka és ügybuzgalom, nagyobb munkakör és nemes hivatásérzet sarkalna álláscserére és változtatásra, illetve már állásfoglalásra is. Ez szolgálná a lelkészi állás tekintélyét és tenné kívánatossá munkáját. Vargha Kálmán. főjegyző. Mezőföldi egyházmegye közgyűlése. A mezőföldi református egyházmegye augusztus 1-én tartotta rendes évi közgyűlését Medgyasszay Vince esperes és Lipcsey Lajos egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. A gyűlési tagok egy tanácsbiró, három lelkész és három egyházi képviselő kivételével megjelentek. Előző napon délelőtt a tanügyi bizottság és számvevőszék, délután a bíróság és missziói bizottság ülésezett. Bíróság előtt volt a bodajki tanító ellen indított fegyelmi ügy, akit a bíróság felmentett, több bírósági ügy nem volt. A közgyűlés a székesfehérvári egyház templomában közénekléssel, esperes imájával és egyházmegyei gondnok megnyitójával kezdődött.
