Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-07-15 / 29. szám
Harminckilencedik évfolyam. 29. szám. Pápa, 1928 Julius 15. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE-.......................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ........................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- « FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL SKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. «I® IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Módosítási javaslat a lelkészt állások be= töltéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1904. évi lelkészválasztási törvény ellen általánossá lévén a panasz a jelölési visszaélések miatt, az 1904—7. évi zsinat kimondta a szabad, minden megkötöttség nélküli választást. Ez ellen is szinte általánossá lett a panasz. Egyrészről azért, mert az előléphetést elejtette, másrészről, mert a teljes szabadsággal felruházott választók — az egyházi hatóságok irányítása nélkül — sokszor nem a megfelelő, alkalmas egyént választották meg lelkipásztorul. Közmegnyugvást tehát csak egy olyan törvény hozhat és teremthet, mely mindegyik panaszt orvosolja és megszünteti. Vagyis egy olyan törvény, mely az egyházak osztályba sorolása és a jobb javadalmu egyházakba bizonyos szolgálati idő után pályázhatás által az idősebb és érdemesebb lelkészek előléphetését előmozdítja, és egy helyes jelölés által a választást irányítja. A jelen törvényjavaslat ezeket nem nyújtja. Különben is ahány lelkésztársammal erről beszéltem, mindegyik ellene nyilatkozott s alapos kifogásokat tett. Javaslom tehát, hogy az egyházak osztályba sorolása állíttassék vissza oly módon, hogy: „az összes magyarországi református egyházak három (3) osztályba soroztassanak, mégpedig az I-ső osztályba azok az egyházak, melyeknek népessége 2000 lelken felül van, vagy a lelkészi javadalma 3000 (?) pengőt meghaladja. A Il-ik osztályba sorolandók az 1000—2000 lelkes egyházak, vagy amelyeknek lelkészi javadalma a kongrua határtól 3000 (?) pengőig terjed. A III-ik osztályba az előbbi két osztályba be nem sorozható egyházak. Az egyházba sorozást az egyházmegyék teljesítik az egyházkerület jóváhagyása mellett. S erről úgy az esperesi, mint a püspöki hivatal részére — a lelkészek törzskönyvéhez hasonlóan — törzskönyv készítendő. A lelkészválasztás főelvéül állapíttasék meg, hogy I—sö osztályú egyházakba csak 10 évi, Il-ik osztályú egyházakba 5 évi szolgálati idővel biró lelkészek (lelkészjellegü egyének) választhatók; a III-ik osztályba pedig minden képesített lelkész. Egyetemi képzettség, doktorátusi fokozat 1—2 évi előnyben részesítendő. Az egyházi hatóságok irányításának biztosítására nézve is javaslom, hogy a jelölés állíttassék vissza. De, hogy a régi visszaélések elkerültessenek, javaslom : hogy a jelölést 3 (három) tényező hajtsa végre oly módon, hogy: az összes jogosultnak ítélt pályázók közül egyet jelöl a választó egyház presbitériuma, legalább egyetegyet s legfeljebb kettőt-kettőt az egyházmegyei és egyházkerüléti lelkészelhelyező, vagy jelölő bizottság. így a pályázók közül választásra három, legfeljebb öt pályázó jelöltetik. Javaslom tehát, hogy a törvényjavaslat 6. §-a> mely a lelkészelhelyező bizottságokról szól, módosíttassák oly módon, hogy a bizottságok elnökei nem az elnökségek, hanem csak az esperes és püspök, vagy akadályoztatásuk és érdekeltségük esetén általuk megbízott helyettesük és tagjai az egyházmegye, illetve kerület által választott 6—6 tag. Az egyházmegyénél fele egyházi, fele világi tanácsbiró, vagy egyén; a kerületnél két egyházi, két világi tanácsbiró és két theológiai tanár. Érvényes határozathozatal vagyis jelöléshez az egyházmegyei bizottságnál egy egyházi, egy világi tanácsbiró és a választó egyházközség két kiküldöttének jelenléte szükséges az elnökön kívül. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök dönt. Az egyházkerületi bizottságnál egy egyházi, egy világi tanácsbiró és egy theol. tanár jelenléte szükséges a püspökön kívül. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt; ha pedig a három tag szavazata három egyénre esik, a püspök szavazata dönt. Az egyházmegyei lelkészelhelyező, vagy jelölő bizottság lehetőleg az üresedésben levő, illetve választó egyházban tartja jelölő gyűlését akkor, amikor az egyház presbitériuma is megejti a maga jelölését. Ha csak három jogosult pályázó van, csak az egyházmegyei jelölő-bizottság ül össze a pályázók okmányainak felülvizsgálása és a jelölési sorrend megejtése végett. Egyéb esetekben a jelölési sorrendet az egyházkerületi bizottság állapítja meg“. Ezen főelveknek megfelelően lenne a törvényjavaslat átdolgozandó, mely elvek alapján alkotott törvényben a jelölési visszaélések lehetősége a legminimumabbra redukálódik s ellensúlypzza azokat a presbitérium jelölése. S ez egyben a törvényjavaslat szellemének is megfelel, mikor a presbitériumot is felhatalmazza a jelölésre. Kívánatos haladás az is, hogy a kerület főpásztora és a legilletékesebb egyének, a theol. tanárok is beleszólhatnak a lelkészválasztásba, vörös János naszályi ref. lelkész. Püspöki egyházlátogatás a mezőföldi egyházmegyében. Május 3-án délután, nyolc simontornyai kocsitól kisérve, indult el Püspök úr Szilasbalhásra, régi, nagynevű, református, nemes urak hajdani pátriájába. Innét kezdve Püspök úr kíséretében volt az enyingi járás területén Kenessey Pongrác főbíró és az egyházmegyei gondnokhelyettes, Bibó Dezső tanácsbiró. Igar községen áthaladva, ahol virágeső hullott Püspök úr kocsijába, Szilasbalhás határában 14 tagú bandérium, 20 biciklista és nagyszámú érdeklődő élén Csatáry József községi főjegyző, a lelkészlak előtt felállított diadalkapu alatt Kovács Kálmán lelkész üdvözölte a várva várt vendéget. A hires dalegyesület itt Nagy Gyula kántortanító veze-
