Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-07-01 / 27. szám
Harminckilencedik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1928 julius 1. DUffÁNTŰLI PROTESTÁNS LiP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE--.................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -...................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- * FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : TÓTH LAJOS THEOL SKÜLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. <5tö IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A glasgowi konferencia. Junius 11 —15-ig tartott a protestáns egyházak nemzetközi konferenciája Glasgowban, az Egyesült Skót Szabad Egyház Kollégiumában, melyen egyházi pénzügyi kérdésekről tárgyaltak a megjelentek. A konferencia gondolata az angolszász világban született meg s így hazánkat kivéve csak Amerikából és Nagybritannia Domíniumaiból jelentek meg kiküldöttek, képviselve 46 nemzetet, avagy politikai alakulatot. A konferencia nyelve így természetesen csak angol volt. A kiküldöttek között voltak lelkész és nem lelkész jellegű egyének, ezek presbiterek és más egyházi tisztséget viselők. A konferencia legfőképen a britt és amerikai egyházak pénzügyi problémáival foglalkozott. A konferencia szükségességét is az angolszász egyházi helyzet hozta létre. Hogy miért volt szükség a konferenciára, talán a következőkép foglalhatnánk össze: 1. Minden egyház egyre jobban megérti, hogy az adakozás lelki tény. Vájjon minden mód, ahogy az emberek adakoznak, méltó arra a névre, hogy lelki ? 2. A legtöbb országban megváltozott a pénznek az értéke, mit kell tenni ilyen helyzetben ? 3. A missziói szövetségek pénzügyi válságban vannak. Ha a költségvetésbe felvett tételek nem folynak be, több missziói állomást meg kell szüntetni. Hogyan lehetséges a segítség? 4. A missziói területeken keletkezett egyházak egyre jobban önállóak lesznek, így maguknak kell gondoskodniok magukról. Melyik az a helyes mód, ahogy ezek az egyházak anyagilag is fenntarthatják magukat? 5. A belmisszióra nagy szükség van itthon s ez, hogy bizonyos területeken megindulhasson, pénzbe kerül. Hogyan lehet erre pénzt teremteni ? 6. Az önkéntes adózás már régebb idő óta gyakorlatba vétetett, de szükség van annak megbeszélésére, melyik a leghelyesebb mód, ahogy az önkéntes adózással a legtöbb eredményt lehet elérni. Világos, hogy az első két általánosabb pont után csak angolszász vonatkozású dolgokat tárgyaltak. Kivétel volt az, hogy a konferencia második napján dr. Antal Géza püspök úr Öméltósága, ki a magyar református egyházat képviselte, angol nyelven előadást tartott a konferencián és ismertette a magyar helyzetet. Feltárta a konferencia előtt, hogy a magyar református egyházat milyen nagy veszteségek érték a világháborúban, de különösen a béke miatt. Rámutatott arra, hogy mekkora erőfeszítésébe kerül a magyar ref. egyháznak, hogy fenntartsa intézményeit, hogy megfelelőleg fizethesse lelkészeit hívei szegénysége miatt, különösen az ország egyes részein. Ismertette, hogy a magyar ref. egyházban nem a heti önkéntes adózás van gyakorlatban, hanem a köteles adózás, mert az előbbit csak ipari államban lehet gyakorlatba hozni, hol az emberek hetenként rendelkeznék pénzzel, mig nálunk föle'míves híveinknél az év bizonyos részében nehéz pénzt találni. De az önkéntes adózáshoz, bárhol hozzuk <s gyakorlatba, nem pénz szükséges először, hanem lelkűiét. S így a magyar ref. egyházban is van önkéntes adózás s néhol azt gyakorolják is. Öméltósága előadását a konferencia nevében egyik kiküldött igen meleg szavakkal köszönte meg és bizonyságot tett arról, hogy mindig figyelemmel kisérik a kontinensen lévő egyházakat, közelebbről a magyar ref. egyházat. Nagyon tanulságos és érdekes mind az a vita és megbeszélés, mely az egyes előadásokat követte, de jelenleg ezekre nem terjeszedhetünk ki, csak arra kívánunk rámutatni, hogy milyen vélemény alakult ki a konferencián az „adózást“ illetőleg. Kötelező legyen-e ez, vagy önkéntes? Itt azután szemben álltak egymással a régi és az új irány hivei. Azok, kik megpróbálták a hetenkénti önkéntes adózást gyakorlatba hozni,hangsúlyozták, hogy ez a mód az, mely a legnagyobb eredményt hozza pénzügyi téren is. Tagadhatatlanul ez a módszer az ideális. Itt hetenként mindenki elhozza ajándékát, adományát, Isten dicsőségére, egy borítékban. S így azt is ellen lehet őrizni, hogy ki volt templomban a gyülekezeti tagok közül, mert a borítékon rajta van a név és az adomány felhozásának a dátuma. Azok pedig, kik az egyház jelen helyzetét vették figyelembe és számoltak azzal, hogy az egyházban kevésbbé élő tagok is vannak, szintén feltudták mutatni azt az eredményt, mint az előbbiek. Az egyházi tisztviselők hangsúlyozták, hogy szükség van egy bizonyos metódusra, ahogy az egyház pénzt teremthet szükségei fedezésére s ezzel szemben a lelkészek nyomatékosan erősítették, hogy mindegyik rendszer jó, ha az emberek akarnak adakozni Isten dicsőségére és így arra van szükség, hogy Isten lelke minél hatalmasabban meghódítsa a sziveket. Valóban erre van szükség, mert az önkéntes adózás gyakorlásánál is az emberek könnyebben tudnak megajánlani, mint adakozni. A konferenciáról kiki a maga igazával tért haza, akik azonban hallgatólagosan vettek részt, megtanulhatták, hogy a jelen helyzetben nem elégséges egyugyanazon módszer, hogy minden egyháztagot megfelelőleg megadakoztassunk. Vannak, kik a törvény alatt vannak, vannak, kik már kegyelem alatt vannak. A cél természetesen az, hogy mindenki kegyelem alatt legyen. Mátyás Lajos. Püspöki egyházlátogatás a mezőföldi egyházmegyében. Május 2-án délután Püspök úr Pálfára idult. A község határában az elöljáróság élén Nagy István bíró üdvözölte. Az igari lovasbandérium és biciklista osztag egész Pálfáig eljött, ahol a római katholikus és evangélikus templomok harangjainak zúgása fogadta a főpásztort, a mi harangjaink t. i. ép ez alkalommal voltak felszentelendők. A lelkészlak előtt felállított ízléses diadal kapunál fogadta Püspök urat az egész gyülekezet
