Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-05 / 23. szám

Harmincnyolcadik évfolyam. 23. szám. Pápa, 1927 junius 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE-................................*..................- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ..........................................................r ■..........................-.................................. .• FŐSZERKESZTŐ : DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. .................................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- tt FÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®íö IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Pünkösd felhívása. A Pünkösdnek előzményei voltak: az Úr Ígérete, hogy elküldi a Szent Lelket, aki megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében; a tanítványok egy­­akaraton együtt levése és buzgó imádsága. Az isteni készség a segítésre és az emberi felelet a menny szavára. Mivel a kettő egymásra talált, csodálatos dolgok történtek: erők és jelek lettek a tanítványok által és akik az Urnák nevét segítségül hívták, megtartattak. Minek utána a Szent Lélek eljött reájuk: erőt vettek és Jézus tanúi lettek a földnek mind végső határáig. A mai kor gyermekeinek meg kell látniok a nyilván­való összeköttetést az első Pünkösd előzményei és a csodálatos eredmények között. Ha azt akarjuk, hogy ma nagy dolgok történjenek, akkor nekünk is eleget kell tennünk a feltételeknek. Az bizonyos, hogy Jézus Ígéretei ma is érvényesek és viszont az emberi lélek szükségletei ma is ugyan­azok. Nekünk tehát egy akaratra kell jutnunk, azaz az első dolgokat, az Isten országa dolgait kell első helyre ten­nünk és imádkoznunk úgy, ahogy még nem imádkoz­tunk. Meg kell alázódnunk, be kell vallanunk, hogy sok tekintetben még ma is úgy élünk, mintha Pünkösd nem is lett volna. Mily más lesz a világ, ha imádságainkra Isten záporként bocsáthatja ránk áldásait. Mert, jegyezzük meg, Ö kész, csak mi nem vagyunk alkalmasak. Pedig mennyire szomjazza e világ általában és legelsősorban Krisztus egyháza a Lélek tüzét, amely tisztít, lelkesít, bátorít! Pünkösd csodás emlékei ihlessék meg lelkeinket. A jelen nagy feladatai késztessenek merész szárnyalásra minden hívőt, hogy újra zúghasson a Lélek hatalmas szele. Fel buzgó imádságra, hogy alkalmas csatornái lehessünk Istenünk Lelke áradásának. „A Jézus nevében való kérés a Lélek ajtajának feltáru­­lása, amelyen át bezúdul a Lélek óriás ereje, mint ahogy a nagy kőtartályok vize zuhogva tódul be min­den parányi résen, mert irtózik az ürességtől és rendel­tetése az, hogy mindent kitöltsön. Valamit kértek az én nevemben, mondja az Ige, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. A Jézus nevében való könyörgés tárgya nem lehet más, minthogy lelket, lelket, Szentleiket kérjünk Istentől.“ (Ravasz.) Jövel Szent Lélek Úr Isten! _____________________________________________P_J_ — Kérelem. Felkérjük gyülekezeteink vezetőit, hogy akik még nem számoltak el a múlt év decemberében nekik küldött De Ruyter Mihály emlékezete cimü füzetek árával, szíveskedjenek azt megtenni s a füzetekkel együtt küldött csekklapon azok árát beküldeni. A református nagygyűlés határozatai. (Folytatás és vége.) 6. És hogy keresztyénségünk szociális áldásai mi­nél teljesebbek legyenek ezen a magyar földön: a leg­határozottabban kívánjuk, hogy nemcsak a vasárnapi munkaszünet biztosíttassék mindenki számára, minden tekintetben, mert ez még csak emberi intézkedés lenne, hanem az összes keresztyén egyházak szeretetteljes együttmunkálásával a vasárnapnak lélekben való teljes megszentelése is, amely által igazán az Úrnak napjává lenne az a nap, amely a népek mai élete mellett igen sok ember számára éppen a bűnök halmozására lett — fájdalom — a legalkalmasabb. Evégből nagygyűlésünk tiszteletteljesen, de ünnepélyes határozottsággal szól azokhoz, akiknek kezébe Isten e nemzet életében a tör­vényhozás és intézkedés felelősségteljes jogát és kivált­ságát adta, hogy a vasárnap áhítatát, ünnepi csendjét, nemzetnevelő és megtartó erejét ne engedjék feláldozni hamisan értelmezett anyagi szempontoknak. A magyar királyi kormány és törvényhozás gondoskodjék a korcs­mák, mulatóhelyek vasárnapi zárvatartásáról, a vasár­napi vásárok hétköznapra tételéről s általában minden­ről, amivel sok százezer magyar család és milliónyi magyar lélek testi, lelki és anyagi romlását megaka­dályozhatja. 7. Örömmel üdvözli Református Nagygyűlésünk a magyar királyi kormánynak az erkölcsrendészet terén tett nagyértékü kezdeményező lépéseit, amelyek alkal­masak arra, hogy a hitetlenség és erkölcstelenség által okozott mérhetetlen pusztulásnak valamennyire határt szabjanak és a keresztyén erkölcsök uralmát a magyar közélet terén is előmozdítsák. 8. A Református Nagygyűlésünk Isten színe előtt való hálával gondol vissza arra a korszakra, amikor az Evangélium diadalmas előrehaladásának az élő Ige ha­talmas erején túl, sajtónk volt egyik legfőbb eszköze s szükségesnek látja kifejezni, hogy olyan református saj­tóra, amely a református gondolatot a maga tisztasá­gában és egyenességében a nemzeti és állami lét összes fényeiben kifejezésre juttatja, elkerülhetetlenül szükség van. Mély sajnálattal állapítja meg, hogy százezrek szellemi irányítása ezen a téren a történelem folyamán kisiklott a kezéből s hatalmas erőfeszítéssel .óhajtja visszaszerezni elvesztett pozictóját. Hálát ad az Örökké­való Istennek, hogy ezen a fontos területen áldott és reményteljes munka kezdődött s minden református hívőnek kötelességévé teszi ezidőszerint akkora nehéz­séggel és áldozatkészséggel megjelenő sajtótermékeink — vallásos lapjaink és könyveink — buzgó támogatását.- 9. Miután Anyaszentegyházunk földi, látható szer­vezetben és keretek között él, sürgősen kívánatosnak tartjuk azt is, hogy egyházpolitikája minden irányban, minden veszélyre és eshetőségre készen, oly erőteljesen

Next

/
Thumbnails
Contents