Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-24 / 17. szám

70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. A püspöki titkári állás állandósítását az intéző­­bizottság a kerületi gyűlésnek javasolja. A kerületi gyű­lés által választandó titkár IX/3. fizetési fokozatban kezdi és feljut a VII/1 fiz. fokozatba, ő lesz az egyház­kerületi levéltár kezelője is. A stolarékat P értékben a következőkép állapította meg, mint minimális összeget az intézőbizottság: keresz­telés 1*50 P, keresztszülők beírása (ahol ez szokás) 20 f., esketés 5 P, temetés imával 3 P, orációval 5 P, prédikációval 8 P, anyakönyvi kivonat díja 2 P, családi értesítőkiállítása 5 P, záradékolás és adatbevezetés 1 P; tanítónak temetésnél 2 P, orgonázás 1 P. A Bethania Egyesületnek a Keresztyén Szövetsé­gek Budapesten tartandó nagygyűlésére a kerület ré­széről 100 P-t szavaztak meg, egyúttal felhívják a gyü­lekezeteket, .hogy ezt a nagyfontosságu ügyet adomá­nyaikkal szintén támogassák. A nagy missziót teljesítő soproni, keszthelyi és zalaegerszegi egyházaknak templomépítésre 400 —400 P-t szavaztak meg. A leginkább rászorult gyülekezetek között 3000 P rendkívüli segélyt osztanak ki az esperesek előter­jesztése alapján. A belsősomogyi egyházmegyében a legációk intéz­ményének megszervezését kívánatosnak mondotta ki a gyűlés és a szükséges intézkedések megtételével a belső­somogyi egyházmegyét bízta meg. A kis legációk mind a csurgói reálgimnázium növendékeit fogják illetni. Az üresedésben levő egyháztörténeti és bölcsészet­­nevelési theológiai tanszékek betöltése tárgyában be­adott theol. tanári javaslatot pártolólag tették át az egy­házkerületi elnökséghez, hogy amennyiben az 1926—27. évi zárószámadás eredményei megengedik, a pályáza­tokat hirdesse meg. Örömmel vette a gyűlés tudomásul, hogy Pápa város a kollégiumban egy tanszék költségeire 45 mil­lió koronát szavazott meg. Köztartási felügyelőnek újabb ciklusra újból Fejes Zsigmond főgimnáziumi tanárt választotta meg a gyű­lés. Egyúttal eddigi tevékenységéért elismerését fejezte ki a fáradhatatlan munkásnak. A Fiuinternátusban a jövő évre a kedvezményes helyeket megszaporították. A vetítettképes előadások tiszta jövedelme, a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is 2693 P. A jövő évre az 1848-iki szabadságharc története van tervbe véve. Gáty Zoltán nyugdíját 36 évi szolgálat után álla­pította meg a bizottság, az államtól járó összegen túl fennmaradó többlet felét a Nőnevelő-intézet, felét a Főiskola fizeti. A gyűlést dr. Antal Géza püspök imája zárta be. Délben a konviktuson volt együttes ebéd. ff KÖNYVISMERTETÉS ^ 'v*v A magyarországi református egyház egyete­mes tanügyi bizottsága Budapesten, 1927 március hó 10—11. napjain tartott ülésének jegyzőkönyve. A református egyetemes konvent hivatalos kiadványa. Budapest, 1927. A 210 oldalas kötetben foglalt jelentések és javas­latok eleven bizonyságai annak a jelentős munkának, melyet közegyházunknak ez az egyik legfontosabb szerve, az egyetemes tanügyi bizottság végez. Ezután a bizottság üléseinek jegyzőkönyve külön is meg fog jelenni és szétküldetni a konventi, az egyetemes tanügyi bizottsági tagok, az egyházkerületek, egyházmegyék és a közép és főiskolák számára, hogy az érdeklődők még a konventi ülés előtt áttanulmányozhassák. A Református Sionból, mely a veszprémi ref egyházmegye hivatalos belmissziói lapja, a február-már­ciusi és az áprilisi szám került hozzánk. A lap bizo­nyára nagy szolgálatokat tesz a gyülekezetekben a hit­hűség, az egyházhoz való ragaszkodás ápolására. Szűcs József esperes értékes munkájának gazdag gyüinölcsözést kívánunk. Andrássy Kálmán: Szenvedéstől a diadalomig. XVI egyházi beszéd böjti úrvacsorától pünkösdig. — írásmódja: elbeszélő magyarázás többnyire mindenütt harmadik személyben. Ami hátrány ebből a beszédek élénkségére származik, sajátos fölfogással iparkodik azt ellensúlyozni. írójukban meg kell dicsérni, hogy nem néhány szavas textust vesz föl, hiszen ily textusokon Isten gondolatait hirdető beszédeket fölépíteni tudni csak nagy Íróink sajátja, — mindig több összefüggő vers a textusa, amelyekben tehát bőségesen kínálkoznak a ki­fejtendő gondolatok. Iparkodik is textusszerü lenni; a maga gondolatait nem állítja az írásból kiáradó gondo­latok helyébe. Utóbbiakat azonban nem tudja mindig fontosságuk és egymáshoz való arányuk szerint fejte­getni. (Pl. az I. beszédben, mely az Evangéliom leg­beszédesebb textusán alapul, nincs kifejtve a kiáradó gondolatok legsúlyosabbika: bűneink bocsánatának a szeretet munkáiban keresése.) Nem foglalkozik eléggé mélyen textusaival. A II. beszéd első része olyan irás, aminőről érzi az ember, mikor megírta, hogy nem egé­szen azt fejtette ki benne, amit akart, valahol eltolódott, de mégsem húzza át, mert szereti. A tulajdonképeni tárgy: „Egy próféta sem kedves a maga hazájában“ — nincs benne kifejtve. A III. beszédben nem helyesen van egymás mellé állítva a Mk320_2i. és 31_35. vers; utóbbi szöveg nem felelet az előbbire, „mintha Jézus maga is megtagadná házanépét, atyjafiait, még anyját is“; a 31_35. a lelkitestvériség kibontakozó gyönyörű gondolata, amely épen nem zárja ki, hogy Mária és az ő gyer­mekei is lehetnek Jézusnak lelki testvérei, csak háttérbe állítja a testi származást a lelki mellett. Beszédeiben nincs minden a maga helyén. A III.-ban a befejezésben említi meg egy mondatban, amit a 31_35. alapján fejte­getni kellett volna: „Krisztus a lelkeket hozza össze Isten családjába“. A IV. beszéd textusa Lk920_25, pedig a Lk9 22 és 24 46-ot fejtegeti. Stb. Vallásos felfogásának alapja a paradicsomi törté­net, melyre magyarázó fejtegetéseiben vissza-vissza tér. Ezen áll az épület. Meglehetősen erős biblia-ismeret vezeti a falak fölrakásában. Bibliaismeretéből származó véleményeit azonban nem egy helyütt neki magának meg kellett volna kritizálnia. Pl.: „Semmi emlékezés nincs följe­gyezve a bibliában, hogy Jézus a názáreti családnál időzött volna“. Pedig lásd Jn71_10. Zákeusról azt állítja, hogy pogány volt. Bárminő exegezis állítja is ezt, leg­alább is vita tárgya annak a pogánysága, akit Jézus Ábrahám fiának mond. A lelki testvériséget kibontó textusban ez van: „Körülötte „pedig sokaság ül vala“; így említi Máté s Lukács is. Ő pedig így ír: „S most vessük tekintetünket abba a családba, hol Jézus tanított s mutatott az ő igazi atyafiaira. Egyszerű házacskában voltak ..." — Miképen illik a családról való elmélke­dés befejezéséül ez: „Ezeket elgondolva kiált fel Pál apostol is Róm 1 1 33, 36.“ Pál itt nem a családról, hanem Izráel elvettetéséről, pogányok elhívásáról elmélkedik s e fölött csodálkozva kiált föl megindult lélekkel. A IV. beszédet, melynek textusa Lk920-25> így kezdi: „Igen

Next

/
Thumbnails
Contents