Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-27 / 13. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1927 március 27. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ... .................................................................- FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. —.......-...................—....................—....FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- #. FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. A takarékmagtárakról. A múlt évi püspöki jelentés felhívta az egyházkerületi közgyűlés figyelmét erre a szociális szempontból és az egyház anyagi élete szempontjából rendkívül fontos intézményre. A magyar református egyházak szociális életében, különösen a falusi gyülekezetekben, — de hiszen a magyar reformátusság 95 százaléka falvakban él — a legszebben a takarékmagtárak intézménye fejlődött ki. Akkor, amikor még a szövetkezeti eszme csak bimbójában élt hazánkban s úgy a hitel-, mint a fogyasztási-szövetkezeti mozgalmak nálunk még teljesen ismeretlenek voltak, a református egyházak keretében már megindult egy mozgalom, amelynek célja az volt, hogy a gyülekezeti tagok anyagi jólétét előmozdítsa. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben, sok gyülekezetben megalakították a hívek közadakozásából a takarékmagtárt és azóta, ahol megértéssel viseltettek az intézmény iránt, gyönyörűen kifejlődött és hatalmas erőforrássá lett az egyház anyagi életében. Mi jelentősége van a takarékmagtárnak szociális szempontból ? Az uzsora letörése, a szegény néposztály kizsákmányolásának megakadályozása. Egy példa a legjobban megvilágítja ezt. Az egyik zsellérnek szüksége van tavasz elején egy q zabra, vetőmagnak. Elmegy valamelyik szatócshoz, aki gabonakereskedéssel és kikölcsönzéssel is foglalkozik. Kap tőle kölcsön egy q zabot és felírja a szatócs, hogy tartozik 24'40 pengővel, a zab folyóárával. Ősszel a zab ára 15 pengő métermázsánként. A zsellér tehát fizet ősszel a szatócsnak az egy q zab helyett 163 kg. zabot, amihez jön ennek mai napság 20 százalékos kamata, tehát végeredményben 196 kg. zab lett a márciusi kölcsönből szeptemberig. De a legtöbb szatócs nem is igen számítgat igy ma már, hanem egyszerűen azt mondja, hogy majd megduplázva hozza meg. Ez persze csak ott lehetséges, ahol takarékmagtár nincs, mert ez legfeljebb 10—12 százalékos kamatot számít ma is, úgy, hogy az egy q zab helyett csak 112 kg.-ot fizet vissza ősszel az adós. A két eljárás között bizony óriási a különbség. Úgy, hogy megérthetjük azt, hogy ahol takarékmagtár van, már egészen benne van a köztudatban, hogy a vetőmagot a magtárból veszik kölcsön nemcsak a zsellérek, hanem sokszor a jobbmódu gazdák is. Ez a szociális munka a legjobban megegyezik a mi népünk öntudatos, vagy érzékeny természetével, mert az ilyen segítség önérzetét nem sérti s azt nem csökkenti, mint az adomány, vagy segély. A mi szegényebb falusi népünk a szégyenlős szegények osztályába tartozik, mert a segélyt már csak akkor fogadja el, ha koldulásra szorult, de akkor már el is veszítette önbecsülését, önérzetét. Olyan községekben, ahol nincsen hitelszövetkezet, egy erős takarékmagtár tökéletesen betölti annak szerepét. Akár gabonát ad kölcsön, akár pénzt, amivel egyes takarékmagtárak szintén rendelkeznek, a kölcsönre szorulón segít, mert nem kell városba mennie a drágább kölcsönért. Az egyház anyagi élete szempontjából is nagy jelentősége van a magtárnak különösen olyan pénz-devalváció idején, mint amilyent átéltünk. De normális időkben is egy-egy építkezésnél, átalakításnál, nagyobb renoválásnál, harangszerzésnél, mert nem kell azonnal rendkívüli adóhoz nyúlni. Egy tőkeerős magtár a rendkívüli adótól egészen is mentesítheti a híveket. A lelkész és gyülekezete közötti jó viszonyt a leggyakrabban az anyagi kérdések zavarják meg. Milyen jó segítség ilyenkor a takarékmagtár, amely eloszlat sok gondot a lelkész homlokáról. A gyermelyi presbitérium az alapítványait és alapjait a magtár segítségével mentette meg a teljes elértéktelenedéstől, mert gabonába fektette azt. Milyen sok lelkésztársamnak okozott már gondot és sok kellemetlenséget a közmunka-váltság. Valahogy ezt nem akarja bevenni a mi népünk, mert úgy gondolkodik, hogy ha már a közmunka megszüntethető volt, akkor a váltsága is az lesz. A takarékmagtárral megoldható lesz ez a kérdés is, mert ezt a terhet leveszi a hívek válláról akár újabb földek szerzésével, akár pedig természetben, vagy pénzben a magtárra való áthárításában. És ebben esetleg segítségünkre jöhetnek a másvallásuak is, akik kölcsönt kapva, szaporítják a kamattal a magtár jövedelmét. Az állam még ebben az adóktól nyüzsgő világban sem sújtotta állami adóval ez intézményt. Szerény nézetem tehát az, hogy az egyházi takarékmagtárakat, ahol vannak, meg kell erősíteni s ahol nincsenek, haladéktalanul fel kell állítani. Erre a Jkerületi közgyűlés kötelezhetné az összes falusi gyülekezeteket. Ha bármily csekély tőkével, 2—3 q gabonával induljon is meg a magtár, 10 évi tőkésítés után megerősödhetik, hát még ha 50 vagy 100 évre tekinthet vissza fejlődésében. Ma már vannak magtárak, amelyek 50 évvel ezelőtt 4—5 q gabonával kezdték és ma 300—400 q gabona tőkével rendelkeznek, aminek csak 10°/0-os kamatát számítva is, 30—40 q évi jövedelmet jelentenek. Ezek szervezését elősegítendő, talán nem lesz érdektelen, ha a gyermelyi takarékmagtárnak Nagy Sándor elődöm által alkotott s általam módosított alapszabályait teljes egészében közlöm. Baráth József. Az Isten országa csak ott hódít s ott ejti rabul a sziveket, ahol erői és jelei aktuálisan jelen vannak. „Nem beszédben, hanem erőben áll az Isten királysága.“ A keresztyénség kezébe van letéve az Isten országának munkálása, azért a keresztyén egyházban meg kell találni az embereknek Krisztust, a hivő közösségekben a szeretetnek, a testvériségnek, az életszentségnek s az Isten megszentelésének azokat az erőit, melyekről el lehet mondani: „bizony, köztük van az Isten országa“. Szabó Imre: Mi Atyánk.
