Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-20 / 47. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 47. szám. Pápa, 1927 november 20. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ............................................................. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -.................................................. .................................................................- FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ...................—............................................ FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- A FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®í© IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az írás kritikai vizsgálása és a református theológia összeegyeztethetősége. Irta és a theol. akadémia tanévmegnyitó ünnepélyén felolvasta T.,th Lajos theol. akad. igazgató. E kérdés tárgyalását több körülmény teszi kívánatossá és szükségessé. Hogy többet egyelőre ne említsek, épen ez év márciusában fejeződött be Hollandiában egy érdekes ügy, mely I. Mózes II. és III. részeinek magyarázata körül keletkezett s mely az e fejezetekben található jó és gonosz tudásfájának, a kígyónak s beszédének és az életfájának miként értelmezésével állott szoros kapcsolatban. Az ügy vége a holland szigorú református egyház zsinatának azon döntése lett, hogy mindaz, ami e részekben van, — tehát jó és gonosz tudás — az életfája, a kigyó, és annak beszéde betüszerinti értelemben veendő és dr. Geelkerken, az amsterdami egyház egyik lelkésze, mivel ebben kételkedni merészelt, hivatkozással a szigorú református egyház hitvallásának 4. és 5. pontjaira, állásától elmozdíttatott. Hasonló eset történt a múlt század 80-as éveiben a skót szabad-egyházban is, midőn Robertson Smith aberdeeni professort szintén almozdították állásából, mert az egyház hivatalos felfogásával, hitvallásaival ellentétben tanított és magyarázta a Szentírást, s főleg annak az ó-testamentumi részét De van már egy körülmény is, amiért szükségesnek tartom, hogy e kérdéssel foglalkozom s ez az, hogy bár az írás történetkritikai vizsgálása több mint egy század óta folyik és megállapíthatjuk, hogy több a szaktudósok körében általánosan elismert és elfogadott eredményt ért el, de ez eredmények — bár a vallás területén (az ilyen eredmények tekintetében) bizonyos konzervativizmus mindig helyénvaló — még mindig nem mentek át az általános használatba . . . Theológusaink közül nem egynél még ma is az a felfogás uralkodik, mintha az írás ilyfajta vizsgálásának semmi eredménye sem lenne. Pedig, aki a bibliával s a benne lévő vallással foglalkozik, az tudja, hogy milyen szükség van az ily irányú tanulmányozásra. Az írás eme kritikai vizgálásának is az lett a sorsa, ami a többi tudományágak kritikai vizsgálásának. Emlékezzünk csak vissza pl. Kopernicus, Galilei vagy Newton küzdelmeire, melyeket koruk csillagászati felfogásával kellett folytatniok. Kortársaik azt hitték, hogy ezek megállapításaikkal lerombolják az emberi élet szükséges feltételeit. Azt hitték, hogy ha a nap reggel nem kel fel majd ugyanazon helyen s ha a föld nem áll szilárdan lábaik alatt — a hogy ők hitték — akkor a legnagyobb bizonytalanság támad az emberek hétköznapi életében. Kopernicus, Galilei és Newton tanításait nemcsak lehetetlennek, de vallástalannak is tartották. Nemcsak a róm. kath. egyház foglalt vele szemben állást, de még a puritánok közül is nem kisebb ember, mint Owen János, aki szintén szentül meg volt győződve, hogy Newton tanítása hamis megfigyeléseken alapszik és az írás nyilvánvaló bizonyítékaival szemben az emberi vélekedést akarja állítani. Amint mondottam ugyanez lett a sorsa némi tekintetben és még ez most is a biblia kritikai vizsgálásának is. (Folyt, köv.) Lampérth Géza ünneplése. Lampért Géza, főiskolánk kiváló volt növendéke, a Petőfi Társaság főtitkára ez évben ünnepli irói működésének 30-ik évfordulóját. A Petőfi Társaság maga pár héttel ezelőtt rendkívül meleg ünneplésben részesítette a költőt, akit a pápai Jókai-kör f. hó 13-án tartott előadó ülésén vendégéül látott. Lampérth Géza, aki ezelőtt több, mint három évtizeddel vált meg a főiskolától s akinek magasra ívelő pályája a főiskolát méltó büszkeséggel töltötte el, engedve a meghívásnak, f. hó 13-án, a délutáni vonattal érkezett Pápára, hogy részt vegyen a Jókai-kör este V26-kor, a Nőnevelő-intézetben rendezett estélyén. A hírneves költőt, aki mint buzgó református, a Protestáns Naptár éveken át való szerkesztésével is bizonyságát adta egyházunkhoz való ragaszkodásának, lelkes közönség körében dr. Antal Géza püspök úr, a pápai Jókai-kör elnöke üdvözölte a következő beszéddel : Mélyen tisztelt Közönség! Hölgyeim és Uraim! A Pápai Jókai-kör mai estélyével nyitja meg harmincnegyedik évét előadói estélyeinek. Több mint három évtized áll immár e kör mögött, — tekintélyes múlt még akkor is, hogyha le kell számítanunk azokat az éveket, amelyekben részint a világháború, részint az azt követő szomorú idők lehetetlenné tették az irodalom intenzív művelését, lehetetlenné tették ennek a Körnek a szereplését is. Tekintélyes múlt, amely kötelez bennünket arra, hogy azon a pályán, amelyen a Jókai-kör eddig haladt, továbbra is igyekezzünk előre, igyekezzünk felfelé. Őszinte köszönettel és örömmel üdvözlöm ezt a díszes közönséget, amely mai felolvasó estélyünkön itt egybesereglett, de engedjék meg, hogy különösen őszinte örömmel és szivem egész melegével üdvözöljem Lampérth Géza dr. urat, a Petőfi-Társaság tagját és főtitkárát, aki mai estélyünkön körünkben megjelenni s néhány költeménye felolvasására vállalkozni szives volt. Lampérth Géza harmincéves irodalmi működését csak néhány hete ünnepelte fényes keretek között a Petőfi Társaság, hazánknak ez az immár több mint fél évszázadra visszatekintő, tekintélyes irodalmi társasága. 1897 május 30 annak az Előszónak dátuma, amelyet Lampérth Géza „Első könyvem“ cimü első kötetéhez a halhatatlan emlékű Beöthy Zsolt, Magyarország egyik
