Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-09 / 41. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 41. szám. Pápa, 1927 október 9. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •..............................*........................ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. —.................................................. .....................................................-...........- FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ................................................................ . FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- ö FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A pápai gyülekezet öröme. Történelmi, a helyi kereteken messze túl kiható, jövő fontosság szempontjából nagy jelentőségű esemény folyt le október másodikán a pápai gyülekezet életében. Ekkor iktatta be első lelkész gyanánt egyházkerületünk püspökét, dr. Antal Gézát, fényes ünnepségek keretében. A református püspöknek valamely gyülekezet lelkészi állásába történő beiktatása magában véve is jelentős esemény nem csak az illető egyházra, de az egész egyházkerületre nézve. Az a tény, hogy ez alkalommal Pápa volt a szerencsés gyülekezet, mely egyházkerületünk országos, köztiszteletben álló püspökét lelkészének beiktathatta, fokozott jelentőséget ad a beiktatás eseményének. A pápai gyülekezet a reformáció idejétől kezdve történelmi szerepet töltött be Dunántúl reformátusságának életében. Praedestinálta erre egyrészt földrajzi fekvése, mely mintegy középpontja a dunántúli egyházkerületnek, másrészt az a tény, hogy város és gyülekezet kezdettől fogva nagy áldozatokat hozott a kebelében levő kollégium érdekében, sőt azt, míg az egyházkerület 1797-ben anyaoskolául el nem ismerte, egymaga tartotta fenn. Pápa városa kezdetben teljes egészében a reformáció hive volt és még későbbi időkben is számos tekintélyes, vagyonos nemesi család lakott itt, akik a gyülekezetnek is tekintélyt adtak állásuknál és befolyásuknál fogva. Ezért tudott a pápai gyülekezet egész 1789-ig két lelkészi állást fenntartani. Ezért találunk országos neveket lelkészei fényes sorában. Dévai Biró Mátyás, Huszár Dávid, Sztáray Mihály, Séllyey István, a Torkosok, Tóth Ferenc nevét az egyháztörténelem ragyogó lapjain örökítették meg működésükért. Mióta a főiskola székhelyéért a Komárommal és Székesfehérvárral megvívott harcok Pápa javára dőltek el és mióta a kerület itt állította fel Nőnevelő-intézetét is, többször önként felvetődött a gondolat, hogy a püspöki állást is Pápához kellene kötni, mint amely székhelye a kerület összes intézményeinek. Ez az örvendetes tény lett valósággá október 2-án. Az Úr tegye nagy áldások forrásává ezt a napot úgy a gyülekezetre, mint az egyházkerületre nézve, hogy amit emberek végeztek önzetlenül az Ő nevéért, országa érdekében, az valóban szolgálja az Ő dicsőségét időtlen időkig. p. j. Egyházkerületünk közgyűlése. (Folyt, és vége.) A fő- és középiskolai és a közigazgatási ügyeket Jakab Áron, a vagyoni ügyeket Vargha Kálmán, az indítványokat dr. Matolcsy Sándor, az elnökileg elintézett ügyeket Konkoly Thege Béla kerületi aljegyzők, a belmissziói ügyeket Győry Elemér, belmisszió-bizottsági előadó, a népiskolai ügyeket Szabó Bálint népiskolai tanügyi bizottsági előadó, a segélykérvényeket Jakab Áron aljegyző referálta. A fontosabb határozatok a következők: A theológián üresedésben levő két tanszéket rendes tanárral töltötte be a közgyűlés, megválasztván az egyháztörténeti tanszékre dr. Tóth Endrét, a bölcsészetneveléstani tanszékre dr. Vasady Bélát. A tanítónőképzőnél a magyar-német szakos tanszékre megválasztatott Pentz Ilona. A tanulók segélyezésére szolgáló kollégiumi alapok elértéktelenedvén, kerület felhívást intéz az egyházmegyékhez, hogy tehetségük szerint létesítsenek a szegény tanulók támogatására alapítványokat. A vagyoni ügyek kapcsán jóváhagyatott az egyházkerületi és főiskolai pénztárak 1926—27. évi zárszámadása és 1927—28. évi költségvetése. Kegyelettel fogadta közgyűlés a bejelentést, hogy dr. Darányi Ignác, főiskolánk örökös t. b. gondnoka végrendeletében 4500 pengőt hagyományozott a főiskolának ösztöndíjalapul. Az 1928-ban összeülő zsinat tagjainak és póttagjainak megválasztása elrendeltetett. Az országos közalap végrehajtó bizottságba póttagnak közgyűlés Halka Sándor esperest, a Baldácsyalapítványhoz kerületi meghatalmazottakul dr. Antal Géza püspököt, dr. Balogh Jenő főgondnokot rendes, Medgyasszay Vince esperest póttagnak választotta meg közgyűlés.* Sok helyen a tanítói nyugdíjintézeti járulékokat törlik a politikai községek költségvetéséből, a kerületi közgyűlés, ismerve a közoktatásügyi kormányzat e tárgyban kiadott rendelkezését, felkéri Püspök urat, hogy terjessze e minden vármegyéből feltörő panaszt orvoslás végett a belügyminiszter úrhoz. Pártolólag terjeszti fel a konventhez közgyűlés a tatai egyházmegye azon javaslatát, hogy a lelkészi nyugdíjintézeti járulékok fizetési terminusa az év julius 1-től október 1 -éré tétessék át, mert julius 1-én sem az egyházközség, sem a lelkész nem képes fizetni.
