Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-28 / 35. szám
1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 149. oldal. Az őrségi ref. egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye szokásos évi közgyűlését julius 14-én tartotta meg Körmenden. Előző napon már reggel nyolc órától kezdve összeültek a különböző bizottságok : a belmissziói-, a tanügyi bizottság és a számvevőszék. így az egyes tárgyak előzőleg már a legapróbb részletekig megvitatva és mérlegelve kerültek a másnap tartandó közgyűlés elé, amelyet Fülöp József körmendi lelkész bensőséges imája után a szokásos ünnepies keretek között nyitottak meg Szűcs László esperes, illetőleg Chernél Antal egyházmegyei gondnok a teljes számban megjelent egyházi és jórészben szintén jelen levő világi alkotó tagok és vendégek élénk érdeklődése mellett. A gyűlés szokásos és sablonos tárgyairól felesleges lenne bő leírást adni, de ki kell emelni az esperesi jelentést, amely részletes és átfogó képét adta az egyházmegye egész évi életének. Örömteljes volt az esperesi jelentés hangja, mert a gyülekezetek eredményes hitbeli életéről, szellemi és anyagi előmeneteléről adhatott számot. Ezt az alkalmat kell megragadnunk, hogy e helyen is ismételten megemlékezzünk az egyházmegye új gyülekezeteiről, amelyeknek megszületése ennek a kis egyházmegye, de kiváltképen fáradhatatlan esperese, Szűcs László kitartó munkásságának nem mindennapi eredménye. Aki ismeri ennek a kis egyházmegyének beékeltségét, annak csodálkozni kell azon, hogy ebből az elszigeteltségből ilyen nagyszerű eredményekkel még terjeszkedni is tud. Szűcs László esperes évtizedes kitartó munkája gyümölcseképen örömmel láthatta, hogy a jelen egyházmegyei gyűlésen már — szinte állíthatjuk, hogy az általa alapított és megszervezett — zalaegerszegi gyülekezetnek lelkésze és világi képviselője is részt vett. A múlt évben megalakult új gyülekezet életképességét bizonyítja, hogy nemsokára saját lelkészlakkal rendelkezhet és saját templomában tarthatja istentiszteleteit. Még ennél is nagyobb eredményképen jelenthette az esperes, hogy Szombathelyen is megalakult az önálló ref. egyház. Vasmegye székvárosában ref. híveink eddig a még szintén csak pár évtizedes evangélikus egyház kebelében, mint közös protestáns egyházban éltek. Számuk növekedésével azonban parancsoló szükségessé vált az önálló megalakulás. Megkönnyítette ezt a helyzetet a hívek ez irányú ritkán tapasztalható csodálatos lelkesedése is. Évről-évre mind szélesebb körben megérlelődött ez az eszme, de testet csak a kiváló kormányzó és irányító képességű Szűcs esperes vezetésével tudott ölteni, aki kiváltképen örülhet sikerének, amikor itt van már ez a szép jövőnek, de még szebb hivatásnak eleibe néző 700 tagú gyönyörű egyház dr. Kovács Gyula törvényszéki tanácselnökkel, mint főgondnokával az élén és egy fényes névsorral mint presbitériummal. Ezen ragyogó eredmények mellett nem csoda, hogy az egyházmegye fájó pontja Sopron elcsatolása. Sopront mint szórványt annak idején az őrségi egyházmegye gondozta, az egyházat ő szervezte meg, melyek után egyházkerületi határozattal a pápai egyházmegyéhez csatoltatok azon indokolással, hogy a szegény őrségi egyházmegye nem tudja Sopront kellőképen istápolni. Igaz, hogy az őrségi egyházmegye szegény, de az is igaz, hogy immár két éven keresztül kap elismerést a konventtől esperese és vele együtt az egész egyházmegye azért, hogy tartozásait mindig a legpontosabban fizette be és teljesen hátralékmentes egyházmegye. így méltán követeli vissza magának Sopront, amely ügyben egyhangú határozatot is terjeszt fel a kerülethez. Csak ezeket óhajtottuk megemlíteni, mint a gyűlés főbb mozzanatait. Ilyen tárgyakkal és eredményekkel az őrségi egyházmegye jelen évi gyűlése valóban ünnepi gyűlés volt. A pápai ref. egyházmegye közgyűlése. A pápai ref. egyházmegye folyó évi julius hó 28-án tartotta 1927. évi rendes közgyűlését Pápán, a főiskola dísztermében. A megelőző napon, jul. 27-én a tanügyi bizottság, a lelkészegyesület és a gyámolda ülésezett. Javaslataik az egyházmegyei közgyűlés elé kerültek, hol azok elfogadtatván, határozati erőre emelkedtek. Ugyanaz nap délután 4 órakor a pápai ref. templomban az egyházmegye áldott emlékű esperese, Kis József emlékére gyászünnepélyt tartott, melyen résztvett nemcsak az egyházmegyei közgyűlés minden tagja, hanem Pápa város előkelősége is felekezeti különbség nélkül. Emlékbeszédet Jakab Áron megválasztott esperes mondott. Eszményien gyönyörű, megragadó képet rajzolt a ref. lelkipásztorról, melyhez a kifejező színeket, a kidomborító vonásokat a művészetnek is örök forrásából, az esztétikának is soha el nem avuló kézikönyvéből: a Bibliából vette. A magyar ref. lelkipásztor mint próféta, pap és király! Magas mérték! Igaz mérték! Kis József emlékéhez méltó. A közgyűlés kiemelkedő, nagyíontosságu tárgya volt az új esperes beiktatása. Templomi istentisztelet után, melyen Győry János e. tanácsbiró szolgált, dr. Jókay-Ihász Miklós egyházm. gondnok és Győry János légid, tanácsbiró elnöklése alatt az alakulás formaságai elintéztetvén, Mészáros András e. aljegyző felolvasta az esperesválasztásra beadott szavazatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet, mely szerint a beérkezett 27 érvényes szavazat mind Jakab Áron, nagypiriti lelkészre esett, aki így az egyházmegye megválasztott esperese lett, ki az eskü letétele s dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok üdvözlése után megtartotta székfoglalóját. Székfoglaló beszédjét kivonatolni nem lehet. Annak minden mondata egyházi életünk egy-egy bajával vagy örvendetes jelenségével, követelményeivel, vagy haladó lépéseivel foglalkozik. Reméljük, e lap hasábjain fogjuk olvasni egész terjedelmében. A közgyűlés felfüggesztetvén, a küldöttségek üdvözölték az új esperest. Elsőnek a dunántúli református egyházkerület küldöttsége járult az új esperes elé Medgyasszay Vince mezőföldi esperes vezetésével. Azután a lelkészi kar következett, melynek szónoka Győry János volt. A veszprémi evangélikus egyházmegye s a pápai egyház Takács Elek esperessel élén tisztelgett. A helybeli kath. plébánia s bencés-székház üdvözletét Niszler Teodoz igazgató tolmácsolta. Az izr. hitközség nevében Gottlieb Sámuel főrabbi mondott üdvözlő beszédet. Veszprém vármegye deputációja élén dr. Horváth Lajos alispán, Győr vármegye dr. Tóth Gyula téti főszolgabíró, Pápa város küldöttsége nevében dr. Tenzlinger József polgármester szónokolt. A kollégium deputációja élén Pongrácz József tanár, a nőnevelő-intézet nevében dr. Kőrös Endre főigazgató, az egyházmegyei tanítótestület szónokaként Gáty Sámuel szerecsenyi tanító mondottak üdvözlő beszédeket. Úgy az üdvözlő beszédekben, mint Jakab Áron esperesnek ezekre adott frappáns válaszaiban a mély vallásos hit és az izzó hazafiui érzés ölelkezett össze s ezeknek hatása alatt felcsillant a jelenvoltak szemében a jobb jövő reményének derengő sugara s valami megnevezhetetlen, a közös cél érdekében testvérré tevő érzés
