Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-28 / 35. szám

1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 149. oldal. Az őrségi ref. egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye szokásos évi közgyűlését julius 14-én tartotta meg Körmenden. Előző napon már reggel nyolc órától kezdve összeültek a különböző bi­zottságok : a belmissziói-, a tanügyi bizottság és a számvevőszék. így az egyes tárgyak előzőleg már a legapróbb részletekig megvitatva és mérlegelve kerültek a másnap tartandó közgyűlés elé, amelyet Fülöp József körmendi lelkész bensőséges imája után a szokásos ünnepies keretek között nyitottak meg Szűcs László esperes, illetőleg Chernél Antal egyházmegyei gondnok a teljes számban megjelent egyházi és jórészben szin­tén jelen levő világi alkotó tagok és vendégek élénk érdeklődése mellett. A gyűlés szokásos és sablonos tárgyairól felesle­ges lenne bő leírást adni, de ki kell emelni az esperesi jelentést, amely részletes és átfogó képét adta az egyház­megye egész évi életének. Örömteljes volt az esperesi jelentés hangja, mert a gyülekezetek eredményes hitbeli életéről, szellemi és anyagi előmeneteléről adhatott számot. Ezt az alkalmat kell megragadnunk, hogy e helyen is ismételten megemlékezzünk az egyházmegye új gyüle­kezeteiről, amelyeknek megszületése ennek a kis egy­házmegye, de kiváltképen fáradhatatlan esperese, Szűcs László kitartó munkásságának nem mindennapi ered­ménye. Aki ismeri ennek a kis egyházmegyének be­­ékeltségét, annak csodálkozni kell azon, hogy ebből az elszigeteltségből ilyen nagyszerű eredményekkel még terjeszkedni is tud. Szűcs László esperes évtizedes ki­tartó munkája gyümölcseképen örömmel láthatta, hogy a jelen egyházmegyei gyűlésen már — szinte állíthatjuk, hogy az általa alapított és megszervezett — zalaeger­szegi gyülekezetnek lelkésze és világi képviselője is részt vett. A múlt évben megalakult új gyülekezet élet­­képességét bizonyítja, hogy nemsokára saját lelkész­­lakkal rendelkezhet és saját templomában tarthatja isten­tiszteleteit. Még ennél is nagyobb eredményképen je­lenthette az esperes, hogy Szombathelyen is megalakult az önálló ref. egyház. Vasmegye székvárosában ref. híveink eddig a még szintén csak pár évtizedes evan­gélikus egyház kebelében, mint közös protestáns egy­házban éltek. Számuk növekedésével azonban parancsoló szükségessé vált az önálló megalakulás. Megkönnyítette ezt a helyzetet a hívek ez irányú ritkán tapasztalható csodálatos lelkesedése is. Évről-évre mind szélesebb körben megérlelődött ez az eszme, de testet csak a ki­váló kormányzó és irányító képességű Szűcs esperes vezetésével tudott ölteni, aki kiváltképen örülhet sikeré­nek, amikor itt van már ez a szép jövőnek, de még szebb hivatásnak eleibe néző 700 tagú gyönyörű egyház dr. Kovács Gyula törvényszéki tanácselnökkel, mint fő­gondnokával az élén és egy fényes névsorral mint pres­bitériummal. Ezen ragyogó eredmények mellett nem csoda, hogy az egyházmegye fájó pontja Sopron elcsatolása. Sopront mint szórványt annak idején az őrségi egyházmegye gondozta, az egyházat ő szervezte meg, melyek után egyházkerületi határozattal a pápai egyházmegyéhez csa­toltatok azon indokolással, hogy a szegény őrségi egy­házmegye nem tudja Sopront kellőképen istápolni. Igaz, hogy az őrségi egyházmegye szegény, de az is igaz, hogy immár két éven keresztül kap elismerést a kon­­venttől esperese és vele együtt az egész egyházmegye azért, hogy tartozásait mindig a legpontosabban fizette be és teljesen hátralékmentes egyházmegye. így méltán követeli vissza magának Sopront, amely ügyben egy­hangú határozatot is terjeszt fel a kerülethez. Csak ezeket óhajtottuk megemlíteni, mint a gyűlés főbb mozzanatait. Ilyen tárgyakkal és eredményekkel az őrségi egyházmegye jelen évi gyűlése valóban ünnepi gyűlés volt. A pápai ref. egyházmegye közgyűlése. A pápai ref. egyházmegye folyó évi julius hó 28-án tartotta 1927. évi rendes közgyűlését Pápán, a főiskola dísztermében. A megelőző napon, jul. 27-én a tanügyi bizottság, a lelkészegyesület és a gyámolda ülésezett. Javaslataik az egyházmegyei közgyűlés elé kerültek, hol azok el­fogadtatván, határozati erőre emelkedtek. Ugyanaz nap délután 4 órakor a pápai ref. temp­lomban az egyházmegye áldott emlékű esperese, Kis József emlékére gyászünnepélyt tartott, melyen résztvett nemcsak az egyházmegyei közgyűlés minden tagja, ha­nem Pápa város előkelősége is felekezeti különbség nélkül. Emlékbeszédet Jakab Áron megválasztott esperes mondott. Eszményien gyönyörű, megragadó képet rajzolt a ref. lelkipásztorról, melyhez a kifejező színeket, a ki­domborító vonásokat a művészetnek is örök forrásából, az esztétikának is soha el nem avuló kézikönyvéből: a Bibliából vette. A magyar ref. lelkipásztor mint próféta, pap és király! Magas mérték! Igaz mérték! Kis József emlékéhez méltó. A közgyűlés kiemelkedő, nagyíontosságu tárgya volt az új esperes beiktatása. Templomi istentisztelet után, melyen Győry János e. tanácsbiró szolgált, dr. Jókay-Ihász Miklós egyházm. gondnok és Győry János légid, tanácsbiró elnöklése alatt az alakulás formaságai elintéztetvén, Mészáros András e. aljegyző felolvasta az esperesválasztásra beadott szavazatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet, mely szerint a beérkezett 27 érvényes szavazat mind Jakab Áron, nagypiriti lelkészre esett, aki így az egyházmegye megválasztott esperese lett, ki az eskü letétele s dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok üdvözlése után megtartotta székfoglalóját. Szék­foglaló beszédjét kivonatolni nem lehet. Annak minden mondata egyházi életünk egy-egy bajával vagy örvende­tes jelenségével, követelményeivel, vagy haladó lépései­vel foglalkozik. Reméljük, e lap hasábjain fogjuk olvasni egész terjedelmében. A közgyűlés felfüggesztetvén, a küldöttségek üd­vözölték az új esperest. Elsőnek a dunántúli református egyházkerület küldöttsége járult az új esperes elé Med­­gyasszay Vince mezőföldi esperes vezetésével. Azután a lelkészi kar következett, melynek szónoka Győry János volt. A veszprémi evangélikus egyházmegye s a pápai egyház Takács Elek esperessel élén tisztelgett. A hely­beli kath. plébánia s bencés-székház üdvözletét Niszler Teodoz igazgató tolmácsolta. Az izr. hitközség nevében Gottlieb Sámuel főrabbi mondott üdvözlő beszédet. Veszprém vármegye deputációja élén dr. Horváth Lajos alispán, Győr vármegye dr. Tóth Gyula téti főszolga­bíró, Pápa város küldöttsége nevében dr. Tenzlinger József polgármester szónokolt. A kollégium deputációja élén Pongrácz József tanár, a nőnevelő-intézet nevében dr. Kőrös Endre főigazgató, az egyházmegyei tanító­­testület szónokaként Gáty Sámuel szerecsenyi tanító mon­dottak üdvözlő beszédeket. Úgy az üdvözlő beszédekben, mint Jakab Áron esperesnek ezekre adott frappáns válaszaiban a mély vallásos hit és az izzó hazafiui érzés ölelkezett össze s ezeknek hatása alatt felcsillant a jelenvoltak szemében a jobb jövő reményének derengő sugara s valami meg­nevezhetetlen, a közös cél érdekében testvérré tevő érzés

Next

/
Thumbnails
Contents