Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-24 / 30. szám

126. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1927

telkemet attól a gondterhes aggodalomtól, mi tesz ezekkel a somogyi gyülekezetekkel, ha tovább haladnak olyan tempóban, mint haladtak a lefolyt 30 esztendő alatt; mint több helyütt szóvátettem, egyes gyülekezetekben Antal Gábor visitatiója óta a lélekszám V4-ével, sőt V3-ával fogyott az egyke pusztítása miatt. Mit jelent ez a betegség a családra, az egyházra és a hazára? Óhajtják mindegyik felvirágozását, de maguk teszik lehetetlenné, hogy népünk szaporodásával megerősödjék a haza s fölvehesse a «küzdelmet az integritásért. Ha bizonyos külső jelek nem csalnak, talán nem volt az én szavam a pusztában kiáltónak szava, igen sok presbiteri gyűlésen megindult, siró, könnyes szemeket láttam, de hogy mégis lesz-e ennek hatása, vagy eltűnik nyomtalanul, mint a vízbe vágott kardcsapás, ez nem az én személyemtől függ, hanem az isteni kegyelemtől. Kétségtelen, hogy erkölcsi okokon kívül ennek a veszedelemnek terjedésére közremunkálnak gazdasági tényezők is úgy, hogy nekünk nem elégséges tisztán csak a hívek intésével akarnunk elhárítani ezt a veszedelmet, törekednünk kell arra is, hogy a törvényhozás belátva ennek végzetes voltát, tegyen olyan intézkedéseket, hogy ez a veszedelem ne rombolhasson tovább. Majd elhárítja püspök úr azt a vádat, mintha az egyke kálvinista betegség volna, mint azt részletesen kifejtette másfél esztendővel ezelőtt a kaposvári ankéten. Beszéde további folyamán szólott az adócsökkenési segély valorizálásáról, a korpótléknak folyó évi julius hó l-tőt teendő folyósításáról, a tanítói nyugdíjjáruléknak a községek által való válaltatásáról.

(Folyt, köv.) Tudósító.

A Pro Christo Diákszövetség főiskolás konferenciája.

— 1927 jun. 30—jul. 6. —

A Pro Christo szövetség hivó hangjára ezen a nyáron is a diákfiuk és leányok egész serege gyűlt össze a tahi kedves táborba. Áz egyhetes együttlét a telki és testi felüdülést jelentett minden résztvevő számára. A programm olyan változatos és gazdag volt, hogy minden egyes megbeszélésnek és előadásnak a címét sem tudnók közölni. Meg kell elégedni csupán az egész programmot átható központi gondolatról adott rövid ismertetésünkkel. Krisztus szerepe a magyar diák telki életébe és ezen keresztül a magyar társadalomban: körülbelül így nevezhetnénk azt az alapgondolatot, amely az egészet, mint egy hatalmas eszmegyürü összefogta „Ut omnes unum sint“: A meggyőződésben és a mindennapi életben eggyé tegyen minden magyar diák a Jézus Krisztus keresztje által. Ez volt a cél és ezt szolgálták, mint eszközök az előadások, bibliakörök, tábortüzek éppen úgy, mint az egymássalvaló személyes beszélgetések, sőt még a vidám játékok is.

Az előadások közül különösen kiemelkednek Szabó Imre bpesti lelkésznek „Istennel való találkozások“ címen tartott sorozatos beszédei és Muraközi Gyula kecskeméti lelkésznek „a kereszt üzenete“ címen tartott ugyancsak sorozatos előadásai. Az előadók közül kiemelkednek még Benkő István, dr. Victor János és Karácsony Sándor, akik a „Modern atomelmélet“-ről, „A vajúdó nemzetközi élet“-ről és a „Zseni szabadságáéról tartottak hatalmas előadásokat. Theol. akad. profeszorai közül Pongrácz József, dr. Vasady Béla és dr. Tóth Endre szerepeltek mint előadók és áhitattartók.

Külön lapot kellene Írnom a bibliakörök és az esti tábortüzek áldásairól, de helyszűke miatt nem tehetem. Az egész konferencia valami nagy, nyugodt reménységgel töltötte el mindnyájunk szivét. Tudjuk, hogy e megújulás közel van s imé az örökkévaló Isten újra felajánlotta nekünk erejét.

Szent Lelkének hallatta velünk drága Ígéreteit úgy a magunk, mint nemzetünk jövendője felől. Azért kell imádkoznunk, hogy hihessünk Benne és elfogadván az Ő Krisztusban tett ígéreteit, megerősödjünk az Ő Lelke által a nemzetünk és egyházunk megújításáért folyó új küzdelemre és a végső győzelemre. d. L.

(••^

t* KÖNYVISMERTETÉS <

V**/- — - ----------- VV

A pápai ref. főiskola ez idei Értesítője a szokott formában, de a szokottnál gazdagabb tartalommal a napokban hagyta el a sajtót. Az Értesítő első lapján ott látjuk Kis Ernő ny. gimn. tanárnak, ki f. évi junius hó

22-én halt meg, kitünően sikerült arcképét, majd egy róla szóló tartalmas nekrológot Szűcs Dezső gimn. tanár tollából. Majd három székfoglaló értekezés következik. 1. Rab István: A klasszikus tanulmányok jelentősége a középiskolában. 2. Moravecz Károly: A párhuzamosok axiómájának szerepe a geometriában. 3. Dr. Földy József: D. M. Ausonius, mint grammaticus és rhetor. Az iskola múltjának rövid ismertetése után a felügyelő, fenntartó és kormányzó testület tagjait ismerhetjük meg. A főiskola 1926—27. évi működéséről Tóth Lajos főisk. igazgató a junius 12 — 14. évzáró-ünnepélyen részletes jelentést olvasott fel. A négyévfolyamu thelógián tíz tanár tanított. A múlt évben megüresedett gyakorló theol. tanszéken, mint véglegesen megválasztott tanár, Győry Elemér működött. A hallgatók száma az I. félévben 53, a II. félévben pedig 50 volt. Külföldön tanult hat. A hallgatók a „Tóth Ferenc-Önképzőkörben fejtették ki munkásságukat. Egyes szemináriumok voltak: Az ó-szövetségi szeminárium, az új-szövetségi szeminárium, rendszeres theol. szeminárium, egyháztörténeti szeminárium, filozófiai és pedagógiai szeminárium, gyakorlati theol. szeminárium. Segélyezésben majdnem minden hallgató részesült.

A 12 osztályos gimnáziumban Faragó János főigazgatóval együtt 24 tanár, illetőleg hitoktató működött. Beiratkozott növendékek száma 499 rendes és 25 magántanuló. Vizsgát tett 482 rendes és 16 magántanuló. Kimaradt 11. A vörheny, kanyaró és influenza járványszerüen lepte meg a növendékeket, de halálos kimenetelű betegség nem fordult elő. Tanulásban legjobb volt a VIII. osztály. Az új tanterv, mely megszünteti a rajzológeometria külön tanítását és a görögpótló tárgyakat, az idén az I.—III. osztályban lépett életbe. Rendkiviili tárgyakként tanulták a növendékek az angolt, franciát, gépirást, gyorsírást, művészi rajzot, német társalgást, összhangzatos éneklést (alakult vegyeskar is), természetrajzi és természettani gyakorlatokat és zenét. Iskolai kirándulásokat tettek Budapest—Szeged— Baján át Mohácsra és Pécsre, majd Döbrönte—Tapolcafőre, a Cuha-völgybe s Csesznekre, Szombathely— Kőszeg—Irottkőre.

Iskolai ünnepélyt rendezett az ifjúság a theol. hallgatókkal együtt október 6-án, október 31-én, márc.

5-én (Vajda János-centennáriuma) és március 15-én.

Helyes újítást látunk az Értesítő 64. oldalán, hol a tanárok iskolánkivüli munkásságáról tájékozódhatunk. Az ifjúság különféle egyesületekben fejtett ki gazdag munkásságot. Ilyen egyesületek: 1. Bélyeggyűjtő Egyesület (alakult március 18-án), 2. Cserkészet (3 tiszt,