Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-10 / 28. szám

118. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. egyház küldöttségét vezette Püspök úr elé s köszöntötte testvéri érzéssel és hazafias lélekkel. Az üdvözlésre vála­szul Püspök úr Németszomajomban, hol az iskolás gyermekek hosszú sorfala fogadta s éljenezte Püspö­künket, látogatást tett Korbuczky plébánosnál. 11 óra felé járt már az idő, mire Püspök úr Kaposmérőbe érkezett. Újra megismétlődik a már annyira megszokott jelenet, a lovasbandérium, de a kaposmérői fogadtatásban volt olyan mozzanat is, mely egészen új volt, 14 magyarruhás leányka fogadja Püspök urat a községen kívül s kisérik kocsiját a folyton szaporodó hatalmas tömeggel egész a templomig. A község szélén Dóczy Zsigmond jegyző, a templomnál Keresztes Gyula lelkész üdvözölték. Püspök úr még a délelőtt folyamán istenitiszteletet tartott, Keresztes Gyula helybeli lelkész imája után az Ap. csel. XVI30-31 alapján prédikált. Az istenitiszteletről kijövet Sinkovics Sándor kaposszent­­benedeki plébános a r. kath. egyház nevében tiszteletét tette püspök úr előtt, a kaposmérői leányok pedig virá­gokkal árasztották el a főpásztort. Az istenitiszteletet nyomban követte a helybeli is­kola megvizsgálása, majd a berendelt egyházakkal (Szenna, Zseliczkisfalud, Szilvásszentmárton, Pacza)együtt tartott egyházlátogatás. A szennaiak a lelkészi díjlevél módosítását, a zselickisfaludiak az iskola újjáépítéséhez államsegély kieszközlését, a tanítók készpénzjárandó­ságuk valorizálását és a tanítók stólájának méltányos rendezését kérték. Püspök úr minden egyes előterjesz­tett kérelemre megadta a szükséges felvilágosítást, illetve megnyugtató válaszát. Püspök úr tiszteletére Kovács Sebestyén Tibor földbirtokos adott ebédet, ki egyébként egész kapos­mérői tartózkodása alatt vendégül látta egyházkerüle­tünk püspökét. Május 29-én d. e. 8 órakor indult el Püspök úr hetesi és a berendelt egyházak (Magyaregres, Mező­­csokonya) meglátogatására. Stefaics Pál főszolgabírót, kinek hivatalos ügyek elintézése és családi okok miatt be kellett menni Kaposvárra, dr. Vermes Dezső szolga­­biró váltotta fel. A fogadtatás külső keretei teljesen megfeleltek az eddigieknek. A község határán lovas­bandériummal Bek József presbiter és elöljáró, a köz­ségben felállított diadalkapunál dr. Györkös G. h. jegyző, a templom előtt a gyülekezet és berendelt egyházak részé­ről Szabó B. lelkész köszöntötte Püspök urat. Szabó I., a helybeli lelkész leánya az ifjúság nevében virág­csokrot nyújtott át. Kedves és új volt a virágokból a templomajtóra kirakott „A. G.“, Püspök úr nevének kezdőbetűi. Az istenitisztelet szokott időben, lévén vasár­nap, 10 órakor tartatott, melyet Szabó Bálint helybeli lelkész, egyházmegyei főjegyzői imája és a gyülekezeti énekkar éneke után teljesen Püspök úr végzett, alap­igéül I. Kir. II 10_i3 vévén fel, az istenitiszteletet az ének­kar által előadott Hiszekegy . . ., a Himnusz és gyüle­kezeti ének (397.) zárta be. Küldöttségileg tisztelegtek Püspök úr előtt: a mező­­csokonyai egyház jezerniczky Dániel lelkész vezetésével, a magyaregresi egyház Réthy László lelkész vezetésé­vel ; Mezőcsokonya község küldöttségét Pap János bíró, Hetes község elöljáróságát dr. Györkös Géza h.-jegyző vezette Püspök úr elé s végül a mezőcsokonyai és a hetesi leventék nevében Szabó Kálmán mezőcsokonyai tanító mondott megkapó beszédet. Az egyházlátogatást itt is presbiteri gyűlésen vé­gezte Püspök úr. Réthy László magyaregresi lelkész imája után először a mezőcsokonyai egyház ügyeivel foglalkozott; az egyház ama kérését, hogy szórványai Heteshez csatoltassanak, mint amelyhez politikailag is tartoznak, Püspök úr az egyházmegyei elnökség figyel­mébe ajánlotta, majd a Magyaregres-Várda kérésére, ez utóbbi helyen imaházat szeretnének építeni s harango­kat szerezni, adta meg a szükséges felvilágosítást és utasítást. Hetesen a beterjesztett jegyzőkönyv alapján minden rendben találtatott, a tanácskozás során nyo­matékosan rámutatott Püspök úr az egyke pusztítására, mintegy 40 ház áll örökös nélkül. Szomorú és kiáltó szám. Püspök úr tiszteletére Szabó Bálint lelkész, ehm. főjegyző adott ebédet, ki nem tartotta be Ígéretét, vagy inkább a nagytiszteletü asszonnyal nem tudta bevál­tatni, mit a körút alkalmával előzőleg tett, mert bizony ez is nagyon gazdag ebéd volt. Délután 4 órakor hagyta el Püspök úr Hetest; a határig elkísérte a község lovasbandériuma, de Pettendi János őszfürtü banderista kivált a hetesi csapatból és a magyaregresi 20 főből álló bandérium élén egész Egresig kisérte Püspök urat. Várda nevében a község­nél László István elöljáró, Magyaregres nevében a köz­ség szélén felállított diadalkapunál Pál Zoltán jegyző üdvözölte az érkező főpásztort, a templom előtt pedig Réthy László lelkész. Megérkezése után püspök úr könyörgést tartott; érdemes megemlíteni, a gyülekezet új éneket énekelt. Magyaregresről Püspök úr és kísérete Huszár Aladár ehm. gondnok meghívására Rácörspusztára ment, hol az egyházmegyei gondnok úrnak volt kedvesen látott vendége két napon keresztül. Innen indult el 30-án reggel 8 órakor a somogyaszalói egyház meglátoga­tására. Huszár Aladár ehm. gondnok s Bánó Iván föld­­birtokos saját fogataikat, illetve négyesét Püspök úr és kísérete rendelkezésére bocsátván. Tudósító. Berlini levél. Ilyen körülmények között ne csodálkozzék az ember, ha a nagy város templomai az istentisztelet ide­jén kongnak az ürességtől. Á legtöbb lelkész körül ki­fejlődik egy kis, u. n. személyes gyülekezet (Personal Gemeinde), mely minden negyedik vasárnap — mikor a funkció (ismeretség s egyéb összeköttetések útján) a hozzá közelebb álló lelkészre kerül — megjelenik 60— 120 taggal a templomban s képviseli a 15, 20, 30.000 lelkes gyülekezetei. Ahol a lelkésznek van ideje és módja gyülekezetében nagy arányokban kiterjeszteni a személyes munkát, ott van virágzó élet. De igen sok helyen panaszkodnak a hívek, hogy esztendőkön át nincs módjuk papjukkal beszélni, ha csak a templom­ban meg nem hallgatják, vagy a többi funkciók alkal­mával, még látására sincs módjuk. Az igaz, hogy ott vannak a hivatalos órák, rendesen naponta egy (a szom­bat kivételével, amikor egy lelkész sem tart), de ekkor az ügyes-bajos emberek akkora raja keresi fel őket, hogy kétszer-háromszor is meg kell ismételni a vára­kozást, mire a már kissé ideges, sodrából kihozott pásztorhoz bejuthat. A hivatalos ügyeken kívül másról alig lehet szó. Vagy pedig egyikük sincs úgy diszpo­nálva, sem a megvárakoztatott egyháztag, sem a ki­fáradt lelkész, hogy egyéni, intimebb jellegű életviszo­nyokról is beszélgethessenek. így aztán gyakran olyan lélekkel távoznak a felek, hogy szivükben nem viszik haza egy minél előbbi viszontlátás örömének parazsát. Bár azt is le kell szögezni, hogy általában a német lelkészek végtelenül szívesek és figyelmesek, csak a túl­ságos elfoglaltsággal, sokfelé szaladgálással járó izga­tottság az ő életükben is érezteti néha hatását.

Next

/
Thumbnails
Contents