Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-03 / 27. szám
114. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. bői, részben a visiíatio alkalmával. Kisasszondnak államsegélyre volna szüksége, hogy iskoláját megfelelően tudja elhelyezni, Kiskorpádon a gyermekek kis száma miatt az államsegély megvonásától tartanak. Püspök úr kijelentette, hogy mindazok az ügyek, amikről neki jelentést tesznek s általában minden, amit látott, atyai gondoskodásának tárgyát képezi. Sárközy György ny. főispán, Püspök úr volt tanulótársa Püspök úr tiszteletére ebédet adott, melyen kíséretén kívül résztvettek a berendelt egyházak lelkészei és tanítói s a megyei notabilitások közül többen Talián Andor alispánnal az élükön. Délután Püspök úr az iskolát látogatta meg. Vacsorát H. Nagy Sándor lelkész adott. Tudósító. Berlini levél. A másik komoly feladat: küzdelem a népért. Azért a népért, mely elfordult nemcsak az egyháztól, a papjától, a bibliától, de hátat fordított az Istennek is. Azért a népért, melynek „utat Szovjet-Oroszország mutat“, melynek szent könyve Lenin tanítása, papja a véres szájú agitátor s vágyainak eléréséhez az egyház testén kell keresztül gázolnia. Megdöbbentő pl. Hamburg proletár-negyedében végigmenni, hol 80.000 lélek van összezsúfolva a rideg munkáskaszárnyákban; az egyik utcán hátborzongató dobpergéssel vonul a „rot Trout“ szánalmas csapata vadabbnál-vadabb plakátai között, az egyházból való kilépés erélyes felhívásával, a másik helyen rongyos kis emberpalánták kenyérszava, sápadt anyák szenvedő tekintete fogadja. Vagy St.-Pauliban — hol minden házban korcsma van egyes utcákban — husvétkor a zsúfolt Iebujok, az alkohol-poklok gőzéből felhörgő ordítozásába a csaknem üres templomod hívogató szavát hallani. Nyomornak, alkohol-szenvedélynek, osztálygyülölségnek rabszolgái csattogtatják kannibáli fogaikat. Egy érzületében megmérgezett, erkölcseiben megbolygatott, társadalmi ellenségeskedéstől szétszaggatott nép vergődik itt felemelt öklökkel. Ámde nagy problémáit nem oldják meg az öklök. Sem azok, melyek a követelődzőnek ajtót mutatnak, sem azok, melyek úgy zörgetnek, hogy csapásaik alatt recseg a zárt ajtó. Ezért a népért kell felelősséget éreznie s ez iránt kell megértéssel lennie az egyháznak — mint mondja a hamburgi Stadtmissio igazgatója. Megértéssel megtudja, hogy egy nép csak akkor tér meg önmagához, ha Istenhez megtér, csak akkor találja meg célját, ha lelke a szellem uralma alatt áll. A nép lelke vár arra az elhatározóan döntő tartalomra, amely mindennél, ami személyiség, vagy Istentől, vagy a sátántól származik. Ebből a megértésből születik meg a segítség: a keresztyén cselekedet. így tehető fel egy harmadik feleletet kizáró komoly kérdés: a keresztyén világnézet szellemében alakul-e ki a politikai és társadalmi élet, avagy nem? Ennek a keresztyén világnézetnek kialakítása legelső sorban az egyházra vár. Igen, de hogyan tegye? Templomba az emberek elszomorítóan csekély száma jár. így a szószék nem járulhat hozzá. Vallásos összejövetelek, előadások — ha nincsenek egybekötve művészi számokkal — nem igen vonzanak. Itt lép aztán elő a nagyszerű eredménnyel dolgozó belmisszió. A rengeteg sok egyesület, Bundok és Vereinok egész hosszú sora, mely szociális és karitativ úton érezteti az egyház gondoskodó szeretetét hűséges és hűtelen tagjaival. Igen érdekes az u. n. Strassenmissio. Egy-egy agilis Stadtmissionar vagy diakónus vezetésével 5—6 emberből álló csoport vasárnap délelőttökön, istentisztelet idején felkeresi a tömeglakásokat; s mikor már az énekszóra a lakók a terraszokon s udvaron összegyülekeznek, a vezető rövid bibliamagyarázatot tart. Néha olyan hatása van, hogy a hallgatók az utóéneknél aktive is bekapcsolódnak s a nyomortanya pár percre lelki megnyugvás hajlékává változik. Utána aztán felkeresik a körzeti belmissziói házat s általa igen sokan térnek vissza az egyházba. Természetesen az ellenkezője is megtörténik olykor, mikor az ének hangjait megszakítja az erkélyről lezuhogó viz csobogása, a biblia szavait káromkodás némítja el s fenyegető botok távolítják el a kellemetlenkedő „ünneprontókat“. Nem kevésbbé súlyos feladat elé állítja az egyházat intelligens tagjainak lelki gondozása. Mig amott gyakran a tudatlanság, addig itt a túlságosan kiművelt ész képez akadályt. Ott az izgatóktól felbujtott, itt a tudományosságtól elcsábított atheisták. Itt lapul serege a lágy-meleg vagy számító kishitüeknek, kik az egyházzal való nyílt szakítást nem vélik előnyösnek — hisz ma még szépségfolt is lehetne —, de viszont a bensőbb, intenzivebb kapcsolódás szükségét sem érzik, vagy érdemesnek nem tartják. így alakul ki az u. n. reklámternplombajárók nagy száma, kik hízelegnek önnönmaguknak a tudattal, hogy alkalomadtán kebeldagadva mondhatják: ezt és ezt a hires szónokot hallottam, mert ez éppen úgy nem megvetendő, mint a kiváló zenész, színész, énekművész hallgatásával való eldicsekvés. A „keresztyén tudomány“ (Christlich Wissenschaft) néhány városban igen megszaporodott tagjai is innen rekrutálódnak, kik a „tudomány“ papjának és papnőjének hallására zsúfolásig töltik helyiségüket (Hamburgban pl. a ref. templomot, hol a ref. istentiszteleten 50—60 ember lézeng, de a közvetlen utána következő „tudományos“ istentiszteleten mindig az emberek száz'ai gyűlnek össze). (Folyt, köv.) Boda József. 8S@@(S®©®®@@©@®S@@@®®®®@®®®®®®®@@®®®®®©® © 1 VEGYESEK 1 @ • © ®@®®®®@©®®®®®®©@@®@@@®®®®®©®:e)©@®©®@®®@© — Darányi Ignác főgondnoki székének egyetlen jelöltje: gróf Teleki József. A dunamelléki református egyházkerület minapi rendkívüli közgyűlése elrendelte a választást Darányi Ignác megüresedett főgondnoki helyére és a kerület közönségében az a vélemény alakult ki, hogy legcélszerűbb lesz, ha az új kerületi főgondnok a rangban legidősebb három egyházmegyei gondnok: gróf Teleki József, gróf Ráday Gedeon és Benedek Sándor közül kerül ki. A magyar közéletnek ezek a jelesei szinte egyenlő esélylyel pályázhattak volna a kitüntető méltóságra, legutóbb azonban Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, az egyházkerület világi főjegyzője és a tolnai egyházmegye gondnoka — hajlott korára, gróf Ráday Gedeon ny. belügyminiszter, a solti egyházmegye gondnoka pedig másirányu elfoglaltságára hivatkozással bejelentették visszalépésüket. Ilyenformán az egyedüli jelölt gróf Teleki József v. b. t. t., a pesti egyházmegyének harmincöt év óta gondnoka, akinek megválasztatása tehát minden valószínűség szerint egyhangú lesz. — Kitüntetett tanító. Váczi Antal somogyvisontai ref. tanítót hosszú, kiváló és eredményes működéséért igazgató-tanítói címmel tüntette ki dr. Antal Géza püspök úr. A jól megérdemelt elismerő okiratot e hó 19-én, a templomi évzáró vizsga keretében, a növendékek és az ünneplő közönség jelenlétében Máté Lajos lelkész, iskolaszéki elnök adta át a kitüntetettnek, aki meghatóban mondott köszönetét és megszivlelésre méltó tanácsokkal látta el a szülőket a gyermeknevelésre vonatkozólag, mely a világháború következtében — fájdalom — nagyon aláhanyatlott.
