Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-19 / 25. szám
104. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927 István oktató, gróf Andrássy Sándor uradalmi tisztikara nevében Wondracsek Róbert tiszttartó, a bürüsi kisgazda olvasókör és a váradi református olvasókör nevében Peti Sándor s.-lelkész mondottak talpraesett beszédeket. Megkapó volt, amikor a hatalmas diófa alatt szorongó tömeg ajkáról felzúgott a Szózat dallama. A canonica visitatio Magyarújfalu, Gyöngyösmellék és Bürüs ügyeit vizsgálta meg, részletesen foglalkozván úgy az anyagi, mint a szellemi résszel. Délután az iskola megvizsgálása következett. A növendékek az éneklésben igen szép haladást mutattak. Este a két falu : Bürüs és Várad ifjúsága a Piros bugyellárist adta elő Peti Sándor gondos betanításában. Május 22-én, vasárnap Veigelia koszorúkkal gazdagon díszített kocsikon vonult át a küldöttség Hobolra, ahol a község nevében Pap Ferenc jegyző üdvözölte Püspök urat. Bandérium és a leventék diszszázada közt vonult be Püspök úr a diadalkapun át a lelkészlakra. A karcsú torony harangjai zúgtak, majd Fehérváry Kálmán lelkész mondott beszédet egyháza nevében, Nagy Ilonka a hoboli leányok nevében csokrot nyújtott át, vitéz Nagy János főoktató pedig a levente-egyesület nevében üdvözölte Püspök urat. A canonica visitation Szabó Bálint ehm. főjegyző imája után Pettend, Kistamási, Nemeske és Hóból ügyeit vizsgálta meg a küldöttség. Békés elintézést nyert az egyik gyülekezetben kitört viszály, ahol a presbiterek egy része lemondott. Püspök úr beszéde után lemondásukat visszavonták. A templom zsúfolásig megtelt. Az orgona helyreállítva, itt már két éve az új énekeskönyvet használják. A gondnok még arról is gondoskodik, hogy a vendégek is kapjanak énekeskönyvet a kezükbe. Halka Sándor esperes imája után Püspök úr Mt. 59-ről prédikált a békesség és megbocsátás erényeiről. Délután három órakor Püspök úr kíséretével, akácvirágos kocsikon Szigetvárra indult, ahol dr. Batta Béla j főgondnok és Pap Andor gondnok fogadták. A szállásra ' vezető út mentén a házak lobogódiszbe öltöztek. Az ünnepélyes fogadtatás a városházán volt, ahol Biró Ferenc biró várta Püspök urat, aki a cserkészek és leventék hosszú sorfala közt vonult fel a főjegyzői irodába. Dr. Perczel Győző főbíró a járás tisztikara és az állami hivatalok, Vargha Sándor főjegyző Szigetvár, Nagy Pál százados a m. kir. csendőrség, Szentgyörgyvölgyi Béla polg. isk. igazgató a polgári és elemi iskolák tantestülete, dr. Rúzsa Ernőné és Weisz Vilmosné a Keresztyén és az Izraelita Nőegyletek, dr. Batta Béla főgondnok a szigetvári ref. egyház nevében mondottak beszédet. A fogadtatás után Püspök úr látogatásokat tett, a társaság tagjai pedig Zrínyi várát tekintették meg. Este 100 terítékes bankett volt, melyen megjelent Szigetvár társadalmának szine-java, köztük Patacsy Dénes országgyűlési képviselő is. Május 23-án Patára indult Püspök úr. A község szélén Mihók Gyula somogyapáti körjegyző a leventék diszszázada élén fogadta a Főpásztort. Á lelkészlakon Mészáros János tótszentgyörgyi lelkész, Fodor Zoltán alezredes földbirtokos kíséretében Madarász Endre lelkész mondott meleg Isten hozottat, Horváth Giziké magyar ruhában csokorral kedveskedett. A templomban nagyon érdekes, régi fakarzat, Madarász Endre lelkész imája után Püspök úr Mt. 1336_8. alapján prédikált. A canonica visitatiora Basal, Molvány, Tótszentgyörgy és Pata presbitériumai rendeltettek be. Basalban Kulcsár Endre középiskolai tanár, volt pápai diák, jeles költő a helyettes preorans, itt az istentiszteletek látogatása a lehető legjobb. Molvány 2 haragot öntet és templomot renovál. Tótszentgyörgyön a magtárt újból fel fogják állítani. Püspök úr a poklosiakat figyelmezteti a külön iskola felállításának súlyos anyagi terheire. Délután iskolalátogatás, majd bemenetel Szigetvárra, ahol a városháza nagytermében a szigetvári gyülekezet presbitériumával tartott Püspök úr hosszabb megbeszélést, melyen jelen volt Schmidt Béla gondozólelkész is. Este dr. Rúzsa Ernő kormányfőtanácsos, kir. közjegyző adott a Püspök úr tiszteletére vendégszerető házánál vacsorát, amely alatt a Szigetvári Dalárda, Szentgyörgyi Béla karnagy vezetésével szebbnél szebb énekszámokkal gyönyörködtette a társaságot. Tudósító. Papnék konferenciája. Junius 14-én folyt le a papnék konferenciája Pápán, melyet Czeglédy Sándorné, győri református papné Antal Géza püspök úr felszólítására hivott egybe. Á konferencián összesen 38 papné és sok pápai érdeklődő úri nő és lány vett részt. Vidékről sokan levélben jelentették elmaradásuk okát és egyben azt is, hogy szivvel-lélekkel csatlakoznak a megalakulandó „Dunántúli Református Papnék Szövetségéhez“. Reggel 9 órakor kezdődött a konferencia, melyet Pongrácz Józsefné rövid biblia-magyarázattal vezetett be, Mikeás prof. 4. r. 5. verse alapján : „Mert minden nép a maga Istenének nevében jár és mi is a mi Urunk Istenünk nevében járunk örökön örökké“. Utána Novák Olga budapesti vallástanár ismertette a „Református Papnék Országos Szövetsége“ megalakulásának előkészületeit, melyhez szükséges, hogy előbb a kerületek papnéi alkossák meg az egyes kerületek papnéinak a szövetségét. A Dunamelléki Ref. Papnék Szövetsége már januárban megalakult s igen nagy örömmel jött Pápára, hol másodiknak a Dunamelléki Ref. Papnék Szövetsége megalakulását fogják kimondani a papnék. Azután ismertette a papnék szövetségének fontosságát, aktualitását a mai lezüllött erkölcsi világ közepette ; különösen mélyen érintette a lelkeket, mikor a szövetség lelki áldásairól szólt, úgy a papné egyéni, mint gyülekezeti élete szempontjából. Czeglédy Sándorné szintén mélyen járó előadásban szólt a mai hitébredésről s a papné kötelességéről és feladatáról ezzel szemben. Délután dr. Antal Géza püspök úr is részt vett a konferencián, mely alkalommal szintén hangoztatta a Református Papnék Szövetsége megalakulásának fontosságát s egyben a hivő lélek boldogságát, mely nincs kötve az annyira irigyelt fényes palotákhoz, hanem egyedül a Jézus Krisztusban vetett hithez. A délutáni előadásban Pongrácz Józsefné a Luk. ev. 8. verse alapján „Bízzál leányom, a te hited megtartott téged“ lelki megújulásáról s az öntudatos hivő élet boldogságáról beszélt. Az utána következő eszmecsere volt az, mely leginkább érintette az egyéni élet legmélyebb problémáit s mely legőszintébben kapcsolta egybe a lelkeket. A közös sors, a közös feladatok, a mindnyájunk életében egyformán megnyilvánuló győzelmek és bukások, annyira emberi s mégis oly emberfeletti életnyilvánulások mind megannyi jelei, hogy életünk egy mélyen szerető atyairr kézben van, aki „úgy szerette ezt a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta érette, hogy valaki Őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen“.
