Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-18 / 16. szám
72. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1926. elkésett hullám a sziklatetőre is. Hullám jő, hullám megy, a szikla marad. Javaslatom: Mivel az adónak közadók módjára történő beszedése adminisztratív szempontból kétes értékű, pasztorális és psichopolitikai szempontból káros, elvetendő. Győrszemere. Jakab János ref. lelkész Egyetemes tanügyi bizottság. F. hó 8—9-én tartatott meg egyházunk nagy érdekét, az iskolázás ügyét számbavevő gyűlésünk, amelyen egyházkerületünkből megjelentek dr. Antal Géza püspök úr, továbbá Czeglédy Sándor, Kis József mint az egyházkerület képviselői, Faragó János bizottsági jegyző és Rácz Kálmán vallástanítási szakelőadó. Referensek voltak: egyetemes vonatkozású ügyekben dr. Dóczi Imre, theologiákról Marton János, jogakadémiáról Kun Béla, középiskolákról Domby László, tanítóképzőkről és polgári iskolákról Veress István, vallásiam ügyekről Rácz Kálmán, népiskolai ügyekről Mocsáry László. Közérdeklődésre érdemes tárgyak közül kiemeljük a következőket: A theol. akadémiákról megtudtuk, hogy a hallgatók száma örvendetesen gyarapodik, amennyiben az 1924—5. tanévi létszám (278) 48-cal felülmúlta a megelőző évit. A theol. képzést fogja biztosítani az a Szövetség, amelybe a hallgatók stúdiumok kiadása céljából tömörültek s részint saját maguk megadóztatásával, részint a fenntartó testületek anyagi erejének igénybevételével próbálják elérni azt a célt, hogy minden tárgyból a vizsgákra megfelelő könyvek álljanak rendelkezésre. A lelkészképzést illeti az a Dunántúl felmerült terv is, hogy miután a 30-nál kevesebb tanúlóval bíró elemi iskoláktól megvonta a kormány az államsegélyt, de iskoláinkat mi mégsem adhatjuk fel, szükség esetén a lelkészek vállalják el a népiskolák munkáját, ami ellen hogy kifogás ne lehessen senki részéről, az ilyen lelkészek külön bizottság előtt leteendő vizsgával szerezzék meg a tanítói oklevelet is. Egy szomorúságot keltő ügy is befejezéshez jut azzal, hogy megfosztatik lelkészi oklevelétől Szakács György, aki hamis úton, csalássá* szerezte meg első lelkészképesítési oklevelét, s akit csalás és okirathamisítás miatt a budapesti törvényszék megbüntetett. Érdekes megtudnunk az egyetemes jogakadémiánkról, a kecskemétiről a hallgatók létszámának nagy fellendülését, pl. a második félévben 390 hallgatója volt, ami az előző évivel szemben 160 szaporulatot jelent; jelenleg pedig pláne 546 a létszám. Hallgatóinak túlnyomó része róm. kath., a mi egyházunk csupán 33 %-ban van képviselve. Arra a lapokból is ismert hírre, hogy a kormány összes jogakadémiáinkat halálra Ítélte, a tanügyi bizottságnak mint a tanítás szervének nem lehet más válasza, csak az, hogy a reform inkább a leckelátogatások ellenőrzésére irányuljon s ne a meglevő 3 jogakadémia megszüntetésére; annyira hangoztatott kulturfölényünk igényével csak ilyen reform egyeztethető össze. A középiskolai ügyeknél nagy örömmel hallottunk a szeghalmi reálgimnázium alapításáról. Tiz évvel ezelőtt halt meg Péter András szeghalmi lakos, aki 2000 magyar holdat hagyományozott egy ott felállítandó gimnáziumra. Most szept. 1-én már meg is nyílik az első osztály, hogy azután évről évre tovább fejlesztessék az intézet; az államkormány pedig megkerestetik a tanintézet s az internátus számára emelendő épülethez szükséges segély érdekében. Az iránt is felterjesztés megy a kormányhoz, hogy középiskoláink államsegélye ne évről évre tárgyalás alá kerülő költségvetésben, hanem törvényhozásilag biztosíttassák. A tanítóképzők ügyénél visszatetszést szült, hogy az öt osztályúvá fejlesztés következtében felállított új tanszék javadalmazására szükséges államsegélyt a kormány nem utalta ki. A felirat természetesen itt sem marad el, valamint abban is követeljük jogunkat, hogy a m. kir. zeneakadémián protestáns liturgikus ének- és zenetanszék is szerveztessék az ott már régen fennálló r. kath. zenetanszék mellé. A vallástanítási ügyek között a felelősség súlyával hallottuk, hogy tanulóifjúságunk 8/4-e nem a mi iskoláinkba jár, így az állam által fizetett hitoktatók munkája mily rendkívül fontos a mi egyházunk érdekében. E munkának megbecsülése érdekében újból sürgettetik az államkormány az önálló hitoktatók helyzetének megfelelő rendezésére. Szenzáció-számba ment, hogy a zsidók vasárnap is tanítván, az intézetükbe járt növendékeink nem járhatnak el templomba. Felhívjuk erre a tünetre az államkormány figyelmét s bizalommal várjuk a vasárnap megszentelésére kiadandó rendelkezését. Felirat megy a kormányhoz abban is, hogy a vallástanároknak lelkészi szolgálatban eltöltött évei a nyugdíjnál éppúgy beszámíttassanak, amint ezt a kormány a theol. tanárokra vonatkozólag már elrendelte. A gimnáziumi és tanítóképzői vallástani, valamint az elemi népiskolák tankönyvei ügyében előző napon egy tankönyvkészítő bizottság tanácskozott. Úgy látszik, pályázat útján nem tudunk kapni megfelelő tankönyveket, azért rá kell térni a megbízással intézkedés útjára. A lefolyt tárgyalásokból azt a benyomást meríthette a figyelő, hogy a komoly időkhöz méltó felelősségérzet, sőt szinte aggályoskodó gondosság üli meg a lelkét mindazoknak, akik tanügyünket a legmagasabb fokon intézik. Tekintsünk reájuk teljes bizalommal s mint egy tábor seregeljünk közéjük, hogy a már-már áldatlanná váló felekezeti versengésből ne megveretve kerüljünk ki. Egyházunk jövője iskoláinkban dől el. Rácz Kálmán. T KÖNYVISMERTETÉS <1 IV J) A Sylvester nyomda kiadásában egymás után jelennek meg a szebbnél-szebb, jobbnál-jobb könyvek. A Református Útmutató azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ismertesse a református intézményeket, iskolákat, egyesületeket, szeretet-intézményeket, kórházakat, sajtóvállalkozásokat, egyházi és vallásos jellegű lapokat és nyomdákat. Mindezekről lehető pontos adatokat és címtárt közöl. A mű második részében református és egyházunknak szolgáló ipari, kereskedelmi vállalatok, cégek ismertetését hozza. A nagy fáradsággal összeállított művét a kiadó nyomda jó papiron, Ízlésesen állította ki. Révész Imre debreceni lelkipásztor esketési beszédei Mennyei nászdal címen nagyon szép kiállításban szintén a Sylvester-cégnél jelentek meg. Szerző célja a húsz esketési beszéd közrebocsátásával az, hogy segítségére legyen azoknak a lelkipásztoroknak, akik ennek szükségét érzik, alkalmas textusokkal, témákkal és gondolatokkal az esketési szolgálataik számára. Az Igét nagyon jól ismerő, azt megfelelően alkalmazni tudó, amellett közismerten jótollú szerző esketési beszédeit olvasni minden házas és házasulandó férfira és nőre nézve fölemelő, a lelkésztársakra nézve pe-
