Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-03 / 1. szám
dunántúli Protestáns lap. 1926. 2. ötdal. r • - i I. kedhetett volha anrtyí eredménnyel, mint amennyivel dicsekedett. Más képet kellene mutatnia, más milyent is niütatria ma a keresztyén hitélet, ha az igehirdetés — beleértve úgy a prédikálást* míht a lelkipásztori evangéliumi munkát, mely lényegében szintén igehirdetés — a reformációtól föl egészen napjainkig, a megkezdéshez és különösen magához az Isten igéjéhez méltó fokozatot ért volna el. így azonban: „a formális kultúra gyorsabban fejlődött, mint az erkölcsi tartalom“. És igaza volt annak, aki midőn felhozták előtte, hogy ma az emberiség körülbelül mégis csak kulturáltabb, mint akár a reformáció virágzása idejében, azt felelte: körül igen, de belül éppen nem. (Mi az igehirdetés?) Az igehirdetés problémái közül a legelső: mi tulajdonképen az igehirdetés? Misztikus papi funkció, mint p. u. a mise? Nem. Szónoklati, retorikai munka? Látszólag ehhez áll legközelebb, de lényegében egészen más. Tudományos katedrái professzió? Előadás? Éppen nem. Mi hát? Ravasz László korszakot alkotó Homiletikájában olvashatjuk ezt a találó megállapítást: az igehirdetés — prófétaság. A próféta ugyanis nem valami javasembert, jövendőmondót, nem is beszélőt, hanem a legrégibb ótestamentomi elnevezés szerint nézőt, látót jelent. A próféta olyan egyéniség, aki látja Isten törvényét, akaratát, kinyilatkoztatását, nemcsak világosan látja pedig, hanem arról nyilván tanúságot is tesz, szavával, beszédével és életével, egész az élet feláldozásáig, mert ő egybe van forrva „élő Istenével, ki a legnagyobb érték, az egyetlen realitás lett ránézve“. A prófétai munka fő jellemvonása nem a vitatkozás, nem a cáfolat, nem a magyarázás, nem a tanítás, nem a fejtegetés, nem a tudományos levezetés, meghatározás, hanem a szemléltetés, mert a próféta egyszerűen rámutat a dolgokra, melyeket lát, mert látásában a dolgok igazságokká lesznek, s az igazságok dolgokká. Szemlélteti szavával, munkájával, életével azon isteni igazságokat, melyeket ő a legtisztábban lát, tehát legvilágosabban szemléltetni is képes. A prófétaság se nem elmélet, se nem fényűzés, hanem isteni emeltyű, mely az életet egy fokkal magasabbra emeli. Az igehirdető „szívének legdrágább ügye az, amiről beszél és életének legszentebb pillanata az, amikor beszél“. Fenti szerző e röviden vázolt, kitűnő meghatározásához még két dolgot tegyünk hozzá: — Ha az igehirdetői munkát tévesen úgy fogjuk fel, hogy az ünnepi, parádés szónoklatok tartásának egy életen át terjedő kötelezettsége: jaj nekünk, ennél rettenetesebb, meddőbb rabszolgamunka nem képzelhető. De ha ez a munka saját lelkünk igazi hitéletének általános értékű, megfelelő formában nyilvánuló bizonyságtétele, Isten akaratának rajtunk, a mi szavunkon és életünkön keresztül történő világos közlése: akkor a földi élet legszebb, legdicsőbb munkaköre. (Folyt, köv.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Hirdessen a Dunántúli Protestáns Lapban. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTT A kaposvári egyház köréből. Mint a Kaposvári Reformátusok Lapja legutóbbi számából olvassuk a kaposvári egyház a megkezdett jó munkát sikerrel és áldásosán folytatja. Meglátogatták a gyülekezetei nov. 22-én dr. Antal Géza püspök úr, amely látogatásról lapunk egyik előző számában már hirt adtunk. Püspök uron kivül jártak itt; mint vendégszónokok: Dr. Sebestyén Jenő bpesti theol. tanár, Töltési Zoltán a Holland-Magyar Bizottság lelkésze, Peti Lőrinc tb. esperes, Vargha Géza pestszentlőrinci lelkész és hubói Hubay Bertalan tábori főlelkész. A lelkész nehéz munkáját segédlelkész beállításával igyekszik könynyíteni a gyülekezet. A gyermekistenitiszteletet a télen át is megtartják, minthogy a templom fűtve van. A belmissziói bizottság az utcagondozók lelkiismeretes munkájával végzi áldásos munkáját. A Lorántffy Zsuzsána egyesület nov. 8-án teadélutánt rendezett. A szegény gondozást állandóan végzi, karácsonyra pedig különösen nagymérvű segélyeket nyújt az arra rászorulóknak. Segítségére van a nőegyletnek a leánykor is, amely minden héten egyszer bibliakörrel egybekötött munkadélutánt tart. Az evangélikus leányokkal együtt leánycserkészcsapatot létesítettek a más meglevő és nagyszerűen működő fiucserkészcsapat mellé. A legénykörmunka is folyik. Úgyszintén az ifj. énekkar és ifj. önképzőkör munkája is. A gyűl. énekkar is nagy lendülettel végzi munkáját, e tél folyamán nagy hangversenyre készül. Működik a vegyes kar is. A Kálvin Szövetség két hetes tanfolyamot rendezett a gyülekezetben. Különösen nagy jelentőségű a nemrégiben megindult szórványgondozás munkája. A szórványgondozó presbiter Bódis Ferenc gimn. tanár nemes buzgalommal járja végig a zord téli időben is a várost környező tanyákat, pusztákat, hogy az elhagyott híveket lelki gondozásban részesítse. Annál is inkább fontos ez a munka, mert a gondozó igen szomorú tapasztalatokat szerzett a hívek lelki életéről. Épen azért a legmelegebben köszöntjük a buzgó presbitert s további munkájára Isten gazdag áldását és segítségét kívánjuk.-------~T*Í) > KÖNYVISMERTETÉS 3 ...... Révész Imre: A debreceni egyház múltjának némely tanulságai. Debrecen, 1925. 56 1. Egy Presbiter: Mit kell tudni minden református embernek Kálvin presbitériumáról ? A Magyar Traktátus Társaság kiadása. Tahitótfalu, 1925. 8 1. A tudós történész nem engedi, hogy tudománya elvonatkoztassa őt a mindennapi élettől, sőt a történet tudását is arra használja fel, hogy a jelen céljait szolgálja. Az első füzet érdekes tartalma a következő: 1. A „fényes egyház“. 2. Egyház és város, vallás és közélet. 3. Az Ige egyháza és iskolája. 4. Egyházfegyelem. Szerző e művét presbiteri konferenciára irta és ott is olvasta fel. Kívánatos volna, ha más egyházak lelkészei is követnék példáját és saját gyülekezetük történetét búvárolnák át a Révész Imre füzetének szempontjai szerint. Sok mindenre rájönnének és világosabban állna előttük feladatuk. História est magister vitae az egyházakban is. Mi sokszor hangoztatjuk a múlthoz való ragaszkodásunkat, hivatkozunk általánosságban őseinkre, de arra nem igen veszünk fáradságot, hogy részletesen megismerjük történelmünket. A kis falusi gyülekezeteknek is meg van a maguk sok tanulságot szolgáltató története, bányásszuk ki azokat a régi írásokból, meglátjuk, e téren végzett munkánk gazdag gyümölcsöt fog teremni egész lelkipásztori működésünknek. A második füzet rövid összefoglalásban adja Kálvin presbitériumának ismertetését. A Magyar Traktátus Társa-
