Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-31 / 5. szám
1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 19. oldal Egy tanítót iskolája gyengesége miatt elmozdított a fegyelmi bíróság. Vájjon nem a gazdálkodás rabolta-e el tőle is a gyermeki szivek és elmék megművelésére, nemesítésére szánt drága időt? Fájdalom, a mai nehéz idők sokat közülünk egyenesen belé kényszerítenek a gazdálkodásba, mert gyermekeinket ruházni, taníttatni másképpen nem tudjuk. Pedig éppen most volna szükség arra, hogy nem fél szívvel és kézzel, hanem egész odaadással ott legyünk a gondjainkra bizott lelkek mellett, mert mit használna bárkinek közülünk, ha gazdálkodván sok marhát szerezne is magának, de a legdrágábbat, a híveinek lelkét elveszítené ?! Az elmondottak alapján lelkész! és tanítói javadalmi földek igénylését csak ott tartom helyesnek és célszerűnek, ahol lelkészi, vagy tanítói állás szerveztetik, vagy ahol az egyháznak eddig földje nem volt. Meglévő javadalmi földek növelését a vele járó nehézségek miatt időszerűtlennek és károsnak tartom. c, . , TT Sár« Imre Hencse. leikész. Egy pengőt egy szemért! Hazánkban a mult évben indult meg erőteljesebben a mozgalom, hogy teljes bibliát adjunk a vakok kezébe. Hogy mi e tekintetben mennyire el vagyunk maradva, annak illusztrálására megemlítjük, hogy Németországban már húsz év óta egy külön egyesület (Gesellschaft für christliches Leben unter den deutschen Blinden) foglalkozik keresztyén iratoknak vakirással való előállításával és terjesztésével. Ennek székhelye a gyönyörű Harz-városka: Wernigerode, melyben az Oberengengasse 12. alatt lakó s egy baleset következtében 9 éves korában megvakult Reusch J. teljesen ez ügynek szenteli életét Itt jelenik meg vakirással a „Der beste Freund“ (A legjobb barát) c. vakirásos lap, mely korábban havi lap volt, 1921 óta hetilap. 500 előfizetője, de sokkal több olvasója van. Minthogy Németországban összesen körülbelül 30.000 vak van, kik közül körülbelül csak 4000 felnőtt ismeri a Braille-irást, a lap elterjedtsége valóban örvendetesnek mondható. Ezenkívül „Glauben und Wissen“ (Hit és tudás) cimen kéthavonként egy másik folyóirat is megjelenik, mely a kételkedők kérdéseire ad feleletet; e lapnak 300 előfizetője van. A távolabb álló vakokhoz időnként hívogató Írásokat küldenek. Az utóbbi időben kiadta a társaság vakirással a legelterjedtebb német keresztyén énekeskönyvet (Reichsliederbuch), azonkívül költeményköteteket s más keresztyén könyveket, melyeket a keresztyének nagy örömmel fogadtak. Mindezt három egymástól távoleső vaknyomdában állították elő. Van a nyomdailag s így nagyobb számban előállított könyveken kívül Hamburgban (a társaság korábbi székhelyén) egy több, mint 400 kötetből álló kölcsönkönyvtár is, mely keresztyén életrajzokat, elbeszéléseket és építő-iratokat tartalmaz; ezeket kézírással állították elő és ingyen kölcsönzik ki. A legfontosabb szükséglet kielégítésére megkezdték a würtembergi szabadalmazott bibliaintézet kiadásában magyarázatokkal megjelent „Stuttgarti jubileumi biblia“ vakirással való kiadását is, de ebből még kevés készült el. A munka gyorsítására a társaság saját nyomdai gépeket szerzett be, melyeket Reusch (ki korábban egy vaknyomda vezetője volt) egy erre a célra bérelt helyiségben (autószin, egy csatlakozó raktárral) Wernigerodeban helyezett el. Magyarországon kézi előállításban már sok könyv készült, a bibliát azonban nem érdemes kézi úton előállítani, mert hiszen ha a bibliát az érdeklődő vakok mindennapi olvasmányává akarjuk tenni, akkor azt sok példányban kell közrebocsátanunk. így tehát a nyomdai előállítást kell választanunk. Matolcsy Miklósné úrasszony, a Bethánia-Egylet régi, hűséges tagja, már régóta fáradozik ily irányban; a mult évben végre elérkezett az ideje annak, hogy szélesebbkörü mozgalmat indítson a teljes biblia kinyomattatására. Vállalkozását Ravasz László dr., püspök úr és sok lelkész meleg támogatásban részesítette; Újlaki Ferenc loraini ref. lelkész Amerikában, Sebestyén Jenő dr., ref. theológiai tanár Hollandiában igyekezett a mozgalomnak barátokat szerezni, Kiss János nagyigmándi lelkész 800.000 koronát gyűjtött a szent célra. Összesen 14,958.550 K folyt be, amely összeg azonban Mózes I. könyvének kinyomtatására sem elegendő. Hogy a költségek nagyságát megérthessük, vessünk egy pillantást a vakbiblia nyomdájába. A vakok ujjhegyük tapintásával olvasnak, betűik s Írásjeleik a legelterjedtebb Braille (ejtsd: Brálly) féle pontirás szerint a papíron kidomborodó 1—6. pontnak különböző módon való elhelyezéséből van összekombinálva. Hogy pedig a kidomborodás tartós legyen s így a biblia sok tapogatva-olvasást kibírjon, kemény kartonlapra kell írni is, nyomtatni is. Egy ilyen kartonlap 23 cm. magas, 10 cm. széles. Egy oldalra átlagosan csak 4 vers fér el, a másik oldalon már csak az előző oldal sorközeibe lehet nyomni, egy lap tehát 8 versnek ad helyet. Egy teljes vakbibliához 9216 lap kell, ami összesen 43 vaskos kötetet tesz ki. Csak Mózes I. könyve 2 kötetet foglal magában. A szedés alapját egy nagy vaslemez képezi, mely szabályszerű sorokban elhelyezett lyukakkal van tele. Ezekbe a lyukakba a szedés alkalmával tompavégü vasszegecskéket kell dugdosni, a Braille-betűk alakjának megfelelően. Egy lapra körülbelül 2000 szeg kell, egy szóba 40—50. A nagybetűket a szedő úgy jelzi, hogy egy pontot tesz elébük. Ha egy helyen egy betűt kihagy a szedő, ki kell a hiba után jövő összes szegeket huzigálni (ami egy csipesszel történik) s a munkát elölről kezdeni. Mikor egy oldal ki van szedve s arról is meggyőződött a szedő, hogy sajtóhiba nincsen, akkor következhetik a nyomás. A szegekkel telitüzdelt vaslemezt beteszi az ember a gépbe, ráteszi a nyomtatandó kartonlapot s bizonyos magasságról ráejt egy rendkívül súlyos vastömböt, melyet aztán egy kerekes csavarral kell újra a magasba huzni. Hol folyik a magyar bibliának ez a nyomtatási munkája ? Farmoson, egy erre a célra bérelt, csinos kis házban (évi bérösszeg 2,500.000 K) van felállítva a Frommer Rudolf fegyvergyári igazgató felesége által szives jóakarattal idekölcsönzött gép. Matolcsy Miklósné úrasszony végzi itt egy segédnővel a nyomtatás munkáját. Ez idő szerint még úgyszólván az egész munka terhe reá nehezedik. ígérkeztek ugyan segítőerők, de különböző akadályok miatt eddig senki sem jöhetett. Hogy ez nemcsak nagyon fáradságos, hanem némileg veszélyes munka is, azt bizonyítja, hogy egyszer pl. a vastömb idő előtt lezuhant s összezúzta Matolcsyné egyik újját,mely csak hónapok alatt gyógyult meg valamelyest. Ki segít ezt a munkát támogatni ? A szükségek a következők : fizetni kell a bélelt ház bérösszegét, hozzá kell járulni a beállítandó két-három munkás fenntartásához (ezek közül legalább egynek látónak kell lennie), be kell szerezni a nyomtatáshoz szükséges óriási mennyiségű kartonlapokat. (A Mózes I. könyve 50 példányban készül, ami 100 hatalmas kötet előállítását jelenti.) Vak embertársaink lelki világába alig tudnak a látók belehelyezkedni s így el sem képzelik, hogy milyen csüggedtség, tehetetlenség, reménytelenség jellemzi a legtöbbet. Ezt enyhíteni, eloszlatni egyedül Isten igéje képes. Reájuk nézve tehát különösen fontos, hogy kezükbe adjuk általuk is olvashatóan az igét. Ki akar világosságot vinni ebbe a testi-lelki nagy sötétségbe ? Akinek adott Isten egy, vagy két ép szemet, az hálálja meg azzal, hogy mindegyik ép szeméért felajánl erre a munkára egy pengőt, a két szemért tehát 25.000 korona. Ha ezt sokan megteszik, megindul lendületesen a munka. Mert, ahogy jelenleg folyik, úgy a vége szinte beláthatatlan. Tulajdonképen arra volna szükség, hogy a vakok lelki gondozásával foglalkozó egyesületek s más, a vakok evangélizálása iránt érdeklődő körök bevonásával a vakbiblia s evangéliumi vakirodalom előállítására és terjesztésére egyesület alakuljon, ez összeírja a vakokat, megtanítsa őket a Brailleirásra, fölszereljen több géppel egy nyoípdát s erőteljesen megindítsa a vakbiblia, továbbá evangéliumi lapok, könyvek, traktátusok nyomtatását. De egyelőre tegyük meg azt, hogy a mostani kis mustármagnyi kezdetet elősegítsük, hogy Isten aztán a kevesen való hűség után megadhassa a többre bizatást. Addig is adjunk minden ép szemért egy pengőt ! Adj addig, mig Isten kegyelmének napja feletted ragyog!
