Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-05 / 49. szám

210. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1926.

hogy a mai nehéz, viharos időkben más segítség nincs számunkra, mint visszatérni a Krisztushoz.

Györék József alsósegesdi lelkész titkári jelentésében ismertette az egyesület mult évi munkáját, ezek között a Csurgón, Alsókban és Somogyszobon tartott református napok lefolyását, majd a jövő év prográmmja gyanánt bejelentette a Nagybajomban, Istvándiban, Erdőcsokonyán és Alsósegesden tartandó református napok tervezetét.

H. Nagy Sándor kisasszondi lelkész pénztári jelentésével kapcsolatos indítványára a közgyűlés az egyesület tagsági díját az 1927. évtől kezdve két pengőben állapította meg.

Végül a közgyűlést Izsák Aladár somogyjádi lelkész, lelkészelnök záró szavai rekesztették be. „Neomlandó falaink résein kémlelődjünk ellenség után, — úgymond — hanem építsük meg falainkat, hogy a megépült falak láttára megszégyenüljenek ellenségeink.“

*

A Hit és Szolgálat mozgalmának délutáni konferenciájának sorrendjét a gyülekezet 5 éneke (Térj magadhoz drága Sión, XXXV, CV, XXXIII, CXXII: 2. v.) és két karének, Izsák Aladár somogyjádi lelkész imája, dr. Vass Vince, Czeglédy Sándor győri lelkész, egyházkerületi főjegyző, Nyáry Pál és Halka Sándor erdőcsokonyai lelkész, esperes előadásai alkották.

Dr. Vass Vince ismertette a Hit és Szolgálat mozgalmát. Célja, hogy a magyar református egyház visszatérjen az atyák csodálatos, már elfelejtett hitének erejéhez. A magyar föld és a rajta szánakozó ég sóvárgása e megújulás után összetalálkozik. Minden erőnek össze kell fogni, akik az egyház újraépítésén dolgoznak. A kaposvári egyház nem nézheti ezt a mozgalmat érdektelenül, mert annak kezdeményezése a kaposvári egyház gondnoka, dr. Matolcsy Sándor közreműködésével indult meg. A különböző helyeken tartott gyűlések, a mozgalomhoz tartozó sajtótermékek, a mozgalom főtitkára és beállítandó ifjúsági titkára, valamint a sáfársági munka állanak a propaganda szolgálatában.

Czeglédy Sándor az ország és a magyar ref. egyház mai állapotáról szólva egyéni emlékezéseiből illusztrálja, milyen veszteség volt az, mikor még néhány évvel ezelőtt is ellenfél gyanánt állottak szemben egymással azok, akik most a Hit és Szolgálat jegyében egybefoglalva dolgoznak egyházunk megújulásán. Eszményünk Kálvin kálvinizmusa, aki Géniből rövid idő alatt tiszta életű várost alkotott. A Kálvin kálvinizmusát igazán nem vonhatja kétségbe senki. A magyar nép Európa legvallásosabb népe. Ne hallgassunk azokra, kik felettünk elzengik a halálos dalt. Amit eddig tettünk, csak 10%, hátra van még a tennivalók 90°/0-a. A Hit és Szolgálat izig-vérig református, áthatja a ref. egyházi hatóságok iránt a teljes Ioyalitás. Minden dicsőség Istené, a versengésnek csak egy faja van megengedve: Ki szereti jobban a Krisztust?

Nyáry Pál a magyar ref. egyház feladatairól szólott. Az anyagiak túlértékelésének veszedelme fenyeget bennünket. Napjaink legközelebbi feladata : a sereggyüjtés. Sereggyűjtés olyan lelkekből, akik az örökkévaló világosságért égnek és az örökké való világ polgárai ebben a látható világban. Temérdek bűn uralkodik köztünk, pedig az élő Isten bűnt és ünneplést el nem szenvedhet. Az egyház reformációja nem a modern időkhöz való vak alkalmazkodást jelenti, miközben feláldozzuk igazságainkat. A kálvinizmus nem észvallás. A magyar nép gyilkosai azok, akik azt hirdetik, hogy a magyar ember szájába jobban illik a káromkodás, mint az imádkozás. A megújulás két fő eszköze az Isten igéje és az imádkozás.

Dr. Vass Vince újabb előadásában Csel. 2:37. alapján erre a kérdésre adott gyakorlati feleletet: Mit kell nékünk cselekednünk?

Halka Sándor záróbeszédében szólott az egész nap folyamán felmutatott feladatok nagy arányairól, melyekkel szemben az ember a saját erejét olyan kicsinek érzi. De megmutatta, hogy nekünk ezekhez a nagy feladatokhoz hozzá kell és hozzá lehet növekednünk. A Hit és Szolgálat vezéremberei prófétai vonásokat egyesítenek munkájukban. Mózesként a Nébó hegyéről megmutatják az Ígéret földjét, Jeremiásként sirnak népünk romlásán, Jónásként prófétáinak az ország pusztulásáról, ha meg nem tér a nép ; Keresztelő Jánosként hirdetik Isten országa és az ítélet közeledését, mennyei jelenéseket látó Jánosként látásokat mutatnak Isten népének jövendőjéről, melyért hit és szolgálat által mindnyájunknak küzdenünk kell.

Mikor feízengett a gyülekezet záró éneke: „Légyen te kőfalaidban csendesség és jó békesség“, a jelenlevők érezték, hogy e napon maradandó lelki áldásokban és indíttatásban volt részük. b. Major János.

Ä Bethánia-Egyesület őszi konferenciája.

A Bethánia-Egyesület ebben az évben is megtartotta őszi munkás konferenciáját. A gazdag programm nagy áldások elnyerésére volt Ígéret.

A konferencia nov. 11 — 15-ig tartott. Az egyes előadások cimei a következők voltak:

Nov. 11-én, csütörtökön este a Lónyai-uccai ref. főgimnázium dísztermében .szeretetvendégséggel kezdődött, amelyen szólóének és szavalatszámok mellett több ref. és ev. lelkipásztor tett bizonyságot az evangéliumnak saját életében és gyülekezetében tapasztalt hatásáról.

Nov. 12-én, pénteken d. e. Szabó Imre budapesti fasori ref. lelkész tartott konferencia beszédet a következő címmel: „Jézus a nagy lélekmentő“. Délután Sallay István pécsi ref. hitoktató-lelkész beszélt „Jézus evangélizálásáról “.

Nov. 13-án, szombaton d. e. Nagy István debreceni ref. lelkész tartott előadást Jézus személyes munkája címen. Délután külön voltak gyűlések az evangélikus és református résztvevők számára. Az evangélikusoknak Túróczy Zoltán ózdi ev. lelkész „Az evangélikus kegyességről“, báró Podmaniczky Pál dr. pedig Szeniczei Bárány Györgyről tartott előadást. A ref. résztvevők számára tartott gyűlésen ifj. dr. Szabó Aladár Szikszay György életét ismertette, majd id. dr. Szabó Aladárnak erre az alkalomra irt „Református kegyesség“ c. előadását olvasta fel báró Podmaniczky Pálné. Este a ref. gimnázium diszterinében közös úrvacsora osztás volt, amelyen az urvacsorai ágendát dr. Victor János ref. theol. tanár mondotta.

Az egyes előadásokat megbeszélések követték.

•Vasárnap, nov. 14-én d. e. istenitiszteletek voltak. A Kálvin-téri ref. templomban prédikált Vargha Tamás kunszentmiklósi lelkész. Az angyalföldi ev. templomban pedig Turóczy Zoltán ózdi ev. lelkész. Délután a ref. theológia dísztermében evangeíizáló előadást tartottak a nagyközönség számára, br. Podmaniczky Pál „Az én fiam elveszett“ és Nyáry Pál pécsi ref. lelkész „De megtaláltatott“ cimmel.

Az egyik legáldásosabb mozzanat volt a konferencia résztvevői számára a vasárnap este, a régi képviselőházban tartott egyesületközi ünnepély, amelyen az el-