Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-28 / 48. szám
1926 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 207. oldal. megye feliratára a gályarabok és azok kiszabadítójának, Ruyter admirálisnak emlékezete iránt háláját nyilvánította. Nagy vitára adott alkalmat a nyitrai missziós egyház állapotának megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése és az ezzel kapcsolatos egyházmegyei határozat, valamint a nyitrai egyház felebbezése. A nagy pénzügyi zavarokkal küzdő egyház ügye évek óta képezi tárgyát a különböző felsőbb egyházi hatóságoknak. Az egyház nagy adósságokkal küzd és ennek terhe alatt már-már összeroskadni készül. Az egyházkerület hoszszura nyúló vitában kereste a módozatokat a súlyos helyzet megoldására nézve és akként határozott, hogy a "barsi egyházmegyéből négy tagú vizsgáló bizottságot küldött ki, amely a helyzet újra való, beható megvizsgálása után javaslatot fog készíteni a helyes megoldásra. A kerületi tanügyi bizottság jelentését Kovács Alajos előadó javaslatára a közgyűlés elfogadta, majd több alapítólevelet hagyott jóvá a közgyűlés, mely azután az egyházmegyék több kisebb jelentőségű fölterjesztését intézte el. Az egyházkerület kimondotta, hogy a jövő évi közgyűlést Léván tartja meg. Délután különböző bírósági ügyeket tárgyaltak. Felvilágosításul. A kaposvárvidéki lelkészi kör a Dunántúli Protestáns Lap legutóbbi számában közölt határozatokon kívül, amint a főtiszteletü püspöki hivatal által betekintésünkre bocsátott jegyzőkönyvből látom, foglalkozott az adócsökkentési alap adminisztrácionális kérdésével is s nehézményezi azt, hogy a kerületi pénztár visszatartja az egyházak államsegélyét s hogy az egyházmegyei, kerületi, főiskolai, gimnáziumi stb. járulékok egy összegben vettetnek ki. Ezekre a nehézményekre észrevételeiméit következőkben vagyok bátor megtenni. Az adócsökkentési államsegély oly módon való kezelése, mint ahogyan az ez évben történt, gyakorlati és takarékossági szempontból vezettetett be. Az egyházkerületi pénztárnak e szerint az eljárás szerint csak az egyes egyházmegyei pénztárakkal kell a pénz adminisztrációját lebonyolítani, ami egyébként egyházkerületünkben már nem újság, mert eddig is szokásban volt, hogy oly tartozásokat (zsinati költségek, egyházkerületi és konventi jegyzőkönyvek, Dunántúli Protestáns Lap stb.), melyeknek összegét a kerületi pénztár már előlegezte, a múltban is az egyházmegyei pénztárak szedték be, s e tartozások rendezését az egyházkerületi pénztár az egyházmegyei pénztárakkal bonyolította le. Minden szempontból kívánatosabbnak mutatkozik, hogy az egyes egyházmegyei pénztárak, melyek a gyülekezetekkel más vonatkozásban is közvetlenebb kapcsolatban állanak, szerepeljenek az adócsökkentési segély megküldésénél is közvetítő gyanánt. Az adócsökkentési segélyeknek ily módon az egyházakhoz juttatása jelentékeny portó-megtakarítást jelent, ami végeredményben maguknak az egyházaknak válik javukra. Az adósegélyt a kerületi pénztár ez évben szeptember hó végén kapta meg, annak felosztását s utalványlapokon való megküldését a rendkívül felszaporodott könyvelői munka miatt csak október hó közepén készíthette volna el. Az egyházmegyék viszont a maguk | főiskolai és egyéb járulékait november 1-re kötelesek a kerületi pénztárhoz beszolgáltatni. Már most, ha október közepén szétküldjük azokat a segélyeket, melyek felhasználásával az egyházak viszont a maguk tartozását november 1-re kötelesek lettek volna a kerületi pénztárhoz beküldeni, ez nemcsak felesleges munkát, de szükségtelen portóköltséget is okozott volna. Az adósegélynek ily módon szétküldése magánál a belsősomogyi egyházmegyénél körülbelül 800.000 K portó költséget jelentene s legalább ugyan annyit kellene számítani a köteles járulékoknak az egyházkerületi pénztárba leendő megküldésére. Semmi ok sem szól amellett, hogy az egyházkerületi pénztár ilyen tekintélyes portóköltséggel rójja meg az egyházakat, mikor azok az egyházmegyei pénztár útján éppen úgy hozzájutnak az adócsökkentési segélyekhez, mintha azt a kerületi pénztárból kapták volna meg, azzal a különbséggel, hogy a köteles tartozások már előre levonattak s így csak a különbözet megküldése okozott egyszeri portóköltséget aszerint, amint az egyházaknak járt még adócsökkentési segély, vagy az egyház volt kénytelen az adócsökkentési segély beszámításával mutatkozó járuléktöbbletet az egyházmegyei pénztárhoz beküldeni. Az egész eljárás nem egyéb, mint a nemzetgazdaságilag annyira bevált — mert időt és pénzt takarító — clearing forgalomnak egyházkerületünk pénztárforgalmába minden vonalon bevitele. A kerületi pénztár a maga kötelességét megtette, mikor az egyes egyházmegyei pénztárakhoz a nekik járó s tőlük beküldendő összegek közti különbséget a levonást igazoló nyugták mellett megküldötíe. Az egyházmegyei pénztárakra vár az a további feladat, hogy az egyes egyházaktól a járulékokat beszedjék s nekik az adócsökkentési segélyt megküldjék. Az egyházakra nézve pedig mindegy az, hogy a járulékokat az adócsökkentési segélyből fizetik-e, vagy pedig egyéb közadóból, mert a járulékokat fizetniök kell, viszont az adócsökkentési segélyt az utolsó fillérig megkapják. így csak egy átmeneti kisebb nehézség érzése lehetett az, ami a kaposvárvidéki lelkészi kört ez ellen az észszerű és takarékos eljárás ellen hangolta. •« Fekete József egyhker. és főiskolai könyvelő. I VEGYESEK 1 © ® — Jókai Eszter ünnepély Pápán. Jókai Mór áldott emlékű testvérnénjének Jókai Eszternek, a későbbi Vály Ferencnének emlékét újította fel, mintegy a Jókai centennárium befejezéseképpen a Pápai Jókai-kör november 20— 21-én tartott kegyeletes ünnepélyein. 20-án délután 5 órakor zsúfolásig megtelt Nőnevelő-intézetünk díszterme előkelő közönséggel A jókai-kör elnökének, dr. Antal Géza püspöknek elnöki megnyitója megkapó emlékbeszéd volt Jókai Eszterről, aki ideális gondolkodásával, öccse iránt tanúsított féltő szeretetével oly mély nyomokat hagyott a költő lelkében, hogy később nagy női alakjait regényeiben ő róla mintázta. Vályné Jókai Eszter volt a megalapítója az ország egyik legrégibb humanitárius egyesületének, a Pápai Jótékony Nőegyesületnek Az estélyen nagyszabású előadást tartott Széchenyi, Kossuth, Görgey és a világháború címen a Jókai-család illusztris tagja Hegedűs Lóránt v. pénzügyminiszter, egyházkerületi tanácsbiró. Alszeghy Piroska zongorajátékával, Medgyasszay Katica szavalatával, a református tanítónőképző-intézet énekkara Ritókh István vezetése mellett előadott Peíőfi-Ritókh dallal arattak zajos sikert. Nov. 21- én a templomi istentisztelet után a temetőben folytatódott a megemlékezés, amikor Hegedűs Lóránt a Kisfaludy- Társaság, Hegedűs Sándor a Petőfi-Társaság, dr. Kőrös Endre a Pápai Jókai-kör nevében frappáns beszédek kíséretében megkoszorúzták a női erényekben gazdag nagyasszonynak az aísóvárosi temetőben nyugvó hamvait.
