Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-17 / 42. szám

182. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1926.

tanítási és építési eszközül, amely kézzelfoghatólag sok tekintetben a keresztyénség szintje alatt áll. Voltak, akik éppen a keresztyén istenhit elhomályosulásától vagy éppen a keresztyén erkölcsiség veszélyeztetésétől tartottak.

Minden esetre helyesen állapítja meg Sellin „Das Alte Testament und die evangelische Kirche der Gegenwart“ c. munkájában, hogy ennek az ó-testamentummal szemben megnyilatkozó állásfoglalásnak egyik fő oka abban keresendő, hogy az, amit a tudományos theológia jó egy századon keresztül az ó-testamentumi kérdés tisztázása körül produkált, még mindig nem, hogy a képzett, intelligens embereknek, de még a lelkészeknek és tanítóknak sem lett tulajdonává . . . Innen van, hogy ez a harc nem ült el még most sem. Az ó-testamentum elleni támadások újabban két olyan egyén nevéhez fűződnek, akiknek a tudományos világban egyébként igen jóhangzásu nevük van s remélhetőleg — és erre egyéniségük is kezességet nyújt — újból komoly vizsgálódás tárgyává tétetik, hogy mit is jelent a keresztyénségnek az ó-testamentum.

Az egyik támadást Delitzsch Frigyes kiváló orientálista intézte az ó-testamentum ellen. Ez már a háború előtt is Babylonról és a bibliáról tartott három előadásával azt iparkodott bebizonyítani, hogy Izraelt annyira befolyásolta a régi babyloni kultúra és vallás, hogy nem tartható fenn tovább a régi hagyományos felfogás és hogy az ó-testamentumot helytelenül tekinti a keresztyén egyház szentirásnak. . . . Újabban a háború után néhány évre megjelent „Die grosse Täuschung“ c. munkájában (I. 1920., II. 1921.) ismét az ó- és újtestamentum között való kapcsolatot nagy csalódásnak jelenti ki. Mint Marcion redivivus állítja, hogy alapjában véve az ó-testamentumban egészen más Istenről van szó. Ott az Isten Jehova a nemzeti isten . . . itt a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene és atyja.

Első sorban is meglep bennünket e kiváló orientálistánál a vallástörténeti kérdésekben az a dilettantizmus, mellyel az egyes kérdéseket felállítja, valamint az a körülmény, hogy ő az ó-testamentum dogmatikus felfogásában nőve fel, nem tudja beleképzelni magát a lehetőségek más helyzetébe is. Néhol szinte formális ellenszenvet érzünk ki azon fejtegetéseiből, amelyekben — s ezek főleg műve első részében találhatók — Izrael történeti hagyományait, e nép jellemét, törvényeit erkölcsét tárgyalja. Minden rossz vonást iparkodik e népnél előtérbe állítani, mig a található nemesebb vonásokat elhomályosítja vagy teljesen elhallgatja. Sok helyen nála nem egészen érthető antiszemitizmus, másutt meg egész naiv philobabylonizmus irányítja tollát.

A másik egészen más jellegű támadás Harnack Adolf kiváló egyháztörténész részéről érte az ó-testamentumot. Ugyanis 1921-ben Marcionról megjelent kiváló monographiájában megvilágítani próbálta egyház- és vallástörténeti szempontból Marcion keresztyénségét, itt röviden a kővetkezőket állapítja meg: „Az ó-testamentumot a II. sz.-ban elvetni akarni, nagy hiba lett volna s ezt az akkori egyház joggal utasított el magától, a XVI. században azt megtartani végzetes tévedés volt, de a XX. században a protestantizmusban kanonikus okmányként megőrizni, ez csak következménye a vallási és egyházi megbénulásnak.

Harnack nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az ó-testamentum elvetéséről manapság nem lehet szó, de e könyv jelentősége és jellemző tulajdonsága szerint, csak akkor lenne igazán méltányolva és megbecsülve, ha kanonikus tekintélyét, amely azt nem illeti meg, tőle megvonnák.

(Folytatás és vége.)

A népiskolákat fenntartó egyházak figyelmébe.

Kivonat a dunántúli ref. egyházkerület Pápán, 1926 szept. 15—16-án tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből.

219. Tárgyaltatott egyet, konvent 180/1926. sz. határozata, a 93.000/1925., 11.100/1925. és 95.000/1924. számú kultuszminiszteri rendeletek tárgyában, amelyeknek értelmében a nem állami tanintézetek országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó tanintézetek fenntartóinak minden év november havában jelentést kell tenni a rendszeresített állásokról s az azokon alkalmazottakról. (

Egyházkerületi közgyűlés a konvent e határozata alapján felhívja a népiskolákat fenntartó egyházakat, hogy a hitelesítő aláírással és pecséttel ellátott kimutatást minden év november hó 1-ig küldjék meg az esperesekhez, akik azokat összegyűjtve november

15-ig terjesszék fel a kir. tanfelügyelőkhöz. A kisérő összesítő kimutatásban feltüntetendő, hogy mely tanintézet nyílt vagy szűnt meg az illető tanévben.

Egyben felhívja a polg. iskola, gimnáziumok, a tanítónőképzőintézet, a theol. akadémia igazgatóit, hogy a 95.000/1924. sz. vkm. rendeletben megkívánt kimutatásokat minden év november 15-ig a püspöki hivatal útján terjesszék fel.

Kmf. A kivonat hiteles.

Czeglédy Sándor

egyházkerületi e. főjegyző.

VEGYESEK 1

® ©@® @@®®®@®®SXS ©®®®@@®@®@®®S)®®®©®

— Személyi hír. Dr. Antal Géza püspök úr október 9.—10.-én Pápán, 11-én Budapesten volt iskolai és egyházi ügyekben.

— Gróf Tisza István emlékszobrának leleplezése Debrecenben. Egyházkerületünk feledhetetlen főgondnokának első emlékszobrát f. hó 17-ikén leplezik le Debrecenben. A szobor Strobl szoborművész alkotása. A leleplezési ünnepélyen egyházkerületünket püspök és főgondnok urakon kivül dr. Szász Károly és Kozma Andor egyházkerületi’ tanácsbirák képviselik. Az egyházkerületi elnökség intézkedett, hogy a szobor talapzatára egyházkerületünk nevében díszes koszorú helyeztessék el.

— A Baldácsy-alapítvány 50 éves jubileuma. A Baldácsy Protestáns jótékony Alapítvány f. hó 19-ikén d. u. emlékünnep keretében ünnepli meg az Alapítvány félszázados jubileumát. Egyházkerületi elnökség a Bizottság óhajához képest úgy intézkedett, hogy a Baldácsy-Bizottság tagjain kivül egyházkerületi tanácsbiráink közül a Budapesten lakók is részt vegyenekraz ünnepségen. A díszközgyűlés' sorrendje a következő: 1. Ének: Te benned bíztunk eleitől fogva. 2. Imádság és bibliaolvasás. Geduly Henrik ev. püspök. 3. Elnöki megnyitó. Dr. Zsigmondy Jenő igazgatósági elnök.

4. Emlékbeszéd br. Baldácsy Antalról. Dr. Ravasz László.

5. Határozati javaslat előterjesztése. Br. Radvánszky Albert ev. egyet, felügyelő. 6. Ferencz József erdélyi unitárius püspök üdvözlésére elnöki indítvány. 7. Imádság és áldás. Dr. Baltazár Dezső ref. püspök. 8. Ének: Erős várunk az Úr Isten.

\