Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-10 / 41. szám
Harminchetedik évfolyam. 41. szám. Pápa, 1926 október 10. DDBÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .......................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ..............................-• - FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Ä FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. öl® □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. □ A szülői tekintélyről. (Folyt, és vége.) A tanító pedig ? Nos a tanító pedig teremtsen alkalmat az együttműködésre. Vonjuk be a szülőt az iskola légkörébe, lássa közelről a munkánkat. Ide céloz a kultuszminiszter ismeretes rendelete, amellyel intézményessé tette az állami alsó- és középfokú iskolákban, a szülői értekezletek tartását. Hasonló intézkedésre szólíttattak fel annak idején egyházhatóságaink fejei. Amint hitfelekezeti középiskoláinkban meg van, éppen úgy népiskoláinkban is nem lenne-e célravezető, a szülői értekezletek rendszeressé tétele. Az elgondolás, az elv nagyszerű: bizalmas körben megbeszélni — esetleg felmerült konkrét eset kapcsán — a nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit. Hatalmas tényezővé válhatnak az évzáró vizsgák, iskolai nyilvános ünnepségek, amelyek igen közel hozzák a szülő érdeklődését az iskolához. Az ilyen ünnepi alkalmak különösen fogékonnyá tehetik a szülői és gyermeki lelket egyaránt. Egy-egy megjegyzés a vizsgán, vagy iskolai ünnepélyen kiszámíthatatlan hatású lehet; „Ugye milyen jólesik most nektek a nyugalom, tiz hónapi munka után ? Szerezzétek meg szüléiteknek az édes nyugalmat, ők egy egész életen dolgoznak tiértetek.“ Vagy az iskolai ünnepélyen egy egy elejtett megjegyzés: „Milyen jó most ünnepelni, a hétköznapi munka után, a jó engedelmes gyermek szülőjének élete minden napja ünnep.“ S ha a szülő látja az iskola tervszerű munkáját, ami az ő javát célozza, vájjon nem gondolkodik-e? és nem veszi revízió alá az ő eddigi álláspontját? Amerikát a szertelenségek hazájának nevezik. Nos hát a szertelenségei között van egy szerfelett komoly, lélekemelő egyházi és társadalmi ünnep, — gondolom május első vasárnapja — az édesanyák napja. Nem lehetne-e ezt Amerikából importálni ? Az újvilág mintájára, évenként — ha csak az iskolában is — egy napot az anyák és apáknak szentelni ? Erre a napra való anyag — hála Isten — van bőséges, Ott a gyermek Jézus felséges alakja, az apát tisztelő Horváth Boldizsár, a gyermeki háladatosság eszményi példaképe, „a legnagyobb magyar,“ amint az édesanyáért imádkozik: „Azt az édes angyalt pedig, kitől világosságot nyerek, engedd élni békében.“ Ezek a példányképek, valamint az Absolonok megrendítő példája, vagy Tompa Mihálynak, hatalmas, megrázó erejű „Félkezü koldusa“, vájjon nem váltanának-e ki a gyermek leikéből szent elhatározásokat ? Vájjon az új-világi import nem teremthetne-e minálunk is új világot? Nem tudom, vájjon hasonlatom nem sántít-e ? Még évekkel ezelőtt egy orvosi előadásból hallottam, hogy a legtöbb betegségnek kórokozói a baktériumok. Minden baktérium meg van a szervezetben, ahol, amint a kedvező életkörülmények megteremtődnek számukra, megkezdik a rombolás munkáját. De az akció nyomban reakciót vált ki, a szervezet nyomban ellenbaktériumokat termel. S a szervezettől függ, ki tudja-e termelni a szükséges mennyiséget, hogy a rombolást megakadályozza. A családi életben életlehetőséghez jutott egy bacillus, kórtünete a szülői tekintély hanyatlásában nyilvánul. Nekünk, tanítóknak módunkban áll, sőt kötelességünk megtalálni és a családi életbe átvinni az ellenmérget, hogy megszűnjön a rombolás és kezdetét vegye a gyógyulás folyamata .Az ellenszer megtalálására alkalmasnak látszó módokat — néhányat — felvetettem. Biztos hatásukért természetesen nem szavatolhatok, de a kételkedőknek az élet legnagyobb tanítója, az Úr Jézus Krisztussal felelek: „Mindeneket megpróbáljatok, s ami jó, azt megtartsátok.“ Még csak néhány szót s ez válasz nt. Szabó Bálint tanügyi bizottsági elnök által — igen helyesen — felvetett értekezleti kérdések* egyikére. A szülői tekintély legbiztosabb alapja a vallásosságnak. Amelyik gyermek szülőjét tiszteli, az lehet — s csak egyedül az — istenfélő, törvény és felsőbbségek iránt engedelmes. Mert, ha a gyermek tulajdon szülőjét nem tiszteli, mi módon tudná az az Istent tisztelni, aki láthatatlan ? mi módon engedelmeskedjék Istennek, törvénynek és elöljáróinak, aki a szülőjével szemben engedetlen? A tanítónak, a szülői tekintély megerősítésére irányuló munkája: egy-egy drága alkalom, s minden ezen a téren elért eredmény: egy-egy fűszál azon a mezőn, amelyen a kálvinista tanító munkálkodhatik, a hitélet erősítésén. Rinyaújnép. Gárdonyi János _______________ „ preoráns-tanító, * Célzás Nt. tanügyi elnök úr által, az évvégi tanítói értekezletekre kijelölt értekezési tételek egyikére, „Miképen munkálkodhatik a tanító a hitélet megerősítésén?“ Ige és Élet. Kedves olvasóm, talán már el is felejtetted, hogy e lap 26-ik számában „A helyén mondott ige“ címen egy cikk jelent meg. Nem is gondoltál talán arra, hogy annak folytatásának kell lenni. Pedig a legjobb folytatása életet kíván, a te életedet. Az Ige általad akar életre kelni sok emberi szóban. Ezer, meg ezer testvéred a jóreménység fokán mint hajótörött epedve várja, hogy elviszi hozzá a mentséget, az új életet életed törékeny, de a Szentlélek szelétől indított sajkája. Azt hiszed, hogy ha a szószéken elszónokoltad a prédikációd, akkor már mindenek meg vannak mentve ? Hát akik nem jöhetnek a kegyelem forrásához közel, mert hajótörött életüknek sivár szigetjét egy nagy ten-
