Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-09 / 31-32. szám

90. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. dőn belépett a főpásztor, majd a „Jövel Szentlélek“ eléneklése után Peti Lőrinc tb. esperes mondott mélyen átérzett imát. Az estélyt az összejövetelt rendező Belső­somogyi Ref. Egyesület elnöke: Sárközy György főispán nyitotta meg, rámutatván az egyesület sikeres munkál­kodására. Antalfay: Isten c. költeményét szavalta kiváló rátermettséggel Varga István csurgói ref. polgár. Rácz Dezső tanár vezetésével előadott zenekari szám után emelkedett szólásra dr. Antal Géza püspök, aki az összejövetelt megnyitó zsoltárból kiindulva, széles látó­körre, mély tudásra és bensőséges hitre valló hatalmas előadásban vezette végig a hallgatóságot a magyar gályarabok lélekemelő történetén, buzdítva az önfel­áldozó hit és szeretet példájának követésére. Ifj. Szász Béla: Miatyánk c. költeményét szavalta nagy hatással Gaál Margit. Az alsoki dalárda éneke („Mennyben lakó én Istenem“) és Kisgyura János és Kulcsár Gyula taní­tók éneke után Gyorék József titkár temperamentumos záróbeszéde rekesztetfe be a szépsikerü összejövetelt, melynek végeztével a gyülekezet a „Himnuszt“ és a XXIII. zsoltárt énekelte. Á gyülekezet a késő esti órá­ban lelkes hangulatban oszlott szét a villanyfényben úszó templomból és az egyesület céljaira közel 800.000 koronát adakozott. A közgyűlés. Az egyházmegye közgyűlése a templomban Halka Sándor esperes által tartott könyörgés után kedden reggel 9 órakor a főgimnázium tornatermében folyt le a tagok és vendégek nagy érdeklődése mellett. Beve­zette a közgyűlést dr. Huszár Aladár egyházmegyei gondnok nagyhatású megnyitó beszéde, melyet jövő számunkban közlünk. Mély hatást tett dr. Antal Géza püspök felszólalása, aki az egyházmegye üdvözletét megköszönve, kifejtette kormányzati elvét, melyet a sze­mélyes érintkezés felvételében jelölt meg és a fáklya­­gyújtás szép illusztrációjával szemléltetett. „A fáklyát is — úgymond — csak a másik fáklya világánál lehet meggyújtani. Én úgy tartom, hogy a közgyűlés minden tagja magában hordja azt az isteni szikrát, azt a fák­lyát, amelynek fényétől az én fáklyám csak fényesebbre gyúlhat, csak nagyobb tüzet foghat és remélem az isteni kegyelemtől, hogy az a fáklya is, amelyet én a a kezemben tartok, a mások lelkében nagyobb vilá­got gyújtani alkalmas.“ A közgyűlés meleg ünneplésben részesítette a népszerű püspököt s vele együtt dr. Huszár Aladár ehm. gondnokot 10 éves gondnoki működése alkalmá­ból. A püspök fáradhatatlan gonddal és figyelemmel kisérte az egész tanácskozást és több pontnál felszólalt. Lelkes örömet váltott ki az a bejelentése, hogy április havában meglátogatni készül Belsősomogy egyházait. Néma megdöbbenéssel hallgatta a közgyűlés a fájdalmas bejelentést a pápai főiskola aggasztó helyzetéről, de a püspöki felhívásra osztatlan egyetértéssel szavazta meg az évi 4500 aranykorona hozzájárulást az ősi főiskola fenntartásához. Szintén osztatlan helyesléssel találkoztak Püspök úrnak nagy gyakorlati érzékéről tanúskodó javas­latai a kerületi kapcsolatban való tüzkárbiztosítás, vala­mint az új énekeskönyvnek a kerületi iratterjesztés útján való beszerzése tárgyában. A közgyűlés további tárgysorozatában az esperesi jelentés után legnagyobb érdeklődést a választások vál­tották ki. A csurgói reálgimnázium igazgatójává vá­lasztatott dr. Bene Kálmán, új tanárokká: Ütő Mihály, László Géza és Raksányi Lajos. Egyházkerületi kép­viselők lettek világi részről: Batta Béla, Matolcsy Sán­dor, Sárközy György, Gál István ; lelkészi részről: Izsák Aladár, Szabó Bálint, Györék József, Cserfán Márton és ugyanennyi póttag. Dr. Antal Géza püspök, miután még a kedden este a Korona-szállóban tartott társas vacsora alkal­mát felhasználta a lelkészek és tanítók személyes meg­ismerésére, szerdán délelőtt pedig küldöttségeket foga­dott, áldásos és eredményes munkája után, mindenütt a legkedvezőbb emlékeket hagyva maga után, szerdán délben kíséretével elutazott. b. m. J. A pápai egyházmegye közgyűlése. A pápai egyházmegye jul. 16-án tartotta meg Pápán évi rendes közgyűlését, melyen jelen volt a dunántúli egyházkerület püspöke, dr. Antal Géza is. A társelnöki széket, mint legidősebb tanácsbiró, Körmendy Béla dr. foglalta el, kinek megnyitó szavai után, Kis József esperes emlékezett meg az egyházmegye elhunyt, nagyérdemű gondnokáról, dr. Kulin Sándorról, klasz­­szikus szépségű szavakkal méltatva a megboldogultnak melegen szerető, nemes szivét, kemény kötésű kálvi­nista jellemét s ragyogó bírói talentumát, mikkel kilenc esztendőn keresztül munkálta híven és odaadással az egyházmegye ügyeit. A közgyűlés tagjai a megemléke­zést megilletődött lélekkel, állva hallgatták meg. Következett az esperesi jelentés, mely tömör sza­vakban számol be az egyházmegye életéről a lefolyt esztendőben s melynek végső konklúziója örvendetes pluszt mutat az egyes gyülekezetek hitéletét, jórendjét és békéjét illetőleg. Felekezetközi viszonyainkat tekintve sőrébbekről, panaszokról beszél, melyek a róm. kath. egyház s főként a jezsuiták aggresszivitása következ­tében támadnak. Kegyeletes szavakkal emlékezik a jelentés az egyházkerület kedves emlékű főpásztorának, Németh Istvánnak haláláról, mely szomorú tény feletti gyászuk­nak a közgyűlés tagjai felállással adnak kifejezést. Az új püspököt dr. Antal Géza személyében igaz örömmel üdvözli a közgyűlés és lelkesedéssel ünnepli, úgyszintén az egyházker. új főjegyzőjét, Czeglédy Sándort is. Sajnálattal veszi tudomásul Fazekas Lajos, volt adászteveli lelkésznek az egyházmegye kötelékéből tör­tént eltávozását s reá Isten áldását kéri. Tárgyaltatott az adászteveli egyházközség bead­ványa, melyben a lelkész és tanító díjlevelének meg­­csonkíthatását kéri, mit a közgyűlés — alapos ok hiá­nyában — elutasít. Örvendetes tudomásul szolgál, hogy Barabás Lajos, Szeremlei Lajos, Tóth Kálmán, Tóth Albert tanítóknak püspök úr az „igazgató-tanító“ kitüntető címet adta. Győrfi Kálmán 40 éves, Lajos Pál 53 éves tanítói mű­ködése után nyugalomba vonult. Isten áldása legyen velük a pihenés napjaiban. Több lelkész abbeli panaszára, hogy a politikai község fokozatos felsőbb hatósága nem engedi a taní­tói nyugdíjjárulékot a községi pénztár terhére róni, oly értelmű felvilágosítást ad dr. Antal Géza püspök, hogy ezen ügy sikeres megoldásának semmi akadálya sincsen ott, ahol a nyugdíjjárulék minden felekezetre kihatván, háríttatik át a községekre és * évről-évre kérik ezt az illetékes egyházak. Az egyházmegyei számvevőszéknek, a gyüleke­zetek számadásai- és költségvetéseiről szóló jelentése után, Antal Géza püspök emelkedik szólásra s felhívja a közgyűlés figyelmét a pápai református Főiskolának, dunántúli egyházkerületünk szemefényének s méltó büszkeségének súlyos anyagi válságára, melybe alap­jainak teljes megsemmisülése következtében jutott. S ezen intézet iránt érzett, fenkölt szeretet hangján figyel-

Next

/
Thumbnails
Contents