Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-24 / 20-21. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. Lépten-nyomon halljuk a panaszt a különböző szanatóriumokra, kórházakra, hogy mily felületesek, mily könnyelműek, orvosok, ápoló személyzet stb. egyaránt. Ne mulasszuk el tehát segíteni egy olyan kórház talpraállítását, hova bármikor nyugodtan elvihetjük drága betegünket, mert nem kell félniük a mulasztás, vagy hanyagságból fakadó veszedelmektől. Holott még borravalót sem szabad adnunk, mert a diakonissza nem a maga hasznáért, hanem Isten dicsőségére végzi munkáját. „Mindnyájunkat érhet baleset“ mondják a mentőplakátok. S igazuk van. De mindnyájunkat érhet és ér is betegség. Gondoljunk tehát a jó napokban a bekövetkező rossz napokra is. „Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz a nap tereád“. (Péld. 27. I.) Pongrácz Józsefné. A veszprémi reí. gyülekezet örömnapja. Bensőséges, felemelő ünnepet ült május 19-én a veszprémi gyülekezet. E napon látogatta meg a sok viszontagságon keresztül ment egyházat dr. Antal Géza püspök, hogy megjelenésével további lelkes munkára buzdítsa a híveket, hogy előre segítse őket a gyülekezeti élet minél intenzivebb kialakulásában. A főpásztort, aki püspökké választása óta ez alkalommal először látogatott el Veszprémbe, a hívek nagy ünnepélyességgel fogadták. Az egyházközség részéről dr. Cseresznyés József m. kir. egészségügyi főtanácsos, dr. Csajághy Károly kir. törvényszéki elnök és dr. Horváth Lajos vármegyei főjegyző presbiterekből álló bizottság Székesfehérvárra elébe utazott az illusztris vendégnek, aki Pongrácz József theol. tanár kíséretében érkezett. A jutási állomáson nagy tömeg várta a vonat beérkezését, a kiszálló püspököt a város nevében Komjáthy László polgármester, a Jutáson létesült m. kir. katonai altisztképző iskola nevében Gombos Lajos tábori lelkész üdvözölte. Jutásról a vendégeket 30 fogat vitte be a városba, a püspök elé Purgly Pál földbirtokos küldte ki négyesfogatát. Az útvonal mentén mindenütt fellobogózott házak jelezték, hogy Veszprém felekezeti különbség nélkül ünnepel. A ref. templomban a veszprémi gyülekezet apraja-nagyja várta püspökét, aki a ref. iskolásgyerekek sorfala és virágesője között vonult be. Az urasztala körül a dr. Szász Ferenc főgondnok vezetésével felállott presbitérium nevében Demjén Márton lelkész üdvözölte a főpásztort, aki hoszszabb beszédben válaszolt. A templomból a menet a vármegyeházára vonult, ahol az I. emeleten Bibó Károly alispán a vármegye nevében mondott üdvözlő beszédet. A vármegyeházon fogadta püspök úr a veszprémi róm. kath. egyház népes küldöttségét, melyet dr. Sírausz Antal kanonok-plébános vezetett, s amelyben résztvett Kránitz Kálmán felszentelt püspök is. Az ág. h. ev. egyház küldöttségét Hering János veszprémi lelkész, a zsidó hitközséget Hoffer Ármin főrabbi vezette, a m. kir. honvédség Veszprémben állomásozó csapata nevében Pintér Aladár őrnagy, a veszprémi kegyesrendi főgimnázium református növedékei élén dr. Pusch Ödön kegyesrendi főgimn. igazgató, a veszprémi ref. egyházmegye csaknem teljes számban megjelent papsága és presbitériumai nevében Szűcs József esperes mondottak üdvözlő beszédet, melyekre püspök úr külön-külön válaszolt. Délben Bibó Károly alispán adott ebédet a főpásztor tiszteletére. Este 8 órakor a városi színház zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, melynek körében örömmel láttunk igen sok más vallásút is. A harangalapra rendezett kultúrestély úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. A veszprémiek híres dalárdája (elnöke id. Csajághy Károly) igen szépen énekelt, Agyagássy törvényszéki biró hatásosan szavalt, a Gáty Ferenc hitoktató részvételével játszott zeneszámok is művésziek voltak, a legnagyobb érdeklődést azonban a püspök úr előadása váltotta ki, aki Széchenyiről tartott nagyszabású előadást. Színház után bankett volt, melyen többek között Magyar Károly főispán a kormányzó őfőméltóságára, dr. Weber Pál püspöki irodaigazgató, a bérmakörúton levő Rótt Nándor veszprémi püspök megbízásából dr. Antal Géza püspökre mondott pohárköszöntőt. Délután és másnap délelőtt püspök úr a hatóságok fejeinél tett látogatásokat. Megtekintette a Jutás határában levő, nagy reménységekkel biztató m. kir. katonai altisztképzőt is, ahol a tisztikar élén az intézet vezetője Vasek Ottó alezredes fogadta a látogatókat. Itt püspök úr az intézet protestáns növendékeihez beszédet intézett és mindenik (67-en vannak) számára vallásos iratokat adott át kiosztás végett Gombos tábori lelkésznek. Hisszük, hogy püspök úr látogatásának maradandó hatása lesz úgy a gyülekezeti életben, mint a felekezetközi viszonyok területén. Adjunk egész bibliát a vakoknak! Tíz év előtt, mikor a háborúban megvakult katonák egy csoportját hazaszállították, szomorú látványnak voltam szemtanúja. Elmentem a vakok intézetébe, hogy felkeressem őket. Az intézetben értesültem arról, hogy gyógykezeltetésük miatt különböző kórházakban vannak. A gondnok űr figyelmeztetett, hogy a fiatal ref. vak leányok lelki gondozása épen olyan szükséges és kívánatos volna. E felszólításra örömmel vittem az evangéliumot nekik. A bibliaórák által sok vak leányka találta meg a Krisztusban való békességet. Amint a gondnok űr megmutatta a vakok könyvtárát, szomorúan láttam, hogy a háromezer könyvből álló könyvtárban egy biblia ‘sincs vak-irással leírva. Elhatároztam, hogy megtanulom a vakok „Braille“ írását és az első evangéliumot leirom nékik. Amint az első evangéliumot írtam, csakhamar meggyőződtem, hogy ez nagyon lassú munka. Az intézetnek pedig akkor csak 3 irógépje és egy hasznavehetetlen nyomdája volt. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“-ban egy tudósítást közöltem, melynek folyományaképen egy lelkész úr támogatásával gyűjtést indítottunk, hogy a va-
