Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP...............................................3. oldal.

1925.

— Mácsai Sándorról, a hires debreceni énektanárról melegséggel megírt életrajzot közöl S. Szabó József tollából a Debreceni Prot. Lap.

— Az Egyesült Skót Szabad Egyház évenkint tartani szokott zsinataira a jövőben minden negyedik évben hívja meg a magyar református egyházat, így a magyar refórmátus egyház 1925-ben is képviselve lesz.

— Erdély eloláhosításáról ismét fájó szívvel olvashattunk. Főeszköze az eloláhosításnak az iskola, amelyet most már nyíltan szedegetnek el ott lakó véreinktől s felállítják az oláh állami iskolát, amelybe erőszakkal viszik gyermekeinket. Legutóbb az a rendelet adatott ki, hogy a ref. és g. kath. vegyesházasságból származó, vagy olyan gyermekek, akiknek ősei között görög keleti vagy g. kath. vallásuak voltak, mégha mindkét szülő református is, csak az állami iskolába járhatnak. Meddig még?

— A hetényi ref. gyülekezet dec. 7-én avatta fel a világháborúban elesett hősök emlékére közadakozásból emelt márványoszlopot. Az ünnepi beszédet Gálffy Géza felsőgelléri lelkész mondotta, Borza Zoltán h. lelkész imádkozott. Szavalat után az apátlanul maradt árva gyermekek koszoruzták meg az emlékművet. Bordán József tanító a fogságba esettek nevében beszélt. Az emlékmű 45 magyar katona emlékét őrzi, kint a temetőben van felállítva.

— Dr. Zwemer, a ma élő mohamedánok közt dolgozó misszionáriusok egyik legkiválóbbika, ^a téli félévben a princetoni presbiteriánus theológián tart előadásokat a külmisszióról.

— Középiskolai pedagógiai konferencia volt Debrecenben, amelyen előadást tartottak: Karácsony Sándor az irodalomtörténet tanításáról, Koczogh András az egyetemes történelem tanításának elveiről, Zsinka Ferenc a tudományt katholikus tendenciákkal megtöltő törekvésekkel szemben a kálvinista világnézet megőrzésére és továbbépítésére hívta fel a figyelmet, mig dr. Bessenyey Lajos ó-latin- és görög klasszikusokban is feltalálható kálvinista művészi elvekre mutatott rá. A pénteki záró gyűlésen dr. Imre Sándor ny. államtitkár: „A református tanár személyisége“ címmel tartott megragadó előadást. Az előadásokat komoly áhitatok előzték meg.

* — Harangavatás Nagybajomban. Lélekemelő, impozáns ünnepély keretében dec. 14-én avatta fel a népes nagybajomi gyülekezet a háború alatt elnémult harangjai helyett a hivek áldozatkészségéből újonnan szerzett — a soproni Seltenhofer cég által készített, összesen 6 métermázsás — két harangját. A nagy befogadóképességű templomban ott szorongott a helybeli és vidéki ref. híveken kívül Nagybajom r. kath. és izr. lakosságának tekintélyes része, úgy, hogy a ritkaságszámba menő négyes karzatok szinte roskadoztak, s jelentékeny számú hallgatóság szorult ki a nyitott ajtók elé. A gyülekezet éneke után Farkas István szennai s.-lelkész mondott harangavató imádságot, majd az akadályoztatott Halka Sándor esperes helyett Fekecs István nagykorpádi lelkész tartott hatásos avatási beszédet a Péld. 1413 alapján. Az ünnepélyt énekkari számok tették változatossá. Úrvacsorát osztott Farkas István és a helybeli lelkész : Várady Zoltán. Délután Farkas István mondott aktuális beszédet Jerem. 616 alapján. Több alkalmi szavalat után Várady Zoltán lelkész szavai zárták be az ünnepélyt. — A vendégeket Várady Zoltán lelkész

magyaros véndégszeretetfel vendégelte meg. A fehér asztal vendégei között foglaltak helyet Sárközy Imre és Sárközy Dénes földbirtokosok, dr. Varga Samu orvos, Fischer Lajos főjegyző, Kuti József jegyző, Csernetics János bérlő, stb.

— A győri ref. egyház vallásos estélyén legutóbb Pongrácz Józsefné tartott előadást A modern női lélek és a vallás címert.

— Komáromban (a megszállott részen) ez idő szerint Zsemlye Lajos a helyettes lelkész és Galambos Zoltán a segédlelkész. Az itteni Református Ifj, Egyesület dec. 25-én nagy karácsonyfa-ünnepélyt rendezett,

— Ifjúságunkért. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségéhez tartozó egyesületi vezetők december hó 8-án, Budapesten vezetői éltekezletet tartottak, amelyen az alábbi igen fontos javaslatokat fogadták el. A jövő 1925. évben és ez után minden évben két országos jellegű nyári konferencia rendeztessék, ugyanazokkal a tárgyakkal.. Az egyik junius hó közepén, a másik augusztus hó végén. Rendszeresíttessék a nyári vezetői tanfolyam olyanformán, hogy az legalább két hétig tartson és két osztályból álljon, külön a kezdők és külön a haladók részére. Induljon meg január hóban az iskolán kívüli ifjúság havi lapja: a „Magyar ifjúság“, úgy azonban, hogy annak közleményei a maguk egészében az ifjakhoz és a fiatal emberekhez szóljanak. A vezetők részére valamely más útmutatóról kell gondoskodni. A javaslatokat a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségének intéző szerve: a „Nemzeti Bizottság“ a legközelebbi gyűlésén fogja tárgyalni és minden valószínűség szerint a magáévá fogja tenni, annyival is inkább, mert a júniusi konferenciára az ó-kécskei, az augusztusira a kisújszállási, a vezetői tanfolyamra a mezőtúri Keresztyén Ifjúsági Egyesületek már meg is hívták a szövetséget. Igen kívánatos lenne, ha a gyülekezetek lelkészei és presbitériumai már most elkezdenének foglalkozni ezekkel a kérdésekkel és keresnék az utakat és módokat, hogy a konferenciákra minél több 16 éven felüli ifjút és fiatal embert, a tanfolyamra minél több vezetőnek alkalmas személyiséget küldhessenek és a januárban meginduló „Magyar Ifjuság“-ot minél nagyobb számban terjeszthessék.

— A sárospataki főiskola rádióállomást állított fel.

— Harangavatás Somogyvisontán. A Somogyvisontai ref. gyülekezet december 21-én avatta fel kellemes hangú, 470 kg. súlyú harangját, a környékbeli érdeklődők nagyszámú részvételével. A délelőtti felavató beszédet Györék József alsósegesdi „költő-pap“ tartotta IV. Mózes Xi_io alapján, a hallgatók nagy tetszése mellett. Máté Lajos helybeli lelkész az egyház múltját és a harangbeszerzés történetét ismertette. Délután — vallásos összejövetel keretében — a helyi lelkész imádkozott, Szabó József rinyakovácsi lelkész nagyhatású alkalmi beszédet mondott, Nagy Sándor főgimn. VII. 0. tanuló szavalt, Györék J. saját szerzeményű költeményeivel ragadta magával a közönséget, Pálfy László madocsai tanító gyönyörű szóló-énekeivel, Váczi Antal helybeli tanító pedig jól betanított karénekekkel fokozták közben a buzgóságot és lelkesedést. Istenitisztelet után színdarabok előadása szórakoztatta az ünneplő közönséget. A templomi perselyek délelőtt az egyház, délután a „Lelkészegyesület“ érdekeit szolgálták.