Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-04-26 / 16-17. szám

54. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP._________ ■> - - 1925. i

Az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűlése.

Konventünk ezen nagyfontosságű szerve ápr. 15—16. napjain tartotta gyűlését :dr. Baltazár püspök elnöklete alatt. 85 ügy állt a tárgysorozaton, amelyek közül a legnevezetesebbek voltak a következők:

Az államkormánynak iskoláink anyagi erejét óriási módon megterhelő azon rendelete, amellyel segélyeit nagy mértékben leszállította, sokat foglalkoztatta az elnöki tanácsot, amely ezen segélyek valorizálásának elvi alapjára végeredményében is siker nélkül helyezkedett. Amikor a kormány iskoláinkkal szemben teljes mértékben gyakorolja a maga jogait, sehogyse egyeztethető össze ezzel, hogy szerződésileg is vállalt, vagy törvény által rendelt kötelességeit nem teljesíti. Ám egyházunk vezetői éberen vigyáznak, így az ORLE által kívánt rendkívüli iskolai bizottság szervezése szükségtelen és céltalan is volna.

Az állam által díjazott önálló hitoktatók ügye tgbb ízben szerepelt a tárgyalás folyamán; nagy érdeke is egyházunknak, hogy ez az új intézmény teljes nyugodtsággal végezze a maga feladatát, hiszen középiskolai tanulóink háromnegyed része az ő kezük alatt nő fel. Egy értekezletük memorandummal fordul a konventhez, amelynek célja helyzetük tisztázása, főként az anyagi ellátás jövője szempontjából. A Tanügyi Bizottság nem engedi lezárni ezen intézmény továbbfejlesztésének sorompóját s újabb felirattal óhajtja rendeztetni az ügyet az államkormány által, valamint a hitoktatók számát is szaporítani.

A theológiai akadémiák hallgatói számának gyarapodásáról, az új tanulmányi rendnek bevezetéséről örömmel hallott jelentést a bizottság, de a tanuló káplánság terve oly akadályokba ütközik, hogy ezt legalább a helyzet alapos változásáig félre kell tenni 1 A debreceni egyetem theol. fakultása hajlandó volna a doktori vizsgálati szabályzat azon kívánalmát, hogy a jelöltektől egy évi debreceni egyetemi hallgatás megkivántatik, elejteni s a hazai theol. akadémiák hallgatása után is fölvenni a theol. doktori szigorlatot, de most a közoktatási miniszter nem akar a királyilag megerősített szigorlati szabályzaton változtatni; a Konvent elnöksége megbizatik, hogyha a debreceni egyetem theol. fakultásával e tárgyban teljes megegyezésre jut, tegyen fölterjesztést a közoktatási miniszter útján az államfőhöz a szabályzat módosítása iránt. Az amerikai presbiteriánus theol. akadémiákon végzett magyar ifjak nosztrifikálási vizsgájának kérdése letétetik a theol. akadémiákhoz. A megszállott területeken szerzett érettségi bizonyítványoknak megfelelő kiegészítését kívánjuk azoktól, akik nálunk akarják végezni theol. tanulmányaikat.

Jogakadémiai életünk most már csupán Kecskemétre szorítkozik, de még a tanszékek fenntartásának anyagi oldala is bizonytalan. Három tanszékről az egyetemes egyháznak kell gondoskodnia. Egyébként a szervezeti szabályzat elfogadtatott.

A középiskolai ügyeket a rendes előadó, Ravasz Árpád helyett a miskolci leánygimnázium igazgatója, Dombi László referálta. Megtudtuk, hogy a múlt iskolai évben gimnáziumainkba 7261 tanuló járt, akiknek felekezeti megoszlása: 63*6% református, 6*3% evangélikus, 18*7% római katholikus, 0*9% görög katholikus, 10*1% izraelita és 0*4% más vallású. A reformátusok száma az egész tanulói létszám felét sem teszi ki Csurgón (32*8%), Gyönkön (37*7%),

Kiskunhalason (39*7%) és Pápán (49*4%). A típusokat tekintve eldöntetlen a budapesti és pápai, humán gimnáziumok a debreceni, hódmezővásárhelyi, nagykőrösi és sárospataki, a többi 12 reálgimnázium lett. Hogy ezen utóbbiak melyik modern nyelvet válasszák, még nincs mindenütt eldöntve; az angolt favorizálni lesz hivatva az az angol nyelvi kurzus, amely a nagy szünidő folyamán lesz a fővárosban reálginináziumi nyelvtanáraink számára. A tanárgyermekek segélyezésére az országos református tanáregyesület javaslatára 7 millió 200 ezer korona osztatott ki 14 folyamodó között. Megállapíttattak a középiskolai vizsgadíjak a következőkben: magánvizsgáiati díjak reformátusok-^ nak 40, másoknak 80 aranykorona, összevont vizsgáért 60, illetőleg 120 K, rendkívüli időben 60, illetőleg 120 K a magánvizsgadíj, felvételi és javítóvizsga díja 2, illetőleg 4 K, érettségi vizsgáért 8, illetőleg 10 aranykorona. A pápai gimnázium tanárkarának felterjesztésére elrendeltetik, hogy akik a polgári iskola elvégzése után átjönnek a gimnáziumba, az algebrából is kötelesek vizsgát tenni. Ugyancsak egyházkerületünkből került fel az az indítvány is, hogy a népiskolák számára imádságok Írassanak és ezek az énekeskönyvben nyomassanak ki. Ez is pártolásra talált.

Egyéb fontos határozatok is voltak ugyan, de lapunk terjedelme nem engedi a részletekre kiterjeszkedést. Csupán azt említjük még meg, hogy az általános ügyeket dr. Dóczi Imre, a theológiaiakat Marton János, a jogiakat dr. Kun Béla, a tanítóképzők ügyeit dr. Veress István, a vallásoktatást alulírott ^s a népiskolaiakat Mocsáry László referálta.

Racz Kálmán.

Harangszentelés

és lelkészjubileum Kaposvárott.

Folyó hó 4—5-én tartotta a kaposvári gyülekezet harangíelavatási ünnepélyét s ezzel kapcsolatban lelkésze, Cserfán Márton harmincéves kaposvári működésének jubileumát. Az ünnepélyen megjelent dr. Antal Géza püspök, ki f. hó 1-én érkezett vissza Hollandiából és Czeglédy Sándor ehker. főjegyző, résztvett azonkívül a belsősomogyi egyházmegye elnöksége: Halka Sándor esperes és Huszár Aladár egyházm. gondnok. A városból és a környékből az estélyen és a harangavatási ünnepélyen rendkívül nagy számú közönség gyűlt össze.

Az estélyt ápr. 4-én a kaposvári színházban tartották fényes erkölcsi és anyagi sikerrel. Czeglédy Sándor egyházkerületi főjegyző meditatioja után dr. Antal Géza püspök a hitről és kishitűségről tartott előadást. Az est művészi számait a hires pécsi dalárda, Graef Tildi és Graefné Höffler Mici hegedű- és énekszámai töltötték ki. Az estély brutto bevétele több, mint 30 millió korona volt, melyből a tiszta jövödelem is akkora volt, hogy a harangok árából még hiányzó összeg fedezhető lett.

Április 5-én délelőtt 10 órakor kezdődött a harangavatási ünnepély. A templom zsúfolásig megtelt közönséggel, több mint kétezer lélek szorongott a padokban és az állóhelyeken. A vegyeskar éneklése után a harangavatási imát dr. Antal Géza püspök úr, az egyházi beszédet Czeglédy Sándor ehker főjegyző, a záróimát Halka Sándor b.-somogyi esperes tartotta. Az ifjúsági énekkar és a vegyeskar énekei tették még felejthetetlenebbé a szép ünnepélyt.