Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-29 / 12-13. szám

1925. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 43. oldal. kával is szilárduljon az az épület, melynek anyaszentegy­­ház a neve, s növekedjenek a hitben és szeretetben azok, akik ennek az épületnek köveit, oszlopait alkotják, akik közül „adott az Isten némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul, a szentek tökéletesbbítése céljá­ból szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére“. (Ef. 4. II.) S. I. I VEGYESEK 1 I Gróf Tisza Istvánné I halálának hírét vettük a kö­nagyasszony halála őszinte részvétet vált ki mindazok szi­véből, akik mindenkor nagy tisztelettel tekintettek ez oda­adó hitvesre. Férje tragikus halála óta élete csendes mar­­tiromság volt. ő, aki hűséges szeretettel csüngött férjén, aki nem egyszer elkísérte azt politikai útjaira is, aki par­lamenti beszédeinél néki leghívebb hallgatója volt és utolsó perceiben is karjai közé zárta a megrázó sorsot ért társát, e gyásznapoktól kezdve visszavonulva emlékeinek élt és kis unokái nevelésének szentelte idejét, kikre nézve egyet­len igyekezete volt, hogy méltók legyenek nagyatyjukhoz ... Igazi református nagyasszony volt, akit szeretet és hűség jellemeztek. Szeretetéről családtagjain és barátain kivül sokat tudnának beszélni a geszti kúria környékének lakói is, kik szintén állandó tárgyai voltak gondoskodásának. — Szeretet fűzte őt egyházkerületünkhöz is, melynek beléletét állandóan figyelemmel kisérte ... De ez a szeretet köl­csönös volt. Nem múlt el egyházkerületi közgyűlés, hogy annak vezetősége odaadó tiszteletét jókivánatainak távirati kifejezésével meg ne mutatta volna. Mily jól esett a meg­boldogultnak, hogy a legutóbbi évben férje halála évfordu­lóján kerületünk püspöke tartotta a gyászbeszédet. „A sze­retet soha el nem fogy“ mondja Pál apostol. Mi hálás szívvel és őszinte szeretettel őrizzük emlékét. Az Úr adjon neki csendes pihenést. — A tíszáninneni egyházkerület vezetősége a kultuszminiszterrel tárgyalásokat folytatott avégből, hogy miként lehetne a sárospataki volt református, jelenleg állami tanítóképzőt visszavenni. A tárgyalások megegye­zéssel végződtek és most dr. Révész Kálmán püspök kör­levelében adakozásra hívja fel az egyházközségeket és híveket a nagy cél érdekében. A Püspök Úr az adakozást évi 5 millió koronával kezdte meg. — A székesfehérvári helyőrség protestáns katonái a katonák részére vallás-erkölcsiirodalmi termékek be­szerzése javára a református templomban március 1-én vallásos estélyt tartott, a következő műsorral: A XC. zsoltárt katona-zenekar kísérettel énekelte a közönség. Imádkozott Miklós Géza ref. lelkész. Ich bete an Bortnianskytól. Játszotta a 3. honv. gy.-ezred zenekara. Előadást tartott Zsupánek Sándor evang. tábori lelkész. Miért késel Jézus? Énekelte Szalay László fhgy., hegedűn kisérte Jeszenszky László fhgy., orgonán Dús Jenő szá­zados. Végvári: Eredj, ha tudsz c. versét szavalta Kenessey Antal hgy. Bibliát magyarázott Dán. 525 alapján Vályi Miklós hitoktató-lelkész. Az ünnepély a Himnusz ének­lésével végződött. A közönség a templomot zsúfolásig megtöltötte, perselypénz 800.000 koronán felül jött be. Nagyon örvendünk, amikor katonatiszt hitsorsosaink ily irányú tevékenységéről számolhatunk be. — Halálozás. Súlyos csapás érte Szentkúti Kiss Károly nagyigmándi lelkész társunkat, felesége Simon Ju­liánná 79 éves korában meghalt. Áldott legyen emlékezete. — A Magyar Ifjúság márciusi száma megjelent. Eleven, komoly lap, méltó a terjesztésre. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Főherceg Sándor u. 28. Elő­fizetési díj félévre 18.000 korona. — A genfi egyetem tiszteletbeli tanára, az ismert tudós: Balavoine Hippolyte meghalt. — Református nap Sárváron. Felejthetetlen napja marad a sárvári reformátusoknak, meg az őrségi egyház­megye ott megjelent lelkészeinek is, március 1-je, amikor Szűcs László őrségi esperes vezetésével Fülöp József kör­mendi, Somogyi Gyula egyházasrádóci és Vörös Lajos őriszentpéteri lelkészek és Soós Gyula pusztarádóci tanító ott megjelentek, hogy az egyházmegye ezen legszélső gyülekezetében istentiszteletet és vallásos délutánt tartsanak. Régi vágya teljesült ezzel a sárváriaknak, de a lelkészi kar is a legboldogabb tapasztalatokkal távozott, hiszen látta a lelkesedést, hogy a végeken derék előőrsök álla­nak. Az esperessel együtt tömegesen érkeztek a vonattal szombathelyi hiveink is, hogy résztvehessenek az isten­tiszteleten. Az érkezőket Hodossy Ernő kúriai biró, fő­gondnok, egyházmegyei tanácsbiró több sárvári hívünk élén fogadta a pályaudvaron. A bevonulás után Richter Ferenc állampénztári főtiszt vendégszerető házában tartott rövid pihenő és ismerkedés után, fél 11 órakor kezdetét vette az evangélikus templomban — melyet Vargha József lelkész és evangélikus testvéreink lekötelező szívességgel bocsátottak rendelkezésre — az istentisztelet, melyet Sziics László esperes megható imája vezetett be, az egyházi beszédet pedig Somogyi Gyula tartotta, végezetül Szűcs László esperes úrvacsorát osztott. Valamennyi sárvári hí­vünk úrvacsorával élt és az arcokon keresztül a szivekbe lehetett látni, hogyan örül minden lélek, hogy saját pap­jait hallhatja és kezéből veheti az úrvacsorát. Ebédre a nap megrendezője Hodossy Ernő főgondnok és neje látták vendégül az esperest kíséretével együtt, igazi ma­gyaros vendégszeretettel, ahol eltöltött kedves idő után, a délutáni vallásos ünnepélyre vonult a társaság a zsúfo­lásig megtelt templomba. Szűcs László esperes gondola­tokban gazdag megnyitó beszéde a szivekig ért és mint áhítat, mint lelkesedés verődött vissza. Utána Vörös Lajos bibliamagyarázata, majd Majlát Gabi úrleány mély ér­zéssel. előadott szavalata tett mély hatást. Fülöp József a belmisszióról tartott biblia-vonatkozásokban gazdag elő­adást, mely magával ragadta nemcsak a közönséget, de a hivatalosokat is. Ezt Török Imre Lajos „Fohász“ c. saját szerzeményű hegedű-szólója követte. Az ünnepélyt Fó­­nyad Dezső joghallgató nagy lelkesedéssel előadott sza­valata és közének zárta be. Az egész gyülekezet feleke­zeti különbség nélkül meghatódva távozott, az arcokon a pünkösti lélek tüzével. Mindenki úgy érezte, hogy pün­­köst van, mert most alakult meg igazán a sárvári ref. gyülekezet. Köszönet érte Isten után Hodossy Ernő fő­gondnoknak, aki megrendezte a napot és Szűcs László esperesnek, aki lelkészeivel együtt az igét és lángot hozta. — A körmendi egyházban áldásos és élénk gyüle­kezeti élet folyik Fülöp József lelkész lankadatlan buzgól­­kodása folytán. Adventben is, meg e böjti időszakban is minden vasárnap este vallásos estély tartatik. Az advent­ban tartott vallásos esték alkalmával az iskola nagyobb terme a látogatók befogadására kicsinek bizonyulván, Fülöp Józseíné leányegyleti elnöknő fáradhatatlan agalitása folytán a leányegylet bevezette a templomba a villany­­világítást, mely 5,200.000 K-ba került. Böjtben már itt tar­tatnak a vallásos estélyek, mely alkalmakkor a templomot zsúfolásig megtöltik a hívek. Ugyancsak igen látogatottak a böjti időre bevezetett szerda esti istentisztelet is. Szép munkát végeznek a gyülekezet életében az egyesületek, a nöegylet, leányegylet, ifjúsági egyesület. A nőegylet a leány­egylettel karöltve karácsonyra 27 szegény iskolásgyermeket segélyezett ruhával, cipővel. A leányegylet tagjai heten­ként egyszer, éspedig szerdán, munkadélutánt tartanak, amikor minden tag az egyesület részére dolgozik. Ezek a munkadélutánok mindig énekkel, imával kezdődnek és végződnek, s a munka folyama alatt Fülöp József lelkész, Pethő Antal s.-lelkész a jelenlevőket léleknemesítő s szóra­koztató felolvasásokkal gyönyörködtetik. Az ifjúsági egye­sület szintén hetenként egyszer, szerdán este tart össze­jövetelt, melyek ugyancsak énekkel és imával kezdődnek. Ezeken az összejöveteleken hitépítő, kulturális és gazda­sági előadások hangzanak el, melyeket Pethő Antal segéd­lelkész, Tantó István tanító és egyes felkért szakemberek tartanak. Az előadások iránt az ifjúság körében igen nagy

Next

/
Thumbnails
Contents