Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-29 / 48. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 146. oldal. Küzdelem az egyke ellen. A Magyar Társadalom'Tudományi Társulat nov. 22-én tartotta Kaposvárt első vidéki gyűlését, melyen az egyke ellen irányuló küzdelem módjaival, eszközeivel és eddigi eredményeivel foglalkozott. E gyűlésen részt vett Antal Géza püspök úr is. A főpásztor 21 -ikén este a gyorsvonattal érkezett Kaposvárra Tóth Lajos theol. akad. tanár kíséretében, hol őt az állomáson a vármegye, a város, és az egyház hivatalos képviselői fogadták. Kaposvárott Huszár Aladár egyházmegyei gondnok házánál szállott meg, ki öt egész kaposvári tartózkodása alatt szívesen látta vendégül. Vasárnap d. e. püspök úr végezte az istenitiszteletet és utána részt vett az egyházi közgyűlésen, d. ü. a Református Ifjúsági Önképzőkör gyűlésén jelent meg, s azt követőleg az egyke ankéten, hol Talian Andor somogyvármegye alispánja a vármegye és Hornyánszky Gyula a Magyar Társadalom Tudományi Társulat nevében üdvözölték püspök urat. Az egykére vonatkozó előadások sorát Kovács Alajos, a Statisztikai Hivatal igazgatója nyitotta meg Az egyke pusztítása Somogybán cimen. Mindenkire megdöbbentően hatott, mikor reámutatott, hogy Magyarország születési aránya a trianoni békekötés óta ijesztőmódon megy lefelé. Mig 1921-ben 31.8 volt a születési arányszám 1000 lélekre, 1922-ben már csak 30.8, 1923- ban 29.2 és 1924-ben 26.8. A viszonyok ilyen nagymérvű megromlásában nagy része van Somogyvármegyének, mely Baranyával együtt a csonka-magyarországi egyke főfészke. Az egyke terjedését minden módon meg kell akadályozni, s elsősorban az ország azon részeiben, hol a baj legjobban van elhatalmasodva. Az egyke bűnével elsősorban a reformátusokat szokták vádolni és bár a somogymegyei adatok ennek látszólag igazat is adnak, ez azonban nem áll meg. Mig Somogybán a reformátusság száma ijesztő módon apad, addig a tisztán református Szabolcsmegyében a születések arányszáma a legnagyobb. Mindenesetre nagyon meggondolásra intők azok az adatok, melyeket Somogymegyére vonatkozólag felsorolt. A reformátusok létszáma- évenként átlag 212-vel fogyott. A somogymegyei reformátusok a baranyaiakkal együtt lassú kihalásra Ítélték magukat. Kilencven évvel ezelőtt csak kétszer annyi katholikus volt Somogybán, mint református, mig ma a katholikusok száma majdnem ötszöröse a reformátusokénak. De megállapítja azt is, hogy az egyke néppusztító hatása már kikezdte a katholikusokat is. A gyógyítás lehetőségének különböző kérdéseivel Gönczy Ferenc nyug. tanfegyügyelő foglalkozott, s javasolta, hogy e rettenetes bűnnek törvényes úton való gyógyítását harcolja ki a Társulat. E kérdések megoldásához általános érdeklődés mellett Antal Géza püspök úr szólott hozzá. Kimutatta, hogy ezt a bajt nem lehet sem faji, sem felekezeti jelenségnek tekinteni. Ott találjuk ezt az erdélyi szás'zságnál, ép úgy, mint a felvidéki tótságnál; nem ismeretlen ez az oláhság előtt, sem a csonka-magyarországi magyarok előtt. Meg van a Duna-Tisza medencéjében ép úgy, mint Franciaországban. Nem lehet vádolni e bűnnel csupán a reformátusságot, mert hódol annak a katholikusság, sőt még a zsidóság is. A szabolcsmegyei református ember épen úgy nem ismeri ezt a rettenetes bűnt, mint a kanadai katholikus, de már a franciaországi katholikusok között ép annyira elhatalmasodott, mint a somogymegyei reformátusok között. Valami másban kell tehát keresnünk e baj okát, nem a fajban és nem a felekezetben. A gazdasági viszonyok adják ehhez az alapot és itt kell keresnünk annak orvoslását is, ha eredményesen 1925. akarunk e nepizetirtó bajjal szemben-fellépni. Javaslatot terjesztett elő, hogy forduljon a Társulat beadvánnyal a kormányhoz és kérje abban, hogy állítson fel egy szervet, amely állandóan foglalkozzék ezzel a kérdéssel és dolgozzon ki e kérdés megoldására törvényjavaslatot. Ez indítvány elfogadásával helyes mederbe terelődött a kérdés megoldása és hisszük, hogy Isten segedelmével sikerül e nemzetpusztító bűnnek gátat emelni. Az egyke kérdésében a napokban felkereste a Pesti Hirlap munkatársa Antal Géza püspök urat és erre vonatkozólag neki mondott szavait a Pesti Hirlap egész terjedelmében közölte, melyeket mi is lapunk vezető helyén hozunk. I 1 VEGYESEK § — Értekezlet a kultuszminisztériumban. A mezőgazdasággal foglalkozó, főleg tanyai lakosok gyermekeinek oktatása tárgyában f. hó 24-ikén gróf Klébelsberg Kunó miniszter ur értekezletet hivott össze, melyen egyházunk képviseletében gróf Dégenfeld József főgondnok, dr. Ravasz László s dr. Antal Géza püspökök, dr. Benedek Zsolt konventi tanácsos, dr. Bernáth István a Kálvin Szövetség elnöke, Janka Károly a tiszáninneni egyházkerületnek főjegyzője s nemzetgyűlési képviselő, Kiss Zsigmond a kecskeméti és Kerecsényi Zoltán a solti egyházmegyék esperesei vettek részt. Áz értekezlet informativ jellegű volt s főcélja az állam és egyház együttműködésének a megbeszélése, hogy az analfabéták nagy száma ezeken a vidékeken mi módon volna csökkenthető. — Főiskolánk a Magyar Tudományos Akadémia alapításának száz éves évfordulója alkalmából november hó 23-án tartotta ünnepélyét a főiskola tornatermében. Az ünnepély előtt az ifjúság a tanári karral együtt a templomba vonult, ahol Lie. Rácz Kálmán főg. vallástanár mondott buzgó imádságot. Az ünnepi szónoklatot Szuez Dezső főg. tanár tartotta, akinek beszédét lapunk jövő számában közöljük. Boda József II. é. pn. Arany Széchenyi emlékezete c. költeményét szavalta, a Főiskolai Énekkar a Magyar Hiszekegyet énekelte, a Főiskolai Zenekar Magyar indulót játszott Tóth Lajos tanár vezetésével. A szépen sikerült ünnepély a Szózat elénekl ésével ért véget. A befolyt persely pénzt a Magyar Tud. Akadémiához küldték be. — Széchenyi István, melegen érdeklődött Főiskolánk iránt. Ennek az érdeklődésnek kifejezést adott azzal is, hogy a Világ című Pesten, 1831-ben megjelent művének díszpéldányát megküldötte — Főiskolánknak, a következő, sajátkezű ajánlással: „A Pápai Reformatum Collegium Könyv-Tárának Legméllyebb tisztelettel Széchenyi Istvánu. Az értékes reliquiát lapunk felelős szerkesztője bemutatta a nagy közönségnek is a Főiskola Széchenyi ünnepélyén. — Az erdőcsokonyai ref. egyház nov. 8-án adta át újból Isten dicsőségének szolgálatára nagy áldozatokkal megújított templomát, lélekemelő, szép ünnepély keretében, mely egyúttal Istennek az ősz áldásaiban megmutatott jóságáért való hálaadásnak is ünnepe volt. Délelőtt Szabó Bálint hetesi lelkész, egyházm. főjegyző hirdette az igét, Nehemíás könyve alapján, Jeruzsálem újjáépítésének leírásából indúlva ki, amikor a fogságból hazatért zsidók megépítették Jeruzsálem kőfalait a toronytól kezdve a legszélső szegeletkapúig. A külső egyházépítő munka mellett hangsúlyozta a belső, lelki újjáépülés nagy fontosságát, melyre a mai nehéz időkben oly nagy szükség van. Majd elismeréssel emlékezve meg a gyülekezet eddigi áldozatkészségében oly gyakran
