Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-22 / 47. szám

142. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1925.

ható iránt vallásos estély keretében. Az igehirdetést Benedek József polgárdi lelkész végezte I. Péter V. 6—7. alapján; Miklós Géza a helyi gyülekezet fáradhatatlan, buzgó lelkésze a székesfehérvári egyház múltjából vett tárgyról: templomépítés és harangok története címmel értékes előadást tartott. Nagyon szépen illeszkedett bele ebbe a keretbe Babay Margit kedves szólóéneke és Berger Erzsébet szavalata. Másnap vasárnap a kora napfényes reggeli órákban gyülekeztek a hívek a harangszentelésre. A XXXIII. zsoltár első két versének eléneklése után dr. Antal Géza püspök úr emelte buzgó imádságban a lelkeket Istenhez, áldást kérve az új harangokra és az áldozatkész, hitét jó cselekedettel megmutató gyülekezetre. Medgyasszay Vince a mezőföldi egyházmegye esperese tartott lelkeket rabulejtő egyházi beszédet az élő kövekből felépült lelki házról (I. Péter II. 5—8.) Babay Kálmán sárkeresztesi lelkész egy kis újszülött gyermeket keresztelt a két gyülekezet egymáshoz való viszonyát megkapóan festő beszéddel. Áz az érzésünk volt, hogy a fehérváriak nemcsak a harangokkal lettek gazdagabbak, de ezen az Úrtól rendelt napon hatalmas növekedést vettek lélekben is.

> KÖNYVISMERTETÉS t -.......... ....................\A)

Dr. Neményi Imre: Apáczai Csere János. 179 lap. Lampel R. Columbusról olvassuk, hogy miután már több héten át hányódott hajója a tengeren és még mindig nem tűnt elő a sóvárogva várt szárazföld, a hajó legénysége fellázadt és visszafordulásra akarta kényszeríteni a nagy felfedezőt. Nemcsak Columbusnak, hanem minden úttörőnek ez a sorsa: kortársait azok akarata ellenére tudja csak előbbre vinni. Igaz, hogy az új eszme is idővel régi eszmévé lesz s ebben a formában aztán diadalra jut, de a hős ott marad a küzdő téren holtan.

Az úttörőknek ez a tragikus sorsa jutott osztályrészül annak a zseniális erdélyi tanárnak is, aki ezelőtt 300 esztendővel kezdte meg földi pályafutását. Élete külső eseményekben nem volt nagyon változatos. Tanulmányait Kolozsváron kezdi meg, Gyulafehérváron folytatja és Hollandiában fejezi be. Külföldön sok öröm és sok szomorúság éri. Szorgalmával és tehetségével becsületet szerez a magyar névnek s ez örömmel tölti el, de elszomorodik, midőn látja, hogy nemzete más nemzetekhez képest mennyire elmaradt. Elhatározza, hogy életét a magyar nemzeti művelődésnek szenteli. Úgy találja, hogy elsősorban magyar nyelvű tankönyvekre van szükség. ír tehát egy minden tudományágat felölelő magyar kézikönyvet, az Encyclopaediát, melyben még a filozófiát is magyarul adja. Közben az erdélyi ref. püspök Csulai György meghívja Gyulafehérvárra tanárnak. Apáczai örömmel enged a felszólításnak. Új eszmékkel gazdagon tér haza, de otthon csalódás várja. Székfoglaló beszédének kritikai része sok ellenséget szerez neki. Reformeszméire a válasz egy-egy boszús „mámög“, vagy egy-egy dühös „minek a?“ Itt is, ott is összebújik két-három kemény koponya és megalakul az anyagiasok, a munkakerülők és a tudatlanok véd- és dacszövetsége. Nem tűrik, hogy bárki is megzavarja nyugalmukat, de hogyan kössenek bele Apáczaiba? Pedagógiai téren nem merik támadni, ezért politikai térre viszik át a küzdelmet. A hajszát az idegen származású Basire Izsák, II. Rákóczi György udvari papja vezeti. Ráfogja Apáczaira, hogy independens, azaz hive annak a politikai irányzatnak, amely Angliában I. Károlyt vérpadra juttatta. Apáczai elveszti állását. Nagy csapás ez rá nézve, de egyúttal nagyszerű alkalom arra, hogy megismerje híveinek igaz szeretetét. Az özvegy fejedelemasszony, Lórántffy Zsuzsánna pártfogásába veszi, tanítványai pedig utána mennek Kolozsvárra. Itt az akkor gyermekkorát élő kollégium élére kerül igazgatónak s az új intézetet felvirágoztatja. Elveiből most sem enged s felveszi a harcot mindazok ellen, akik a nevelésügy fejlődését gátolják. De napjai már meg vannak számlálva.

Még egy nagy eszmét vet bele a köztudatba. Barcsay Ákos fejedelemhez intézett emlékiratában egyetem felállítását sürgeti, majd 1659-ben, 34 éves korában áldozatul esik a sorvadásnak, annak a kórnak, mely a túlfeszített munka embereit szokta megtámadni. Észméi azonban (direkt módszer, a tárgyi ismeretek fontossága, az anyanyelv jogai a közoktatás mind három fokán, az iskola nemzetnevelő hivatása stb.) túlélték őt, sőt amint Neményi megjegyzi, részben még ma is megvalósításukra várnak. Apáczai személye tehát még ma is aktuális, sőt ma különösképpen az, amikor az erdélyi magyarság legerősebb, sőt csaknem egyedüli bástyái azok az iskolák, amelyeket Apáczai szelleme tett naggyá.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy Apáczai személyiségének szuggesztiv ereje még ma is lelkes tanítványokat és híveket szerez neki. Ezek közül való dr. Neményi Imre is, akit, mint művének előszavából megtudjuk, már gimnázista korában foglyul ejtett a nagy erdélyi pedagógus szelleme. Azóta Neményi több tanulmányában áldozott Apáczai emlékének, mig végül ebben a munkájában összegyűjtötte mindazt az anyagot, amely Apáczai életével és eszméivel vonatkozásban van. Értékes anyaggyűjtemény ez melynek minden sorából kiérezzük a szerzőnek Apáczai iránti igaz szeretetét. Sajnálatos azonban, hogy ez a lelkes tárgyszeretet nem párosult megfelelő irói készséggel s ezért attól tartunk, hogy művének nem lesz olyan hatása, mint amilyet neki az Apáczai-kultuszterjesztése érdekében kívánunk.

Dr. Szabadi Béla.

Révész Imre. A magyarországi protestantizmus történelme. Budapest, 1925. A 78 lapra terjedő értékes mű a Hóman Bálint szekesztésében megjelenő „A magyar történettudomány kézikönyve“ cimü nagyszabású vállalatban jelent meg. Ismertetésére visszatérünk.

Keresztyén-Család Képes Naptára az 1926. évre. Szerkesztette: Tildy Zoltán.Második évfolyam Tahitótfalu. A Keresztyén-Család kiadása. 168+ 16 1. Immár második esztendőben jelent meg a Keresztyén-Család Naptára. Ezúttal a tavalyinál sokkal szebb, tetszetősebb kiállításban, s azt mondhatnánk sokkal gazdagabb tartalommal. Nehéz volna e helyen fölsorolni mindazt a szépet, amit az olvasó a naptárban talál. Elbeszélések, ismeretterjesztő tanulságos cikkek, költemények egész hosszú sora áll előttünk e naptárban, mely igen gazdag, magas színvonalú — amellett minden mesterkéltséget nélkülöző tartalmánál fogva bátran számot tarthat rá, hogy minden magyar református család megvásárolja és elolvassa. A szerkesztő Tildy Zoltán körültekintő munkáját dicséri a remek össeállítás, s a Sylvester nyomdát a pompás kivitel. Melegen ajánljuk mindenkinek a megszerzésre. Dunántúli írónk közül a következők szerepelnek cikkeikkel, verseikkel : Dr. Antal Géza püspök, ki a cardiffi világgyülésről ir. Czeglédy Sándor, Czeglédy Sándorné, Medgyasszay Vince, Szűcs József, dr. Vass Vince, Németh Károly, Bakó Béla, akik mellett a többi kerületek vezetőinek és neves embereinek cikkei elégítik ki a magyar ref. családok érdekeit, akik mind azon munkálkodnak, hogy

„Régi lánggal égjen az elhagyott oltár Fő helyére térjen Biblia és Zsoltár.“

A naptár megrendelhető az egyh. kér. iratterjesztésnél Pápán. Ára: 18.000 korona.

I VEGYESEK 1

— A Magyar Társadalom Tudományi Társaság

folyó hó 22-én Kaposvárott ülést tart, melyen Kovács Alajos h. államtitkár, s Gönczy Ferenc nyug. kin tanfelügyelő tartanak előadásokat. Az értekezleten részt vesz főtiszteletü püspök úr is, ki 21-én megy Kaposvárra, s 22-én délelőtt az istenitiszteletet is végzi. ; ;