Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-16 / 11. szám

44. oldal. BELMISSZ I O. 1924. tanítsam a bűnösöket a te utaidrau. Ez az első köteles­sége mindén újjászületett szívnek (Lk. 22 : 32.). Azután arra tett fogadalmat, hogy Istennek adja szivét, mert előtte kedves a töredelmes és bűnbánó szív. Ez többet ér minden áldozatnál. Neki is, Istennek is. Önismeretből származik a bűn ismerete, a bűn * ismeretéből az Isten ismerete s ebből a kegyelem meg­ismerése. Mire van hát szükségünk ? Minderre. Azért, hogy megizlelhessük a kegyelmet, vehessünk új lelket, tiszta szivet és megújulhassunk. Nincsenek született keresz­tyének, csak újjászületés által lehetünk azzá. Ha keresz­tyének akarunk lenni, akkor ne elégedjünk meg a keresztlevéllel, amely arról bizonyság ugyan, hogy testileg megszülettünk, de arra csak Ígéret, hogy lélek­ben is újjászülethessünk Keressük az újjászületés útját. Ismerd meg magadat, ismerd meg bűnös vol­todat, hogy megismerhesd Istent és az ő kegyelmét. Tudnánk-e mi is olyan fogadalmat tenni, hogy dol­gozunk testvéreinkért? Hogy akik eltévedtek, azokat vissza vezetjük életünk példájával, de szivünk szere­­ietével is? Meg is keressük őket, elmegyünk utánuk, imádkozunk értük? Nem látjátok a világban a sok bűnt és hitetlenséget? Kire vár ez? Keressük meg az Istent, hogy őket is hozzávezethessük. Munkára a hajótöröttekért! Hogy ezt tehessük, adjuk oda szivün­ket az Istennek. Legyen az az ő temploma. MÚLTÚNKBÓL A lelkipásztorok fegyverei. A lelkipásztorok mennyei fegyverekkel legyenek felszerelve: szent bibliával és a megpróbált tudósok magyarázataival és a tudomány egész anyagát adják elő s nemcsak a posztilákat és kurtitványokat tartsák és prédikálják, mint naplopók, a misés könyvek és pápista breviáriumok módjára. Mert az örökös posztii­­lázás és kurtitvány mormolás és ismétlés mintegy föld­höz ragadottakká teszi a henye és tudatlan lelkipász­torokat. Mert a próféták, apostolok és lelkészek köte­­leztetnek, hogy bibliájuk legyen és vizsgálják az Írá­sokat. V. Móz. XII. 17. Ján. V., de mi módon fogják vizsgálni, ha nem lesz bibliájok? A tudósabbak latin és magyar, a tudatlanabbak magyar bibliát vegyenek magoknak. Debreczeni zsinat 1567. XLII. cikk. X I------------------------------­Tudakozzátok az Írásokat #1 Márc. 16. I Mózes 28. Az emberi szív közlekedhetik az Isten szivével. U. é. 164 8. 237 7. R. 141B. „ 17. IIMózesi 1—21. Teher alatt nő a pálma. U. é. 237 4. 238. 239. XXXV. CXLVI5. 141 4. „ 18. I Mózes 111-9. A bűn összezavarja a népe­ket. U. é. 63. R. 37. „ 19. Pál Kolossá 4. Az Ur utaiban járjatok. U. é. XXV 2. „ 20. Máté 1029-39. Jézus megelégít. R. LXV3. „ 21. Máté 22 23-46. Az élők törvénye a szeretet. U. é. 106.2.8. 103.4. 153.6. R. 130. B. 82. a. g. Vasárnapi iskolai lecke A szombat megszentelése. Márk. 11,23—lile. Aranymondás: Márk. II.27. Miért fontos a mai leckénk? Kikkel való első összeütközését látjuk itt Jézusnak? Mi hozta össze­ütközésbe a zsidó nép vezetőivel? Miben ragaszkod­tak túlságosan a formákhoz a zsidók? A szombat helyes megünneplésére hol mutat fel Urunk példákat ? Kalászos mezőn és a zsinagógában. Egyik helyen megmutatja, mit tehet az ember szombaton: önma­gáért, a másikon meg: másokért. Hogyan viselkedtek Jézus tanítványai szombaton a mezőn ? Miért téptek kalászokat ? így elégítette-e ki Jézus is éhségét? Megrótta-e őket kalásztépésükért? Kikkel szemben vette pártfogásába tanítványait? Mit láttak a farizeusok a szombati kalásztépésben? Ilyen érielemben parancsolja-e a IV. parancsolat a szombat megtartását ? Soroljunk fel példákat a farizeusok szom­bati törvényére nézve: az újtestamentomból is és a jelenből is. Tűzgyújtás tilalma, szombati uí stb. . . . Képmutató megbotránkozásukra milyen feleletet adott Jézus? Kinek a példájára hivatkozott, hogy reá mu­tasson, hogy mit tehet az ember önmagáért ? Mit vett el és evett meg épen szombaton Dávid ? A papoknak szánt kenyeret. A papoknak melyik napon van épen legtöbb tennivalójuk? Máté XI! 5. Mit mond az Úr a farizeusoknak? Én nagyobb vagyok a templomnál . . . A tanítványoknak adott feleletben mire mutat reá Jézus?... Kinél látjuk legszebben, hogy nem az ember van a szombatért? Az Isten az emberért terem­tette a szombatot. Mit tehetünk szombaton önmagunkért ? A feltét­lenül szükséges dolgokat (főzés, takarítás stb.) Különb­séget kell tennünk a szombat és a hét többi napjai között. Pihenésünkre, testi lelki felfrissülésünkre kell felhasználni. Enné! tekintettel kell lenni másokra is. Különösen lelkünk táplálására kell felhasználnunk. Elégnek tartotta-e az Úr, hogy megtanítsa tanít­ványait, mit tehetnek önmagukért? Hogyan mutatta fel, hogy embertársainkkal is jót kell tennünk? Mi indította az Urat a megszáradt kezű meggyógyítására ? Kik nem éreztek könyörületet a beteggel szemben ? A farizeusok és Írástudók miért ólálkodtak mindig Jézus körül? Befolyásolta-e az Urat cselekedéteiben ellenfeleinek ólálkodása?... Mit mondott Jézus a megszáradt kezű embernek? . . . Mit kérdezett ellen­feleitől ? Kérdésével mit akart az Úr elérni a farizeu­soknál ? Sikerült felébreszteni alvó lelkiismeretüket ? Lelkűk keménységét mi mutatja? Hallgatásuk miatt mit érzett velük szemben az Úr? Haraggal elfordulva tőlük kire irányította egész figyelmét? Mit parancsolt Jézus a betegnek, hogy meggyógyuljon? Mire akarta a kéz kinyujtatása által tanítani őt? Engedelmességre. Hogyan fogadták a farizeusok a csodát? Magasztalás helyett az Ur ellen való szövetkezéssel. Mit tehetünk mi is szombaton másokért ? Krisz­tus széjjel járt és mindenekkel jót cselekedett. Min­den követője próbálja meg szombatját a szeretet pa­rancsának való engedelmesség által betölteni ... A mi szombatunk Urunk feltámadása óta a vasárnap, amit a szombatra vonatkozólag maga Jézus tanított, áll az az Ur feltámadásának eme heti ünnepére is.

Next

/
Thumbnails
Contents