Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-10 / 6. szám
24. oldal. BELMISSZIÓ. 1924 minthogy megmarad örökre a hittagadásban, hűíelenségben és bűneinek meg nem bánásában, mint Hymenaeus és többé megtérni, bünbánata által megújulni nem képes. Elkülönítés az, midőn valaki valamely nyilvános botrány, s nem főbenjáró bűn miatt különíttetik el az egyháztól vagy tétetik le hivatalából egyidőre, amig meg nem jobbul és a botrány elhárításával ki nem békíti egyházát. Tulajdon értelemben úgynevezett kiközösítés az, midőn az Isten és egyház egyessége eílen nyilvánosan vétkező, bűnös ragály által meglepett és nyilvános romlottság által megfertőztetett keresztyének kilöketnek az egyházból, átadatnak a sátánnak a test veszedelmére, hogy megszégyeníttetvén vezekeljenek, térjenek meg és lépjenek vissza ismét az egyházba. Kik, ha az egyháztól rájok mért nyilvános elégtételt teljesítik, az egyháztól megkegyelmeztetve, vétessenek vissza előbbeni állapotukba. Ezt tanítják az igaz zsinatok és Grácián az atyak tekintélye után, Végz. 2. fej. 9. VI. 11. fej. 9. 4. — Zsid. 6. 10. 1 Kor. 1. 2, 1 Kor. 5. 6. 2 Thess. 6. Az eljárás módjáról. Eképen járjunk el: elsőben a kiközösítendők vétkeit vizsgáljuk meg; ha magánosán vétkeztek, a Krisztustól jelzett fokozatokat vesszük tekintetbe; ha nyiivánosan vétkeztek, mi a fokozatokat Pállal nem vizsgáljuk, hanem őket az egyházból kivetjük. — Mát. 18. Tit. 3. 1 Tim. 5. 1 Kor. 5. A kiközösítendők büntetése. Egyedül az Úr szájából származó igével sújtjuk a vétkezőket. Csak az úrvacsorában részesüléstől fosztjuk meg, csak a nyilvános gyülekezetből és közegyüttélés, barátság és társaságból vetjük ki, hogy járjanak az egyházon kívül, ahol érezzék az Isten haragját a sátán hatalma alatt. Adunk nekiek az életre szükségeseket, megintjük őket atyafiságosan, hogy valóban bánják meg bűneiket és javuljanak meg; azonban nem vétkezünk együtt s nem társalgunk velük. Nem fosztjuk meg őket feleségük, gyermekeik s más’ testi javaiktól. Mert az nem az egyházi joghoz tartozik. — 2 Kor. 5. 1. Idő (a kiközösítés tartama). Nem is hagyjuk a valódi bűnbánókat kivüí az egyházon soká nyomorogni a sátán országában, hanem mihelyt megjavultak, visszahívjuk. Mert a bűnben élők büntetése a kiközösítés s orvosság az, nem halál, amint Ágoston mondja. Ezt azért cselekesszük, hogy a sátántól meg ne környékeztessenek, hogy a felettébb való szomorúságtól meg ne emésztessék az olyan ember, mint az apostol mondja. Akik meg nem térnek, azokat átok alá rekesztjük az Írással. — 2 Kor. 2. 5 Thess. 3.1 Tim. 1. Debreceni hitvallás (1562). Tudakozzátok az írásokat! Febr. 11. Dániel 3. Megtartja az Úr az övéit. Régi énekesk. LXIlj. „ 12. /. Mózes 4i—i5. A bűn az ajtó előtt leselkedik. R. CXXXIX,.6. „ 13. Predik. 71—23. Az Isten teremtette az embert igaznak. U. é. XIX. versei. R. 66. „ 14. Predik. 8. Az istenfélőknek lészen jó dolguk. U. é. XIX. versei. R. 66. „ 15. Predik. 9. Jobb a bölcseség a hadakozó szerszámoknál. U. é. 97. versei. R. 66. , 16. Predik. 10. Az Istené az áldás. U. é. 97. versei. R. 67. Vasárnapi iskolai lecke. Jézus megkeresztelkedése és megkísértetése. Márk I9—13. Máté IVi—u. Aranymondás: Zsid. II is. A Megváltó útja előkészítése után Jézusnak is készülni kellett messiási munkájára. Hogyan készült Jézus munkájához? Miért ment Kér. Jánoshoz? Miért keresztelkedett meg? Hogy tiszta, ártatlan voltát ez által is kimutassa. Jézusnak nem volt bűne, miből meg kellett volna térnie, de meg akarta mutatni, hogy magát teljesen az Isten országa igazságának és szentségének szenteli . . . Mit látott Jézus, midőn a vízből kijött ? A megnyilatkozott egekből mi szállott reá ? Milyen szózatot hallott az égből a galamb leszállásakor ? Mit értünk az alatt, hogy Jézus az Isten fia ? Maga Isten bizonyította be itt Szentlelke által, hogy fia. Az a munka, amit végez, az Isten munkája, az Isten ereje által végzi. A galamb azt a szeretedet jelképezte. melynek szelíd hatalma által győzedelmet nyert. Hogyan készíttetett még elő Jézus munkájára? Miért kísértetett meg? Mi által tűnt ki főleg lelkének ereje? Mi mutatja a gonosz felett való győzedelmét? Hányszor győzte le a Sátánt? Mi volt az első kisértése? A test vágyainak megpróbálása. A negyvennapos böjt után az éhség kielégítésének vágya egészen magától jövő és természetes volt . . . Honnan vonta volna el őt, ha hallgat a Kisértő szavára? A lélek helyett mire akarta irányítani figyelmét ? A földi tápláléknál volt valami szükségesebb, jobb is: a hit, szeretet, igazság és engedelmesség. Vágyaink is látszólag ártatlanok, de hányszor csábítanak el az Isten útjairól . .. Mi volt a Sátán második kisértése? Miért vitte fel a szent városba ? Hogyan akarta eltántorítani isteni küldetésétől ? A dicsőség és hatalom felmutatásával, s azzal, hogy reá mutatott honfitársainak a római iga alól való szabadulási vágyára . . . Mivel győzte le az Úr eme kisértését is? Az írás melyik szavával utasította el a Sátánt? Tudunk-e mi is ilyen erősek lenni a kisértő szavával szemben ? Miért vagyunk vele szemben gyengék? A hit és bizalom hiánya miatt. Mit tár fel a Sátán utolsó kísértésében ? A világ dicsőségéről mit igér néki ? Mit kívánt tőle ellenszolgáltatásul? Hogy cserélje fel Isten szolgálatát a világ szolgálatával, a Sátán előtt, mint „a világ fejedelme“ előtt hajoljon meg. Miként utasította el magától a Sátánt? Az első és legnagyobb ^parancsolattal. Miért kell egyedül az Urat szolgálni ? Ő a világ ura. Előbb jön az Úr, azután a világ. Előbb a „Legyen meg a te akaratod“ kérés, s csak azután az „Add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket“ . . . Mire tanít ez a kisértés? Semmi kívánatosat se akarjunk rossz úton megszerezni, pl. gazdagságot csalás által, stb. Mi mutatja Jézus teljes győzelmét? Végleg elhagyta a Kisértő az Urat? Hol látjuk ismételt próbálkozásait ? Getsemáné kertben, a kereszten és az 5000 ember megeíégítésénél. A Sátán legyőzése után mit érzett Jézus? Isten közelségét és segítségét. És az Úr angyalai szolgáltak neki. Tudsz-e te is a kisértések között ellenállni? Ingadozásunk és elesésünknek mi az oka? Jobban szeretjük magunkat, mint Istent s a világot, mint akaratát. A legnagyobb győzelem, ha magunkon győzedelmeskedünk.