Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-27 / 4. szám
14. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924, közül 159 r. kaíh., 3. bpesti VI. kér. m. kir. állami Mária Terézia felső leányisk. és leánygimn. 41 '73% r. kath., 4. bpesti VIII. kér. m. kir. Zrinyi Miklós főgimn. 46'32% r. kath., 5. szombathelyi m. kir. áll. föreálisk. 377 tanulója közül 176 r. kath , 6. békéscsabai m. kir. áll. Lórántffy Zsuzsánna leánygimn. 217 növendéke közül 61 r. kath., 7. bpesti V. kér. m. kir. áll. föreálisk. 37'8°/o r* kath , 8. bpesti VI. kér. m. kir. áll. Kemény Zsigmond föreálisk. 687 növendéke közül 290 r. kath., 9. nagykállói m. kir. áll. Szabolcs vezér fögimn. 297 növendéke közül 69 r. k., 10. czeglédi m. kir. áll. Kossuth Lajos főgimn. 469 tanulója közül 209 r. kath., 11. székesfehérvári m. kir. áll. Ybl Miklós föreálisk. 401 tanulója közül 190 r. kath., 12. sárbogárdi községi gimn. növendékei közül 48’27% r- kath., 13. bpesti VII. kér. m. kir. áll. Madách Imre főgimn. tanulói közül 35 41 % r. kaíh., 14. nyírbátori áll. vezetés alatt álló főgimn. 154 tanulója közül 36 r. kath., 15. bpesti VI. kér. m. kir. áll. Kölcsey Ferenc főgimn. növendékei közül 33'1% r- kath., 16. bpesti r. kath. m. kir. áll. Bercsényi Dániel főgimn. 730 tanulója közül 228 r. kath., 17. bpesti VII. kér. Körösi Csorna Sándor főreáliskola növendékei közül 30-11% r. kath. íme községek, maga a kegyes tanítórend, az állam érdemesnek tartják olyan iskolákat nemcsak segélyezni, de föníartani, amelyekben a kath. ifjúság nem éri el a növendékek többi részének felét, sőt olykor harmadát is alig. Senkinek sem jut eszébe, hogy ezen iskolákról azt mondaná, hogy miért tartják fenn őket, holott évente sokkal több nem kaíh. tanulót nevelnek föl. Nem jutott ez eszébe egy protestáns embernek sem, mert mi a kultúrát nem felekezeti, hanem nemzeti érdeknek tartjuk, mert mi a műveltségnek első sorban nemzeti jelleget akarunk adni. Csak azok lehetnek oly vakmerőek, oly szükláíókörüek, hogy a műveltséget a maguk felekezete számára akarják lefoglalni, akik a „Ne temere“-t föiibe akarják helyezni országunk törvényeinek, akik mindent a felekezeti fölfogás szűk látóköréből akarnak megítélni és irányítani, de azért mégis verik a mellüket, hogy ők hazafiak és borsózik a hátuk, ha rájuk sütik a nemzetköziség bélyegét. Egy felekezet sem dobott követ eddig az államra azért, mert felekezeti t. i. nem kaíh. iskolákat segélyez, de azért sem rótta meg eddig senki, mert több iskolájában kisebbségben van a kaíh. ifjúság, senki sem akarja pl. a kegyes tanító-rend sátoraljaújhelyi főgimnáziumtól a kath. jelleget elvenni, mert a kaih. tanulók felét sem teszik a többi felekezeteknek, senki sem akarja pl. a sárbogárdi községi gimn.-ot tönkre tenni az államsegély elvonásával azért, mert ott a kath. növendékek száma csak 48*27 százalék, vagy a nyírbátorit, ahol 154 tanuló közt csak 36 kath. tanuló van. Mi nem vádoljuk ezekért a kormányt, de sőt csak helyeselni tudjuk, hogy a művelődésért minden áldozatot meghoz, mert a kultúra nem a r. katolikusoké, mert a magyar állam nem katolikus ország, hanem Magyarország. Bangha páterék cikkével érdemes foglalkozni annyiban is, mert belőle bepillantást nyerhetünk gondolatvilágukba. Aki ilyen nagyfontosságú kérdéshez hozzányúl, attól méltán elvárhatjuk, hogy tárgyát előbb tanulmányozza. Ismerve Bangha páterék széleskörű tudását, nem tehető fel az, hogy ne ismerték volna a magyar tanuló ifjúság felekezeti eloszlását, s így önként felvetődik a kérdés, hogy miért a csurgói ref. főgimnáziumot idézik olyan például, ahol az intézet ref. volta dacára többségben vannak a róm. kath. tanulók és miért nem a sátoraljaújhelyi kegyes tanítórendi főgimnáziumot, ahol szintén kisebbségben vannak a r. kath. vallású növendékek? Erre más felelet nem adható csak az, hogy olyan kath. intézeteket érdemes, sőt szükséges fentaríani, segélyezni, ahol a r. kath. vallású növendékek kisebbségben vannak, de az olyan ref. intézeteket vétek segélyezni, amelyekben a ref. növendékek kisebbségben vannak. íme Bangha páterék gondolatvilága : a leghatározottabb felekezeti elfogultság. Fői sem merem tenni azt, hogy Bangha páterék nem ismerték a tanuló-ifjúság felekezeti eloszlását iskoláinkban, mert ha ez föltehető volna, akkor cikkükkel nem is volna érdemes foglalkozni, mert az magán viselné az alaposság kétségtelen bizonyítékát. Nézzük ezek után a csurgói ref. főgimnáziumot nem felekezeti, hanem magyar nemzeti szempontból. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy alig van hazánkban nagyobb nemzeti hivatást betöltő iskola, mint a csurgói ref. főgimnázium. Valóságos védőbástyája ez a magyarságnak, amely áldásos működési körét kiterjeszti e Dráván túlra, ie egész Fiúméig — az Adria partjáig. Évtizedek óta nemcsak itt nevelkedtek Horvátországba szakadt magyar véreink gyermekei, hanem számtalan horvát, szerb és fiumei olasz gyermek tanulta itt el a magyar nyelvet, a magyar hazához való ragaszkodást. Az intézet értesítőinek statisztikai adatai tanúbizonyságot tesznek erről. Van-e csak egy szemernyi magyar érzés abban, aki egy ilyen nagyfontosságú intézetet akar tönkre tenni az állami támogatás megvonásának sürgetésével csak azért, mert ez!Jaz intézet református, — erre a kérdésre minden jó magyar csak egy feleletet adhat: nincs ! íme a Bangha páterék nemzeti érzése! Más szempontból is érdemes Bangha páterék cikkével foglalkozni. Minduntalan hangzik a vád innen is, onnan is, hogy a felekezeti egyenetlenkedéseket mi protestánsok kezdjük. Most megállapíthatjuk, hogy ez az újabb támadás és pedig a nemzeti művelődés terén történt támadás, nem a mi oldalunkról történt. Vajha minden időben megállapítottuk volna az egyenetlenségek okát, nemét, eredetét, talán akkor most adatokra támaszkodva íeszögezhetnők, hogy mi protestánsok minden időben a békés testvéri együttműködés hívei voltunk és erőnket nem a felekezeti torzsalkodás meddő, sokszor azonban nemzetrontó mesterkedéseire
