Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-11-30 / 48-49. szám

142 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Ref. missziói nap Szigetváron. Felejthetetlen szépségű, lélekemelő, impozáns ünnepe volt november 16-án Szigetvár református népének és a közeli falvakból egybesereglett kálvinistáknak. De ott szo­rongott a Belsősomogyi Ref. Egyesületnek ezen a missziói ünnepségén Zrínyi városának lakossága felekezeti és tár­sadalmi különbség nélkül. Az ünnepély fényét növelte, méreteit naggyá tette a dunántúli ref. egyházkerület új püspökének: dr. Antal Gézának személyes részvétele. Az új főpásztor nov. 15-én d. u. 5 órakor érkezett Kaposvárról Szigetvárra. Kíséretében voltak Sárközy György főispán, Tallián Andor alispán, Huszár Aladár kúriai bíró, egyházm. gondnok, Szigethy Gy. Sándor egészségügyi fő­tanácsos, Halka Sándor esperes, Izsák Aladár somogyjádi, Kovács József kaposszentbenedeki ref. lelkész és Pongrácz József theol. professzor. Az új püspököt nagy tömeg élén dr. Perczel Győző főszolgabíró, majd Batta Béla táblabiró j üdvözölte az állomáson. Dr. Antal Géza püspök külön- ' külön frappáns választ adott az üdvözlésekre; aztán a tö­meg éljenzése és a cserkészek éneklése mellett Batta táblabiró lakására hajtatott. Este dr. Rusa Ernő közjegy­zőnél volt vacsorán, mely alkalommal a szigetvári Dalos- Egyesület szerenáddal kedveskedett a püspöknek. Másnap d. e. 9 órakor a járási tisztikar, a városi vezetőség, a különböző testületek, a Jótékony Nőegylet, az izr. hitközség, a kér. sajtó, a Bs. R. E. vezetősége és a közeii ref. egyházak küldöttségei üdvözölték a főpász­tort, kinek tiszteletére zászlódíszbe öltözött a város. Fél 11 órakor istentisztelet volt a polgári fiúiskola tágas tornatermében, ahol a gyülekezet éneke után Varga Dezső darányi lelkész szárnyaló imádsággal kérte az Urat, hogy töltse ki Szentleikének teljességét a maroknyi" sziget­vári ref. gyülekezetre. Csicskár József kaposvári tanító szólóéneke után Halka Sándor esperes mondott méiytar­­talmu egyházi beszédet II Móz 31-12 alapján. Az istentisz­telet a Himnusszal és közénekkel zárult. Délután 1 órakor mintegy 200 teritékes bankett volt az Olvasóegyletben, ahol egymást követte a sok, szellemes pohárköszöntő. Sárközy György főispán a kormányzóra, Huszár Aladár a főpásztorra, dr. Perczel Győző a főispánra, Peti Lőrinc Huszár Aladárra, Izsák Aladár a reformátusok minden missziói ünnepségén megjelenő r. kath. Tallián Andor alispánra emelte poharát. Tallián Andor alispán Somogyvármegye közönsége nevében köszöntötte dr. Antal Géza püspököt: Minden felekezet egy-egy oszlop, mely a jövendő templomát tartja, legyen tehát erős mindegyik oszlop. Összetartásra, együttérzésre, kölcsönös szeretetre van szükségünk. Ezután is mindenkor a legnagyobb öröm­mel várjuk Méltóságodat s tekintse e vármegyét otthoná­nak. Dr. Antal Géza püspök zajos helyeslés között vála­szolt a hozzá intézett felköszöntőkre: Minden felekezeti különbség nélkül, minden osztály- és társadalmi különbség nélkül a legteljesebb erővel támogat minden igaz, nemes ügyet. A költő Zrínyi a török áfium ellen keresett orvos­ságot s ezt nem találta meg másban, mintha a magyár a magyarral összefog. Ma a hitetlenség áfiuma ellen kell orvosságot keresni s ezt csak akkor találjuk meg, ha a magyar a magyarral összefog. A szeretet lobogója van a kezemben, de ha a mi hitünk és magas eszményünk ellen- : ségei ellen harcolni keil, én a harcot meg fogom harcolni. j D. u. 3 órakor volt a missziói kulturünnepály ugyan- I 1924 csak a polg. fiúiskola tornatermében, amelyet szorongásig megtöltött a közönség. A szigetvári Dalos Egyesület Szent­­györgyi Béla polg. isk. igazgató vezetésével nagy precizi­tással énekelte ei a magyar Hiszekegyet. Peti Lőrinc tb. esperes tartalmas megnyitó beszédet mondott. Majd dr. Antal Géza püspök előadása következett. Beszédének a gondolatai történelmi távlatból röppentek fel, elsuhantak nagy, pedagógiai mélységek felett, s felszárnyaltak filozófiai régiókba, hogy onnét egyenként a szivünkre szánjanak. Beszédét Zrínyi Miklósnak, a költőnek s nagy államférfi­nak kiváltságos szerepével vezeti be. E nagy férfiú meg­értette, hogy ennek a nemzetnek a szabadságát, jogait biz­tosítani másként nem lehet, csak a nemzet fiainak szoro­san, vállvetve való összetartásával. Nagy szó volt ez a XVII. században, amikor az éles politikai ellentétek folytán hazafit hazafitól oly nagy ür választott el. Hogyan lehetett, hogy épen gróf Zrínyi Miklósban állott elő az a csodála­tos egyéniség, aki egy jós ihletett leikével megmutatta azt az utat, amelyen élni lehet. Mi volt a légkör, amelyet kora ifjúságában magába szivott ? Nevelő anyja: Lobkowitz Poppel Éva, egy idegenből Magyarországba szakadt és izig-vérig magyarul gondolkozó, protestáns nagyasszony gyakorolt jótékony befolyást Zrínyire. Ezt csak azért emlí­tem fel, hogy micsoda nagy hatása van a családi nevelés­nek az ifjú lelki világának a kialakulására. A kis gyermek nem tud ugyan tudatosan gondolkodni, de nem szabad azt gondolnunk, hogy bizonyos jelenségek a lelki világát tel­jesen érintetlenül hagynák; sőt ezek átalakítólag, irányító­iam hatnak reá. A gyermek magába szívja -e családja lég­körét. Bizonyos impressziókat nem tudatosan vesz fel, de felveszi őket és ezek a tudatalatti létben is folytatják a maguk sajátságos összekapcsolódását és pedig az ember­nek a legzsengébb korától fogva. Hogy a családi nevelés­nek nagy fontossága van az ember jellemének a kialaku­lására, ez régi, évtizedes igazság. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek milyen környezetbe kerül. Rendkívül fon­tos feladat vár a szülőkre. A családi nevelés ne csak a 6—7 éves korban kezdődjék, de voltaképen meg kell kez­dődni a születés pillanatában. Az atya, az anya, a testvér, a környezet kezébe van letéve a gyermeknevelés; hogyha ez a környezet tiszta és a vallásos élettől van megszen­telve, akkor a gyermek ezeket az impressziókat veszi fel öntudatlanul is a leikébe. S ha az ilyen gyermek az élet­ben talán rossz környezetbe kerülne is, fel fog ébredni lelkében az az emlék, amely őt tiszta, boldog gyermek­korára vezeti vissza és bizonyos önvád támad a lelkében. — Nemrég Magyarország egyik kiváló sportbajnokának a lakásán voltam, aki fiatal családapa. Megható volt az a gondosság, hogy alvó gyermeke bölcsője mellett lábujj­­hegyen lépkedett el, hogy lépteinek zajával őt fel ne éb­ressze. Lábujjhegyen kell járnunk nekünk is a még szen­dergő gyermeki lélek körül, hogy minden káros külső ha­tástól, zajtól megóvjuk, hogy fenköltlelkü egyéniségeket nevelhessünk ennek a szerencsétlen országnak. Somodi Mária, vitéz Józan Sándor, Hamvas Józsefné nagy tetszést aratott szavalatán kívül Kálmán Farkas mű­vészi hegedüjátéka s a Dalos Egyesület pompás énekszámai tették változatossá az ünnepélyt, mely dr. Rusa Ernő köz­­jegyző zárószavaival ért véget. sMz ,,Oson.ka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország.“

Next

/
Thumbnails
Contents