Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-30 / 48-49. szám
142 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Ref. missziói nap Szigetváron. Felejthetetlen szépségű, lélekemelő, impozáns ünnepe volt november 16-án Szigetvár református népének és a közeli falvakból egybesereglett kálvinistáknak. De ott szorongott a Belsősomogyi Ref. Egyesületnek ezen a missziói ünnepségén Zrínyi városának lakossága felekezeti és társadalmi különbség nélkül. Az ünnepély fényét növelte, méreteit naggyá tette a dunántúli ref. egyházkerület új püspökének: dr. Antal Gézának személyes részvétele. Az új főpásztor nov. 15-én d. u. 5 órakor érkezett Kaposvárról Szigetvárra. Kíséretében voltak Sárközy György főispán, Tallián Andor alispán, Huszár Aladár kúriai bíró, egyházm. gondnok, Szigethy Gy. Sándor egészségügyi főtanácsos, Halka Sándor esperes, Izsák Aladár somogyjádi, Kovács József kaposszentbenedeki ref. lelkész és Pongrácz József theol. professzor. Az új püspököt nagy tömeg élén dr. Perczel Győző főszolgabíró, majd Batta Béla táblabiró j üdvözölte az állomáson. Dr. Antal Géza püspök külön- ' külön frappáns választ adott az üdvözlésekre; aztán a tömeg éljenzése és a cserkészek éneklése mellett Batta táblabiró lakására hajtatott. Este dr. Rusa Ernő közjegyzőnél volt vacsorán, mely alkalommal a szigetvári Dalos- Egyesület szerenáddal kedveskedett a püspöknek. Másnap d. e. 9 órakor a járási tisztikar, a városi vezetőség, a különböző testületek, a Jótékony Nőegylet, az izr. hitközség, a kér. sajtó, a Bs. R. E. vezetősége és a közeii ref. egyházak küldöttségei üdvözölték a főpásztort, kinek tiszteletére zászlódíszbe öltözött a város. Fél 11 órakor istentisztelet volt a polgári fiúiskola tágas tornatermében, ahol a gyülekezet éneke után Varga Dezső darányi lelkész szárnyaló imádsággal kérte az Urat, hogy töltse ki Szentleikének teljességét a maroknyi" szigetvári ref. gyülekezetre. Csicskár József kaposvári tanító szólóéneke után Halka Sándor esperes mondott méiytartalmu egyházi beszédet II Móz 31-12 alapján. Az istentisztelet a Himnusszal és közénekkel zárult. Délután 1 órakor mintegy 200 teritékes bankett volt az Olvasóegyletben, ahol egymást követte a sok, szellemes pohárköszöntő. Sárközy György főispán a kormányzóra, Huszár Aladár a főpásztorra, dr. Perczel Győző a főispánra, Peti Lőrinc Huszár Aladárra, Izsák Aladár a reformátusok minden missziói ünnepségén megjelenő r. kath. Tallián Andor alispánra emelte poharát. Tallián Andor alispán Somogyvármegye közönsége nevében köszöntötte dr. Antal Géza püspököt: Minden felekezet egy-egy oszlop, mely a jövendő templomát tartja, legyen tehát erős mindegyik oszlop. Összetartásra, együttérzésre, kölcsönös szeretetre van szükségünk. Ezután is mindenkor a legnagyobb örömmel várjuk Méltóságodat s tekintse e vármegyét otthonának. Dr. Antal Géza püspök zajos helyeslés között válaszolt a hozzá intézett felköszöntőkre: Minden felekezeti különbség nélkül, minden osztály- és társadalmi különbség nélkül a legteljesebb erővel támogat minden igaz, nemes ügyet. A költő Zrínyi a török áfium ellen keresett orvosságot s ezt nem találta meg másban, mintha a magyár a magyarral összefog. Ma a hitetlenség áfiuma ellen kell orvosságot keresni s ezt csak akkor találjuk meg, ha a magyar a magyarral összefog. A szeretet lobogója van a kezemben, de ha a mi hitünk és magas eszményünk ellen- : ségei ellen harcolni keil, én a harcot meg fogom harcolni. j D. u. 3 órakor volt a missziói kulturünnepály ugyan- I 1924 csak a polg. fiúiskola tornatermében, amelyet szorongásig megtöltött a közönség. A szigetvári Dalos Egyesület Szentgyörgyi Béla polg. isk. igazgató vezetésével nagy precizitással énekelte ei a magyar Hiszekegyet. Peti Lőrinc tb. esperes tartalmas megnyitó beszédet mondott. Majd dr. Antal Géza püspök előadása következett. Beszédének a gondolatai történelmi távlatból röppentek fel, elsuhantak nagy, pedagógiai mélységek felett, s felszárnyaltak filozófiai régiókba, hogy onnét egyenként a szivünkre szánjanak. Beszédét Zrínyi Miklósnak, a költőnek s nagy államférfinak kiváltságos szerepével vezeti be. E nagy férfiú megértette, hogy ennek a nemzetnek a szabadságát, jogait biztosítani másként nem lehet, csak a nemzet fiainak szorosan, vállvetve való összetartásával. Nagy szó volt ez a XVII. században, amikor az éles politikai ellentétek folytán hazafit hazafitól oly nagy ür választott el. Hogyan lehetett, hogy épen gróf Zrínyi Miklósban állott elő az a csodálatos egyéniség, aki egy jós ihletett leikével megmutatta azt az utat, amelyen élni lehet. Mi volt a légkör, amelyet kora ifjúságában magába szivott ? Nevelő anyja: Lobkowitz Poppel Éva, egy idegenből Magyarországba szakadt és izig-vérig magyarul gondolkozó, protestáns nagyasszony gyakorolt jótékony befolyást Zrínyire. Ezt csak azért említem fel, hogy micsoda nagy hatása van a családi nevelésnek az ifjú lelki világának a kialakulására. A kis gyermek nem tud ugyan tudatosan gondolkodni, de nem szabad azt gondolnunk, hogy bizonyos jelenségek a lelki világát teljesen érintetlenül hagynák; sőt ezek átalakítólag, irányítóiam hatnak reá. A gyermek magába szívja -e családja légkörét. Bizonyos impressziókat nem tudatosan vesz fel, de felveszi őket és ezek a tudatalatti létben is folytatják a maguk sajátságos összekapcsolódását és pedig az embernek a legzsengébb korától fogva. Hogy a családi nevelésnek nagy fontossága van az ember jellemének a kialakulására, ez régi, évtizedes igazság. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek milyen környezetbe kerül. Rendkívül fontos feladat vár a szülőkre. A családi nevelés ne csak a 6—7 éves korban kezdődjék, de voltaképen meg kell kezdődni a születés pillanatában. Az atya, az anya, a testvér, a környezet kezébe van letéve a gyermeknevelés; hogyha ez a környezet tiszta és a vallásos élettől van megszentelve, akkor a gyermek ezeket az impressziókat veszi fel öntudatlanul is a leikébe. S ha az ilyen gyermek az életben talán rossz környezetbe kerülne is, fel fog ébredni lelkében az az emlék, amely őt tiszta, boldog gyermekkorára vezeti vissza és bizonyos önvád támad a lelkében. — Nemrég Magyarország egyik kiváló sportbajnokának a lakásán voltam, aki fiatal családapa. Megható volt az a gondosság, hogy alvó gyermeke bölcsője mellett lábujjhegyen lépkedett el, hogy lépteinek zajával őt fel ne ébressze. Lábujjhegyen kell járnunk nekünk is a még szendergő gyermeki lélek körül, hogy minden káros külső hatástól, zajtól megóvjuk, hogy fenköltlelkü egyéniségeket nevelhessünk ennek a szerencsétlen országnak. Somodi Mária, vitéz Józan Sándor, Hamvas Józsefné nagy tetszést aratott szavalatán kívül Kálmán Farkas művészi hegedüjátéka s a Dalos Egyesület pompás énekszámai tették változatossá az ünnepélyt, mely dr. Rusa Ernő közjegyző zárószavaival ért véget. sMz ,,Oson.ka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország.“
