Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-11-30 / 48-49. szám

Harmincötödik évfolyam. 48—49. szám« Pápa, 1924 november 30. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .......................................................-........ FŐSZERKESZTŐ : DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ..................—.............................. . • FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Jk FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL . ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. a TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK. a Aktuális kérdéseinkről. Az alábbiakban néhány aktuális kérdésről kívá­nom tájékoztatni e iap olvasóit, azoknak az értesülé­seknek nyomán, melyeket a két utolsó héten a vall.- és közokt.-ügyi és a pénzügyminisztériumban nyertem. Első helyen kívánok megemlékezni a tanítói nyugdíj járulékokról, melyek váratlan magas összegben kirovása érthető izgalomba ejtette egyházkerületünk lelkészi karát s presbitériumait. E járulékok eredeti­leg két évre, 1923—24. és 1824—25. tanévekre voltak kiróva. Értesülésem szerint az előző tanévi kirovás kérdése függőben tartatik, a jövő állami költségvetési év előkészítéséig, úgy, hogy most már csak az 1924— 1925. tanévi nyugdíjjárulék befizetéséről van szó. E tekintetben is jelentékeny könnyítés van kontemplálva, mert a befizetésnek csak a jövő év január—junius hónapjaiban kell megtörténnie, később közzéteendő részletekben. Részemről kifejezést adtam annak az óhajnak, hogy mivel egyházunk legtöbbje az egyházi adót csak aratás után szedi be, erre legyen a minisz­térium tekintettel; e tekintetben azonban ma még meg­állapodásról nem szólhatok. A nyugdijjárulék magas­ságára kívánom még csak tájékoztatóul megjegyezni, hogy a múlt 24 koronás nyugdijjáruléka a műit szá­zad hetvenes éveiben érvényben volt 600 koronás tanítói fizetések alapján volt számítva s a tanítói fi­zetések emelkedésével nem volt többé fenntartható. Az állam, mely eredetileg 1-2%-oí • fizetett csak a nyugdíjalaphoz, most a fedezet 66%-át vállalta ma­gára, s csak így biztosíthatja a lényegesen emelkedett nyugdíjterhek kiszolgáltatását. A tanítók hozzájárulása a múlthoz képest jelentékenyen csökkent, s a rende­let szerint a havi 13 koronából 3 kor. a fenntartó által reájuk hárítható. A nyugdíjtörvény előkészítésé­nél egyházunk autonómiáján nem esett sérelem, mert már a legelső lépések megtételénél meghivattak érte­kezletre (1912, évi május hó 23-án) úgy a ref., mint az ág. hitv. ev. egyházak, s maga a törvényjavaslat a múlt évben megküldetett úgy a ref., mint az ág. hitv. ev. egyház püspökeinek észrevételeik megtétele végett, s a 95.000. sz. kormányrendelet ezek észre­vételeinek figyelembe vételével készült s az eredeti törvényjavaslattal szemben jelentékeny enyhítést tar­talmaz, mert az eredeti törvényjavaslat a 10%-os fenntartói díjon kívül a tanulóktól is legalább ugyan­annyi bevételt jelentő járulékét vett számba. A kor­mányrendelet úgy ezt, valamint a fegyelmi bírság­pénzeket elejtette, ez utóbbit a prot. egyházak óhajá­hoz képest. Ennyit a történelmi hűség kedvéért a rendelet előállásáról, s ezzel kapcsolatban a prot. egy­házaknak arra gyakorolt befolyásáról, mert ezek isme­rete nélkül könnyen merülhetne fel az a nézet, hogy egyházunk ebben a fontos kérdésben meg sem kér­deztetek. A tandíj kárpótlás ügye a második aktuális kér­dés, mely egyházainkat, mint iskolafenntartókat, köz­vetlenül érdekli. Tandíjkárpótiásért folyamodhatnak azok az iskolafenntartók, akik az 1908:XLVI. t.-c. 5. §-ának 2. bekezdése alapján dologi tandijkárpótlás cimén államsegélyt élveztek. A folyamodvány felsze­relésére vonatkozóan utalok a lap hivatalos részében közzétett felhívásomra. A lelkészi kongnia teljes összegben való folyó­sítása immár biztosítottnak tekinthető. A kultusz­minisztérium teljes igyekezettel azon van, hogy a családi pótlék is az állami tisztviselőkével egyenlő összegben folyósíttassék. Remélhető, hogy ez irányú törekvése nem ütközik elháríthatlan pénzügyi nehéz­ségbe. v A korpótlék tekintetében megnehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy az állami tisztviselők az újabb fizetési rendszer szerint korpótlékban többé nem ré­szesülnek. A jövő feladata lesz lelkészi karunknak a korpótlék megvonása által előállott sérelmét más al­kalmas módon orvosolni. Az adócsökkentési államsegély az eredetinek mintegy 280-szorosával messze elmarad az arany­korona 17000-szeres szorzószámától. A pénzügymi­nisztériumban nyomatékosan felhívtam a figyelmet arra az anomáliára, mely a valorizáiatlan adócsökken­tési államsegély és az egyházak részéről valorizálta n megkívánt járulékok között mutatkozik. Ez évre, fáj­dalom, már nem lehetett e téren semmit elérni, mert a költségvetést már a minisztertanács is letárgyalta s az a napokban a nemzetgyűlés asztalára kerül. A nemzetgyűlés tagjaira várna a feladat, hogy az egy­házak eme súlyos sereimét szóvá téve, az orvoslás lehetőségét a legközelebbi költségvetés összeállításánál előkészíteni igyekezzenek. Dr. Antal Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents