Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-20 / 3. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924. SO. oldal. Bázel. Ennek a városnak a neve nem ismeretlen ref. egyházunk történelmében sem. Ősi egyeteme anyakönyvét különösen a reformáció századában, de azóta is sűrűn tarkítják magyar nevek. Hatalmas, 400 000 kötetes könyvtárában a magyar munkák száma éppen nem kicsiny. Többek között itt található Szegedi Kis Istvánnak itt Bázelben, 1586-ban kiadott két munkája is. (Loci communes: Exegetikai és dogmatikai munka ; a másik: Speculo Romanorum Pontificium, ez németül is.) Közel 500 esztendős egyeteme a reformáció óta református. „Oecolampadius egyháza“ — ahogyan sokszor a bázeli gyülekezetét nevezik — az első reformációi gyümölcs Svájcban. A város azóta is református. Természetes, a különböző korok vallási áramlatai, szükségletei erős befolyással voltak az egyház belső életére. Különösen a pietizmus kora, amelynek csodás eredményeként (1780.) maradt hátra a „Bázeli Misszió“, amelyik mindig nagy hatással volt és van az egyház belmissziói életére. A pietizmust általában rosszul értelmezik. Letagadhatatlan tény, hogy életet öntött a protestántizmus megmerevedett csontjaiba és azóta rossz hajtásai alá merültek a semmiségbe és megmaradt az, ami élet volt benne. A mai egyházi élet a múlt század utolsó évtizedeiben megindult evangéliumi áramlatok és az egyház konfessziói harcában kristályosodott ki és azóta, mint evangéliumi „nép egyház“ (sem nem kálvinista, sem nem lutheránus) akarja a kovász szerepét betölteni az élet minden megnyilvánulásában, hogy a reformáció e klasszikus hazájában újra és újra átalakítsa, átitassa az egyéni élet tésztáját a nagy reformátorok által a romok alól felfedezett evangéliummal. Ennek a miszsziónak a megvalósítására egész sereg templom, kápolna, terem áll szolgálatában, amelyekben vasárnaponkint kora reggeltől késő estéiig van alkalma a gyülekezet tagjainak az igét hallgatni. Minden vasárnap van valamelyik templomban úrvacsora osztás is. Az egész egyház tíz gyülekezetre oszlik. Minden gyülekezetnek több lelkésze van. (Pl. a Münster gyülekezetnek öt papja van.) így, dacára annak, hogy nagy egyház (120.000 tag), mégis lehetséges a gyülekezet lelki gondozása, a betegek és szegények ápolása, nemcsak tanáccsal, de a szeretet tényleges jeleivel. Az ma már általánosan ismeretes, hogy a nagy városok vallásos nevelése a vallásoktatáson fordul meg. Ez a legnagyobb kérdés Bázelben is, dacára annak, hogy legalább háromszor annyi hitoktató van itten, mint egy hasonló nagyságú magyar ref. gyülekezetben. Bázel kantonban (ez nem minden kantonban van így) a hittant (bibliai történet) a tanítók tanítják a VI. iskolaévig, a felsőbb évek alatt már nem. A konfirmáció oktatás csak akkor fejeződik be, ha a gyermek a konfirmáció év május 1-ig életének 15. évét betöltötte. Minden gyülekezetben szabály szerint minden vasárnap éppen úgy, mint a felnőttek részére, van (vasárnapi iskola) gyermek istenitisztelet. Általános elv az: az ifjúságot Istenhez vezetni, az evangéliumot a gyermekeknek I • A gyülekezet nem egy része a városnak, nem is csak tarka halmaza a hallgatóságnak, de élő egység akar lenni, éppen ezért a templomi istenitisztelet mellett számtalan egyesület, intézmény dolgozik az egyházért az egyház kerítésein belül. Valóban fontos és jó hatása van mindenkor a sok egyesületnek, ha a testvéri szeretetet, amely fundamentum, az egyház életében váltják fel apró tettekre. A „Vasárnapi iskola egyesület“ — ahol a fővezetés a bázeli misszionáriusok kezében van — gondoskodik arról, hogy a nem konfirmáltak — ez itt megszokott kifejezés —, 5—15 évesek vasárnapi iskolába jöjjenek (ez nem a templomban szokott lenni). A vasárnapi iskola mottója ; Az Isten igéje iránti szeretet felkeltése a gyermekek lelkében. Az u. n. „gyermek-délutánok“ célja — téli vasárnap délután van csak —, hogy a gyermekeket elvonja az utcától. Ezek az örömdélutánok a gyermek jellemének fejlesztését célozzák mesék és történetek által. A már konfirmált leányok és fiúk részére is van egyesület, ahol egyháztörténeti életképek felelevenítése, a jelen külmisszió életéből vett történetek irányítják figyelmüket a misszió magasztos feladatára. Ez is út ahhoz, hogy ez a kis Svájc a misszionáriusok egész seregét tudja kiküldeni Afrikába. Kínába és Borneóba. Ifjúsági egyesület felnőtt leányok és ifjak részére: ezeknek tagjaiból kerülnek ki a vasárnapi iskola vezetői. Diakónus és diakonissza kérdések is megbeszélés alá kerülnek. Néhányszor már én is tettem ezzel a csoporttal kirándulást a szép svájci Jurába. (Wander Vogel) Nőegyleíe minden gyülekezetnek van. Ez az egyesület kizárólag mindenütt a papriék vezetése alatt áli. Tevékenysége a gyülekezeti szegények gondozása. Van az egyháznak betegápoló egyesülete, nagyszámú diakonisszával. Az egyik legérdekesebb egyesülete a bázeli egyháznak az u. n. „házvezetőnő“ egyesület. A feladata az, hogy segítségére legyen olyan famíliáknak, ahol az anya ágyban fekvő beteg, ilyenkor egy nőnek az odaállításával teljesíti a keresztyén család iránti kötelességét. A „gyülekezeti egyesület“, amely által a legszorosabb kapcsolat áll fenn a gyülekezetek között, fontos szerepet tölt be. Itt van a székhelye az u. n. „Prot. egyházi segítő-egyesület“-nek is, amelynek figyelme a diasporában élő svájci protestánsokra irányul; ezzel az egyesülettel karöltve dolgozik az a bizottság is, amelynek főérdeklődését a volt monarchia térületén, különösen az osztrák katholikus földön szétszórtan élő protestánsok ügye foglalja le; nemcsak anyagi, de az evangélium fényét és erőit is eljuttatja hozzájuk. Ennek az utóbbi komiténak a jóvoltából tanulhat
