Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-24 / 32-34. szám
1924. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 97. oldal. vételét és főjegyző jelentését, hogy a gyászeset alkalmából részvétüket kifejezett hatóságoknak és személyeknek a kerület köszönetét főgondnok úrral együtt levélben tolmácsolta. A megüresedett püspöki szék betöltésére vonatkozólag elrendelte az állás betöltését, a gyülekezetek szeptember 14-ig küldik be szavazataikat az esperes urakhoz, akik szept. 18-ig a főgondnok úrhoz továbbítják azokat. A szavazatok felbontására bizottságot küldtek ki, melynek elnöke a fogondnok úr, esetleges akadályoztatása esetén Chernél Antal. Tagjai: Szűcs László. Lőke Károly, Szabó György és Darányi Kálmán. Felhatalmazták e bizottságot, hogy amennyiben az első szavazás alkalmával általános többséget senkisem nyerne, az újabb szavazást elrendelhesse. Az aug. 9-iki értekezlet jegyzőkönyvének tárgyalása kapcsán közgyűlés köszönetét fejezte ki az értekezlet résztvevőinek, akik a kerület és főiskola pénzügyeit tanulmányozták át nagy gonddal és előkészítették a költségvetést. Ezzel kapcsolatban elhatározta közgyűlés a kerületi pénzügyi bizottság újra megalakítását, amelybe minden egyházmegyéből választottak 1—2 képviselőt. * A fiuinternátusban lakó növendékek díját közgyűlés 4 q búzában állapította meg, a főgimnáziumban segítő-egyesüiet s egyéb díjak címén 25 kg., a nőnevelő-intézetben vegyes díj címén szintén 25 kg. búza szedését határozta el. Főjegyző indítványára elrendelte a közgyűlés, hogy a kerületi és főiskolai pénztár eddig külön kezelt de kis összegű alapjai átutaltassanak az illetékes pénztárakhoz. Örömmel értesült a közgyűlés dr. Antal Géza bejelentéséből, hogy Hollandiában egyházi és iskolai célokra 12,500 000 K-t gyűjtött, ebből 500.000 K a nőnevelő-intézeí szegénysorsu tanulója számára adatott ki, 12 milliói pedig a kerületi lelkészözvegyek segélyezésére fordítanak, az özvegyeket és árvákat anyagi viszonyaikhoz képest 3 osztályba sorozván. A kerületi napidíjakat a közgyűlés a békebeli 6, illetve 8 arany koronában állapította meg. Az egyházak épületeinek biztosítására nézve kimondta közgyűlés, hogy a békebeli fokra felemelést szükségesnek tartja és kötelezi a gyülekezetek presbyteriumait, hogy ezt a felemelést mostantól számított 60 nap alatt annál inkább eszközöljék, mert kár esetén mulasztásukért a teljes felelősséget velük szemben már most megállapítja. Az egyháztagok kerületi kapcsolatban való biztosítását nyomatékosan ajánlja közgyűlés a lelkészek és tanítók figyelmébe. A szilasbalhási középbirtok ügyében folytatandó tárgyalásra közgyűlés dr. Száz Ferenc veszprémi ügyvédet küldte ki. Szabó György a kerületi ügyészségről lemondván, közgyűlés érdemeinek elismerése mellett, a lemondást elfogadta és helyébe kér. ügyésznek dr. Lázár Andor bpesti ügyvédet, volt jeles pápai diákot választotta meg egyhangúlag. Meleg szeretettel emlékezett meg közgyűlés Barcsi József főgimnáziumi tanárról, aki szept. 1 -ével nyugalomba megy, buzgó munkásságáért a távozó tanárnak köszönetét mondott. A Barcsi József nyugdíjazása következtében megüresedett természetrajz-vegytani állásra a vallás- és közokt. miniszter úr Vargha László kecskeméti tanárt nevezte ki, közgyűlés a kinevezést tudomásul vette. A nőnevelő-intázetben megüresedett magyar-német szakos tanári állásra közgyűlés 4 pályázó közül Kótay Klára középiskolai tanárt választotta meg egy évre ideiglenes minőségben segédlanárnak. A Skót Egyesült Szabad Egyháznak a Webster James Macdonald úr utján a pápai Theologiai ínternátus céljaira küldött 200 font = 69,220.000 K adományáért közgyűlés hálás köszönetét nyilvánította. Főgondnok úr indítványára közgyűlés elrendelte, hogy a főiskola és a nőnevelő-intézet ez év őszén Kerkápoly Károly születésének 100 éves évfordulója alkalmából, 1925-ben pedig Jókai Mór 100 éves születési évfordulója alkalmából emlékünnepet rendezzen. A közgyűlés, miután a napirendet a kitűnő előkészítés következtében 1 i órára letárgyalták, Kis József imádságával fejeződött be. Utána a püspökválasztás tárgyában bizalmas értekezlet volt. Emlékezés a komjáti kánonokról. (Folytatás.) Kálvini idézettel indokolja a kánon összeírásának szükségességét. Az I. rész első kánona hitvallás a Szentháromságról, melyet erősít az apostoli hitformának, Athanásius és anicaeai zsinat hitvallásának idézésével. Ezekkel mutatja meg a világnak, hogy az egyház, mely e kánonokat alkotta, „a közönséges és apostoli anyaszentegybáz“. II. kánona Pál apostolból igazolja az egyházi rendet: tőle veszi át a püspök és presbiter fokozatokat. A püspöki egyéniség jelzőit is Páltól veszi, Kálvinnal és a karthágói negyedik zsinattal magyarázza. A püspökválasztás módját Mátyás apostol választásának módjára rendeli: „presbiter társaink közül kettőt kijelölünk, kik felől sorsvetés helyett szabadon nyilatkozunk, vagy szavazunk. Ellenmondás esetén a papok többségének szavazata áll meg. A népnek, mely alatt itt inkább a papság értendő, az egyh. hivatalnokok választásánál való befolyását az apostoli egyház diakónus választásából vezeti le A megválasztott és felavatandó püspök a teljes szentirást, a Helvét Hitvallást és az egyházi törvényeket kezébe vévén, a zsinat színe előtt térdet hajtva fennhangon esküvéssel kötelezi magát a hűségre. Megadja a használandó esküformát, a felszentelési szertartást s igazolja azt is a Tim.-hoz írott levélből. A törvény előtt térdet hajtott püspöknek ezután hatalmat ad esperesek, lelkészek, tanítók, tanulók, egyházi vonatkozásban polgárok és földesurak felett és szent kötelességet, hogy az egyházak lelkipásztorait és az iskolák tanítóit, megirt törvények értelmében minden méltatlanság ellen megvédelmezze. Lelkészek felavatását azonban a hatósága alatt lévő
