Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-03 / 30-31. szám
86. oldal. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 1924. Németh István életrajza és temetése. Boldogult püspök urunk 1851 szeptember 29-én Puszta-Egresen, Fejérmegyében született. Gimnáziumi tanulmányait Gyönkön kezdette, hol négy osztályt végzett, Pápán folytatta és fejezte be. Pápán végezte a hittanszaki tanfolyamot is. 1875 nov. 20-án helyettes, 1876 szept. 6-án rendes tanárrá választotta az egyházkerület. A gimnáziumban az I. és II. osztályban magyar és latin nyelvet, az I. oszt.-ban a vallástant tanította heti 24 óraszámmal. 1881-ben theologiai tanárrá választották. Itt először tanította a két exegesist, homiletikát, hermeneutikát, régiségtant, héber nyelvet és a gimnázium VI. osztályában a II. Helvét Hitvallást. Vezette a Theol. Önképzőkört. A konventi theoi. tanterv életbelépte után tanította a két exegesist, a két biblica theologiát és a héber nyelvet. 1884-ben köz- l tartási felügyelővé, 1889-ben kerületi levéltárnokká, i 1891-ben kerületi tanácsbiróvá, 1894-ben gazdasági j tanácselnökké, 1896-ban kerületi aljegyzővé, 1903-ban i kerületi főjegyzővé választották. A püspöki székbe 1914 március 31-én iktatta be dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök. A cseh megszállás után egy ideig még Komáromban maradt, majd Újkomáromba kényszerült átjönni, ahonnét két évvel ezelőtt a balatonkenesei egyház hívta meg lelkészének. Az ősz főpásztor ez évben töltötte be tanárkodása 50-ik, püspöksége 10-ik évét, de az őszre tervezett jubileumot már nem érhette meg. A kötelességtudat késztette, hogy július 17-én eljöjjön Pápára dr. Beach fogadására, már ekkor lázas volt és 20-án hazasietett Kenesére, honnan Székesfehérvárra szállították be, gondos ápolás alá vették, de az eihaiaímasodoít vesebajjal szemben tehetetlen volt az orvosi tudomány, július hó 28-án elhunyt. Halála mély gyászba borította szerető rokonain kívül elsősorban az egész dunántúli egyházkerületet és annak intézményeit, de gyászol az egész magyar ref. egyház is, amelynek az elhunyt konventi alelnöke volt. A haláleset hírére azonnal Székesfehérvárra érkezett dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, aki Czeglédy Sándor főiskolai gondnokkal, Medgyasszay Vince esperessel, dr. Vass Vince főisk. igazgatóval és Miklós Géza helybeli lelkésszel intézte el a temetés előkészületeit. I Egyházkerületünk a haláleset alkalmából a következő gyászjelentést bocsátotta ki: „A dunántúli református egyházkerület s annak pápai főiskolája és nőnevelő-intézete mélységes fájdalommal jelenti, hogy Főtiszíeieíü és Méltóságos Németh István úr, a dunántúli egyházkerület püspöke s a balatonkenesei egyház lelkésze, lelkészkedésének 50-ik, püspökségének ll-ik évében, 73 éves korában rövid, de súlyos betegség után f. hó 28-án Székesfehérvárott elhunyt. A megboldogultnak hült tetemeit f. hó 31-én d. e. 10 órakor a székesfehérvári ref. templomban végzett szertartás után az ottani sirkertben fogjuk ideiglenes nyugalomra helyezni. Székesfehérvár, 1924 julius hó 29-én. A világ elmúlik és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (1 Ján. II. 17.)“ Gyászjelentést adott ki a balatonkenesei egyház is. A kormányzó őfőméltósága nevében a kabinetiroda, a kormány nevében Vass József miniszterelnökhelyettes, a vallás- és közokt. minisztérium részéről gróf Klebelsberg Kunó miniszter táviratban fejezték ki részvétüket főgondnok úrnál. Temetése jul. hó 31-én folyt le Székesfehérvárott. Holttestét az ottani református templomban ravatalozták fel. Érckoporsóját számtalan koszorú borította, ott volt közöttük az egyházkerületé, a pápai kollégiumé, melynek annyi évtizeden át tanára volt és saját kertjének fehér virágaiból fonva a pápai nőnevelő-intézeté. A templom zsúfolásig megtelt a gyásztisztességre. Ott voltak a kultuszkormány képviseletében Tóth István, Jalsoviczky Kálmán min. tanácsosok, az egyet. konv. képviseletében dr. Révész Kálmán püspök, ő egyúttal a tiszáninneni egyhk. képviseletében is és dr. Benedek Zsolt kormányfőtanácsos, a dunamelléki egyhk. képviseletében dr. Ravasz László püspök, Nagy Ferenc és Vargha Sándor esperesek, dr. Joó Gyula kecskeméti jogakad. igazg., dr. Kováts István theol. igazg., Kis Ödön püspöki titkár, a tiszántúli egyhker. részéről dr. Révész Imre egyhk. főjegyző, a dunántúli ev. egyhk. képviseletében Kapi Béla püspök, kerületünkből dr. Balogh Jenő főgondnok űr vezetése mellett ott láttuk Halka Sándor, Kis József, Lőke Károly, Medgyasszay Vince, Szűcs József, Szűcs László espereseket, Huszár Aladár, Kulin Sándor és dr. Segesdy Ferenc egyházm. gondnokokat, Czeglédy Sándor főiskolai gondnokot, Kristóffy Gyula gazdasági tanácselnököt, Vargha Kálmán, Jakab Áron, Lipcsey Lajos, Konkoly-Thege Béla kerületi jegyzőket, Peti Lőrinc, Kenessey Gyula kerületi tanácsbirákat, Csajághy Károly törvényszéki elnököt, a pápai főiskolát és nőnevelő-fntézetet népes küldöttség képviselte dr. Vass Vince theol., Faragó János főgimn. és dr. Kőrös Endre nőnevelő-intézeti igazgatók vezetése alatt. A csurgói főgimn. küldöttségét Bodola László igazgató vezette. A mezőföldi, tatai és veszprémi, valamint a vértesaljai egyházmegye részéről mintegy 100 lelkész jelent meg. A komáromi egyház képviseletében mindkét félről népes küldöttség volt jelen Gaál Gyula nyug. polgármester főgondnok, Győri Elemér lelkész és Szenczi János gondnok vezetésével. A Keresztyén Családot Tildy Zoltán szerkesztő tahi és a Reformációt Bereczky Albert főmunkatárs, péczeli lelkész képviselte. A katonatisztikar 50 tagú küldöttségét Molnár Elek tábornok, Veszprém vármegye küldöttségét dr. Magyar Károly főispán, Pápa városáét dr. Tenzlinger József polgármester vezette. Ott láttuk a helyi római katholikus hitközség képviselőit is. A szertartás d. e. 10 órakor a XC. zsoltár ének
