Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-07-20 / 28-29. szám

82. oldal. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. Thury Etele Czeglédy Pál szerdahelyi lelkészt tartja a komjáti kánonok szerzőjének, aki az 1619. sóki zsinat megbizásából a régi kánonokat gyűjtötte össze, kihagyva belőlük azokat, amelyek a mi viszo­nyainkra nem alkalmazhatók, viszont beillesztve közé­jük a váradi, debreczeni és baranyai cikkekből más olyan kánonokat is, amelyekre szükség van. „Czeglédy a megbizatás szerint munkáját elkészítette s az 1623. évi szept. 13. komjáthi zsinat elé terjesztette, mely azt elfogadta s 1625-ben Bernhard Mátyásnál Pápán kinyomatta. Czeglédy Pál 1626-ban már pápai lelkész, egy év múlva a pápai ehm. alesperese, 1629-ben espe­rese, 1632-ben a dunántúli ehker. jegyzője, az 1641 junius 4-én a mezőlaki templomban tartott zsinaton pedig a dunántúli egyházker. püspökévé választatott. Úgy a komjáti kánonok keletkezési és kinyo­­matási helye, mely a mi régi és jövőbeni egész egy­házkerületünk területén van, mint a kánonok szerző­jének személyével Pápa városának és ref. egyházának, a pápai egyházmegyének, a dunántúli egyházkerület­nek legszorosabb lelki összeköttetése alapján joggal hirdettem a múlt évi ehm. gyűlési prédikációmban, hogy jubileum van, a komjáthi kánonok 300 éves jubileuma és hogy ez a jubileum a mi jubileumunk. 1625-ben jelent meg a komjáthi kánonok első kiadása Pápán, melyeket az akkori dunántúli e. kér. is elfogadott s csakhamar a dunamelléki is, s ez 1642-ben Váradon kinyomatta. Kinyomatta Trattner Mátyás Pesten 1805-ben, majd a mi egyházkerületünk Pápán 1807-ben. 250 évig voltak e kánonok érvényben. Élet lehel minden sorából, nem ásító unalom. Megérdemli a kánon nevet. (Folyt, köv.) A pápai ref. egyházmegye közgyűlése. — 1924 július 4. — Az esperesi jelentés részletes képet nyújt az egyházmegye gyülekezeteinek lelki életéről, amiről széleskörű képet szerezhetett ez évben az esperes, mivel minden gyülekezetben hosszasan időzött, tartván istenitiszteletet és vallásos estét. A kép, amit feltár, egészben véve vigasztaló és megnyugtató, életről tesz bizonyságot. A látogatásnak egyik eredménye az lesz, hogy Pápának Őszre, az egyházmegye területéről kb. össze fog jönni 4—5 vagon gabonája a templom­építés céljára s Isten majd megsegíti a pápai gyüle­kezetei temptoma felépítésére 1931-re. A másik, min­den esetre nagyobb eredménye az, hogy az esperes személyes megjelenése és igehirdetése, beszéde a val­lásos estén, a néppel való érintkezése jó hatással volt a gyülekezetek lelki életére. Beöthy László egyházm. tanácsbiró egy millió koronás adománya a Szabó Mária alapítványhoz csa­­toltatik, amely szegény lelkész- és tanító-gyermekek segélyezésére fordíttatik, — Jókay-Ihász Miklós egy millió K-t adományoz a lelkész-özvegyek részére, mely mint gyors segély köztük azonnal szétosztatik, — ezenkívül ez évben is fog adni számukra 10 q búzát. A jótett önmagát dicséri. — A lelkész-özvegyek^ ről a maguk szegénységéhez képest a lelkészek maguk is gondoskodnak, mint a múlt évben. Megalakul az egyházm. belmissziói bizottság. Mint vallássérelmi eset felmerül Csorba György halimbai lakos ügye, kit kath. iskola építése céljából magas adóval (községi pótadó) sújtanak, holott ado­mányképen csaknem akkora összeget adott volna. Harangszentelés volt az elmúlt évben Nagypiri­ten, Kéttornyulakon, Borsosgyőrött, Rédén. Kiss Zoltán felszólalás formájában megemlékezik a gályarabokról, abból az alkalomból, hogy a po­­szonyi vértörvényszék tartásának ez évben van 250 éves fordulója. Kegyeletes szavakkal emlékezik azok­ról, akik hitükért minden önfeláldozásra készek voltak, akiknek még életük sem volt drága . . . (Kocsi Csergő Bálint, Séllyei István, a két Németi István nyárádi és szerecsenyi, Farkasdy Dániel szemerei, Szatmáry Ist­ván tapolczaföi, Koródy János csöglei lelkészek) és kéri az egyházmegyét, írjon fel a kerületre, adja ki Thury Etelének a gályarabokról szóió munkáját, vagy ha másként nem lehet, közölje le sorozatosan a Dun. Prot. Lapban vagy annak beim. mellékletében. A gályarabok emlékét néhány pillanatnyi felállással tisz­teli meg a közgyűlés. Ügyészéül megválasztja dr. Molnár Imrét és dr. Saáry Tibort. Egyházközségi számadásokat a kgy. jóváhagyja. A késedelmes költségvetéseket be kell terjeszteni aug. 31-ig, ugyancsak a hitelesített díjleveleket is (a szám­vevőhöz). Jókay-Ihász Miklós egyházm. tanácsbiró indít­ványt olvas fel, kimerítően megokolva, hogy egyház­­községeinkben tétessék lehetővé az E. T. módosításá­val főgondnokok választása intelligens úri emberek személyében (akiknek mindazok a jogai meg lenné­nek, mint a városi főgodnokokuak és a lelkész mellett alkotó tagja lenne az egyházm. közgyűlésnek is, vi­szont a mai gondnoki állás visszafejlesztendő lenne pénztárosi, vagyonkezelői állás színvonalára), aki nagy segítsége lenne a lelkésznek az egyház vezetésében úgy íelki, mint anyagi téren. Az egyházm. közgyűlés megteszi a lépéseket a javaslat megvalósíthatása érde­kében, addig is, átmenetileg is, az egyházmegye terü­letén, ahol erre mód, lehetőség van, az indítványt életbelépteti. A segélyek kiosztását az elnökség fogja elintézni. A közgyűlés kötelezővé teszi az elemi iskola V.—VI. osztályaiban az egyháztörténet tanítását (Harák: Egyháztörténet). — A kgy. a tanügyi bizottság javas­latára felkéri az egyházm. tanítóegyesületet, hogy fog­lalkozzanak gyűléseiken az egyházi élet szomorú jelen­ségeinek a tanítókat illető, érintő okaival. A kgy. felír az egyházkerületre az adócsökkentési segélyek valorizálása, felemelése céljából. 1924

Next

/
Thumbnails
Contents