Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-07-20 / 28-29. szám
82. oldal. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. Thury Etele Czeglédy Pál szerdahelyi lelkészt tartja a komjáti kánonok szerzőjének, aki az 1619. sóki zsinat megbizásából a régi kánonokat gyűjtötte össze, kihagyva belőlük azokat, amelyek a mi viszonyainkra nem alkalmazhatók, viszont beillesztve közéjük a váradi, debreczeni és baranyai cikkekből más olyan kánonokat is, amelyekre szükség van. „Czeglédy a megbizatás szerint munkáját elkészítette s az 1623. évi szept. 13. komjáthi zsinat elé terjesztette, mely azt elfogadta s 1625-ben Bernhard Mátyásnál Pápán kinyomatta. Czeglédy Pál 1626-ban már pápai lelkész, egy év múlva a pápai ehm. alesperese, 1629-ben esperese, 1632-ben a dunántúli ehker. jegyzője, az 1641 junius 4-én a mezőlaki templomban tartott zsinaton pedig a dunántúli egyházker. püspökévé választatott. Úgy a komjáti kánonok keletkezési és kinyomatási helye, mely a mi régi és jövőbeni egész egyházkerületünk területén van, mint a kánonok szerzőjének személyével Pápa városának és ref. egyházának, a pápai egyházmegyének, a dunántúli egyházkerületnek legszorosabb lelki összeköttetése alapján joggal hirdettem a múlt évi ehm. gyűlési prédikációmban, hogy jubileum van, a komjáthi kánonok 300 éves jubileuma és hogy ez a jubileum a mi jubileumunk. 1625-ben jelent meg a komjáthi kánonok első kiadása Pápán, melyeket az akkori dunántúli e. kér. is elfogadott s csakhamar a dunamelléki is, s ez 1642-ben Váradon kinyomatta. Kinyomatta Trattner Mátyás Pesten 1805-ben, majd a mi egyházkerületünk Pápán 1807-ben. 250 évig voltak e kánonok érvényben. Élet lehel minden sorából, nem ásító unalom. Megérdemli a kánon nevet. (Folyt, köv.) A pápai ref. egyházmegye közgyűlése. — 1924 július 4. — Az esperesi jelentés részletes képet nyújt az egyházmegye gyülekezeteinek lelki életéről, amiről széleskörű képet szerezhetett ez évben az esperes, mivel minden gyülekezetben hosszasan időzött, tartván istenitiszteletet és vallásos estét. A kép, amit feltár, egészben véve vigasztaló és megnyugtató, életről tesz bizonyságot. A látogatásnak egyik eredménye az lesz, hogy Pápának Őszre, az egyházmegye területéről kb. össze fog jönni 4—5 vagon gabonája a templomépítés céljára s Isten majd megsegíti a pápai gyülekezetei temptoma felépítésére 1931-re. A másik, minden esetre nagyobb eredménye az, hogy az esperes személyes megjelenése és igehirdetése, beszéde a vallásos estén, a néppel való érintkezése jó hatással volt a gyülekezetek lelki életére. Beöthy László egyházm. tanácsbiró egy millió koronás adománya a Szabó Mária alapítványhoz csatoltatik, amely szegény lelkész- és tanító-gyermekek segélyezésére fordíttatik, — Jókay-Ihász Miklós egy millió K-t adományoz a lelkész-özvegyek részére, mely mint gyors segély köztük azonnal szétosztatik, — ezenkívül ez évben is fog adni számukra 10 q búzát. A jótett önmagát dicséri. — A lelkész-özvegyek^ ről a maguk szegénységéhez képest a lelkészek maguk is gondoskodnak, mint a múlt évben. Megalakul az egyházm. belmissziói bizottság. Mint vallássérelmi eset felmerül Csorba György halimbai lakos ügye, kit kath. iskola építése céljából magas adóval (községi pótadó) sújtanak, holott adományképen csaknem akkora összeget adott volna. Harangszentelés volt az elmúlt évben Nagypiriten, Kéttornyulakon, Borsosgyőrött, Rédén. Kiss Zoltán felszólalás formájában megemlékezik a gályarabokról, abból az alkalomból, hogy a poszonyi vértörvényszék tartásának ez évben van 250 éves fordulója. Kegyeletes szavakkal emlékezik azokról, akik hitükért minden önfeláldozásra készek voltak, akiknek még életük sem volt drága . . . (Kocsi Csergő Bálint, Séllyei István, a két Németi István nyárádi és szerecsenyi, Farkasdy Dániel szemerei, Szatmáry István tapolczaföi, Koródy János csöglei lelkészek) és kéri az egyházmegyét, írjon fel a kerületre, adja ki Thury Etelének a gályarabokról szóió munkáját, vagy ha másként nem lehet, közölje le sorozatosan a Dun. Prot. Lapban vagy annak beim. mellékletében. A gályarabok emlékét néhány pillanatnyi felállással tiszteli meg a közgyűlés. Ügyészéül megválasztja dr. Molnár Imrét és dr. Saáry Tibort. Egyházközségi számadásokat a kgy. jóváhagyja. A késedelmes költségvetéseket be kell terjeszteni aug. 31-ig, ugyancsak a hitelesített díjleveleket is (a számvevőhöz). Jókay-Ihász Miklós egyházm. tanácsbiró indítványt olvas fel, kimerítően megokolva, hogy egyházközségeinkben tétessék lehetővé az E. T. módosításával főgondnokok választása intelligens úri emberek személyében (akiknek mindazok a jogai meg lennének, mint a városi főgodnokokuak és a lelkész mellett alkotó tagja lenne az egyházm. közgyűlésnek is, viszont a mai gondnoki állás visszafejlesztendő lenne pénztárosi, vagyonkezelői állás színvonalára), aki nagy segítsége lenne a lelkésznek az egyház vezetésében úgy íelki, mint anyagi téren. Az egyházm. közgyűlés megteszi a lépéseket a javaslat megvalósíthatása érdekében, addig is, átmenetileg is, az egyházmegye területén, ahol erre mód, lehetőség van, az indítványt életbelépteti. A segélyek kiosztását az elnökség fogja elintézni. A közgyűlés kötelezővé teszi az elemi iskola V.—VI. osztályaiban az egyháztörténet tanítását (Harák: Egyháztörténet). — A kgy. a tanügyi bizottság javaslatára felkéri az egyházm. tanítóegyesületet, hogy foglalkozzanak gyűléseiken az egyházi élet szomorú jelenségeinek a tanítókat illető, érintő okaival. A kgy. felír az egyházkerületre az adócsökkentési segélyek valorizálása, felemelése céljából. 1924
