Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-25 / 20-21. szám
Harmincötödik évfolyam. 20—21. szám. Pápa, 1924 május 25. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .......—....................................— MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .......................................-.......— ——.........—.............—• FŐSZERKESZTŐ: NÉMETH ISTVÁN PÜSPÖK, BALATONKENESE. ♦.......—......................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL TANÁR PÁPA, FŐ- * * FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®í© □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK. cd Holland vendégeink. Egyházkerületünk vezetősége és a kerület intézetei meleg szeretettel fogadták a holland szigorú református egyház hivatalos kiküldötteit, dr. Bowman és Hoekstra kampeni theologiai tanárokat, akik máj. 13-án délelőtt érkeztek Pápára. Ez volt az első alkalom, hogy a szigorú ref. egyház Magyarországba jött kiküldöttei Pápái is felkeresték és az iníézőség mindent megtett, hogy vendégeink a rendelkezésre álíó, rövidre szabott idő alatt iehetőleg mindent megnézhessenek és magukat jól érezzék. Az állomáson a tanintézetek igazgatói fogadták a vendégeket s a város kocsiján hozták be őket a városba. Megérkezésük után Püspök Úr elnökletével értekezlet volt, melyen jelen voltak: Czeglédy Sándor főisk. gondnok, Kis József esperes, Kristófy Gyula gazd, tanácselnök, dr. Vass Vince theologiai, Faragó János főgimnáziumi, dr. Kőrös Endre nőnevelő-intézeti igazgatók, Csizmadia Lajos, Tóth Lajos és Pongrácz József theol. tanárok, valamint a vendégek kíséretében érkezett Csekey Sándor budapesti püspöki titkár, a volt jeles pápai diák, aki a tolmács nehéz szerepét töltötte be az egész nap folyamán mindenki elismerése mellett. Az értekezlet után a főiskolát és a nőnevelőt tekintették meg. A főiskolai könyvtárban három érdekes, ez alkalomra készült kiállítás fogadta őket. Egy gyűjtemény Kálvin munkáit mutatta be a XVI. századtól a Pápán megjelent fordításokig. Az Institutióból 17 különböző kiadás volt kiállítva. Egy másik gyűjtemény magyar szerzők Hollandiában megjelent műveit mutatta be, különös tekintettel a pápai vonatkozásokra. A harmadik gyűjtemény Ruyterről és a gályarabokról mutatott be eredeti okmányokat és ritka könyveket Azonkívül bemutattuk az éremtár »protestáns érmek“ szakjának is a nevezetesebb példányait. Délben a társaság a nőnevelö-intézetben volt ebéden, ahol Püspök Úr mondott felköszöntőt, amelyre Bowman tanár válaszolt. Felszólalt Czeglédy Sándor főisk. gondnok is. Ebéd után Fejes Zsigmond főgimn. tanár lefényképezte a vendégeket. Délután 3 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében nagy és díszes közönség gyűlt össze meghallgatásukra, Czeglédy Sándor áhítatgerjesztő imája után Németh István püspök mondott megnyitó és üdvözlő beszédet. Megkapó színekkel festette azt a nyomorúságos, sivár helyzetet, amikor az Összeomlás után mindenünen rideg visszautasítás szava hangzott felénk, megértésé csak egy helyről: a hollandusoktól. Lelkesen méltatta a két nemzet közti kapcsolatot a múltban és jelenben és igaz szeretet hangján Üdvözölte a két tudóst. Hoekstra professzor szólott ezután, látható melegséggel és ügyünk olyan átérzésével, hogy sok magyar „hazafi“ példát vehetne róla. Mikor a megszállt területen szerzett tapasztalatai során arról szólt, hogy énekelte Kolozsvárott tiszteletükre kétezer magyar ifjú, mert a magyar Himnusz ott tilos, a holland Himnuszt magyarul, s ennek 2 strófája, mely a zsarnokság elleni küzdelemről s a szabadság eljövendő diadaláról szól, hogy gyújtott és lelkesített, kitörő taps szakította meg előadását. Hasonlókép nagy sikere volt Bowman tanárnak is, aki a nemzeti és egyházi kapcsolatok jelentőségét és ezek kimélyítésének szükségét hangsúlyozta s nemzeti gyászunkban szép jövő felvirradásáva! biztatott bennünket. Bowmann beszéde után a Hollandiában üdült magyar gyermekek nevében Jaskó Manci képezdei növendék fejezte ki pár holland szóban hálájukat és köszönetüket s virággal kedveskedett a vendégeknek. Két énekszám is volt: a főiskolai és nőnevelő-intézeti énekkar egyaránt hatásosan szerepeltek. Püspök úr zárószavai és dr. Vass Vince theol. igazgató imája után a XC. zsoltár eléneklése zárta be a megható ünnepet. A vendégek a délutáni gyorssal tértek vissza a fővárosba. Bírjuk ígéretüket, hogy legközelebbi látogatásukkor hosszabb időt fognak Dunántúl tölteni. SZABÓ JÓZSEF (1891—1924.) Váratlan hirtelenséggel távozott körünkből. Nagypénteken még hitteljesen zengett ajkáról Jézus Krisztus megváltói halála történetének és jelentőségének méltatása s husvét első ünnepén már testi kínjai és halálsejtelmei között reménye, vigasza ez; „nem alszom el örökké ! . . * * *
