Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-11 / 18-19. szám

1924.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

59. oldal.

szerinte a történelem terméke és bár ő maga az emberi bűn miatt a köztársaság kedvelője, mind a mellett e tekintetben a kálvinista elv alkalmazkodó. Ha a felsőbbség elnyomó, a magi stratus inferiores van hivatva az ellenállásra. A nemzetközi intervenció mellett foglal állást. Az egyház formája szerinte nem fontos. Az ő egyháza az állammal szoros viszonyban van, mégis a kálvinista egyházak nagyobbrészt szabad egyházak.

Az elvek, amelyekből e rendszer fakad: 1. Isten szuverénitása (Isten a hatalom forrása és nem a nép vagy a fejedelem), amelynél a fontos nem az, hogy ki uralkodik, hanem az, hogy Isten akarata szerint uralkodjék. 2. A praedestináció tana (az Istentől való elhivatás gondolata). „Megingathatatlan az alap, amelyen állnak, mert az elhivatás alapján állunk“ — mondta Kálvin. 3. A bűnről való felfogása, ennek következménye az alkotmányos kormányzás. 4. Isten igéjének szuverén hatalma (különösen az O. T. volt hatással a ref. országok alkotmányának, szabadságának fejlődésére).

De a kálvinizmus nem akar más tollával ékeskedni, előtte is voltak szabadságtörekvések, de a nagy baj az volt, hogy a tényezők, amelyek erre törekedtek : a germán erő, a keresztyénség és a renaissance egymással viaskodtak s végtére is abszolutizmusban végződtek. Kálvin volt az, aki e három erőt értékes érccé olvasztotta össze és akinek munkája igaz szabadságot eredményezett.

E könyvecske a holland ref. antirevolucionárius párt történelmi fundamentomát és irányzatát tárja fel. Itt volna az ideje, hogy a magyar kálvinizmus is egyetemlegesen megmozduljon ez irányban, hogy a saját színeivel és elveivel lépjen a politika porondjára. De ehhez széleskörű propaganda lenne szükséges. Igen fontos lenne pl. megirni a magyar kálvinizmus politikai szerepét a múltban, népszerű modorban és tömegesen terjeszteni. E könyvecske is megérdemli a tömeges terjesztést, mert egyfelől erősíti a református öntudatot, másfelől pedig határozottan tettre serkent, hogy mi magyar kálvinisták is vonjuk le hitünk következményeit és ne szegődjünk idegen elvek zsoldjába.

Dr. H. Bouwman két füzete egyházi életünk két aktuális kérdését tárgyalja (hitvallások és egyházfegyelem) biztos kézzel. Megállapításai helytállók és helyesek, legfeljebb a hitvallások revíziójára vonatkozólag nem értek vele mindenben egyet. A módosítás szükségének okai közé egy negyediket is iktatnék (az is szükségessé teszi a hitvallás revízióját, ha a hitvallás bármely része, tétele nem egyeztethető többé össze a haladással, a tudományos felfogással). Ezek a füzetek megérdemlik a komoly megfontolást s talán eszközül szolgálhatnak a tárgyuk tekintetében, helyes egyházi közvélemény kialakítására.

A Heidelbergi Káté magyarázatainak füzetei igen alkalmasak arra, hogy gondolatokat adjanak és inspirálják a Kátét magyarázó lelkészt. Gazdag hittani és erkölcstani anyag van felhalmozva e magyarázatokban és dr. Vielenga magyarázatai (akié e két füzetben valamennyi) lélektanilag is erősen megalapozottak. Igen nagy gyönyörűséggel olvashatja a lelkész s mig maga magát is építi a református hit elemeiben, egyúttal gazdag anyagot nyer kátémagyarázataihoz és egyházi beszédeihez is. fi.

VEGYESEK

— Gyászhirek. Váró Ferenc nyug. nagyenyedi gimnáziumi tanár, tiszteletbeli igazgató, életének 73. évében április 17-én elhunyt. Hosszú évtizedeken át lelkes odaadással folytatott tanügyi, irodalmi, egyházi és közéleti munkássága életében kiváltságos tiszteletet, halála után maradandó emléket biztosított nevének. — Szabó József bodajki lelkész atyánkfia május 2-án életének 32-ik, rendes lelkészi szolgálatának 5-ik évében tüdőgyulladásban meghalt. Az ifjú lelkész halála súlyos veszteség a gyülekezetre és a szülőkre, akiknek gyászában őszinte részvéttel osztozunk.

— A komáromújvárosi ref. egyház köréből. Czeglédy Sándor kerületi belmissziói lelkész április 16-án a komáromi egyházat meglátogatta. Előadást tartott a kálvinista öntudatról s bibliát magyarázott. Két vasárnapi iskolai csoportvezető leány szavalt, az Ifjúsági Egylet énekkara két számmal működött közre és Molnár Vilmos kántortanító felolvasott Jézus életének utolsó eseményeiről. — Megjegyezzük, hogy a komáromi egyházban szép belmissziói munka folyik: van vasárnapi iskola 9 csoportvezetővel, minden szerdán bibliakör a gyülekezet számára s kedden az iparostanoncokkal Jézus példázatait tanulmányozzák. A helyi belmissziói bizottság meg van szervezve. Anyagiakban is sokat haladt az egyház; 1923 május óta épített egy modern, három tanerős új iskolát, mely ez idő szerint imaházui is szolgál, megvásárolt egy nagy épülettömböt templom, lelkész és tanítói lakások céljaira. A mindenétől megfosztott Komárom élni akarásának s istenfélelmének, hitbuzgóságának csodás jeleit mutatja.

— Laky Zsigmondné április 27 és május 4. között előadásokat tartott Balatonkenesén, Székesfehérvárott, Győrött és Tatán, mindenütt a legmélyebb benyomásokat hagyva hálás hallgatósága szivében.

— Kant-ünnepély. Theológiai akadémiánk ifjúsága a königsbergi bölcselő, Kant Immánuel születésének 200-ik évfordulója alkalmából május 4-én a főiskolai tornateremben sikerült emlékünnepet rendezett. A Himnusz eléneklése után dr. Vass Vinee theoi. igazgató mondott megnyitó beszédet, kiemelte a pápai főiskola szerepét Kant magyarországi megismertetése körül és utalt azokra a kapcsokra, amelyek Kálvin és Kant között fennállanak. Gáty Ferenc veszprémi hitoktató Hatvani Lajos ének- és zenetanár kísérete mellett Braga : Serenata és Mackenzie-Murdoch: Lochaber cimü darabjait hegedülte. Erdőssy Vilmosné úrnő Budapestről gyönyörű énekszámokban ragyogtatta mű