Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-14 / 2. szám
6. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. zik a református szempontot, sőt a katholikus irány felé gravitálnak. Mi tehát e tekintetben a tennivaló? Az, hogy vissza kell térnünk Szeghalmi tankönyvéhez. Mert annak minden sorából olyan izzó hazafiság, olyan buzgó református lelkűiét árad ki, hogy azt mellőznünk nagy hiba lenne. Nagy előnyei a következők. Elhagyta a „szent“ Istvánt, „szent“ Lászlót. X. Leó pápát bevette. A reformáció terjedését, a gályarabokat stb. szépen tárgyalta. A nagy fejedelmeket: Bocskait, Bethlent, Rákóczit, továbbá Hazánk többi dicső hőseit érdemeik szerint méltatta. Csak egy részecskét nézzünk a 91-ik lapon. „Az erdélyi fejedelemség a magyarság és prot. hit erős védőbásytyája volt. Abban az időben, midőn a magyar kir. címet is viselő német császárok Bécsből intézték ellenünk nemzetölő törekvéseiket, az erdélyi fejedelmek udvarában erős nemzeti érzés, eleven magyar élet lüktetett. E korszakban ők voltak legerősebb védelmezői a magyar szabadságnak. Nekik köszönhetjük, hogy e földről nem pusztult ki az emberi koholmányoktól ment tiszta krisztusi vallás.“ — A szerző bevett a tankönyvbe 3 történeti térképet Hazánkról és sok szép hősies történeti képet, amelyek a könyvnek csak előnyére válnak. De Szeghalmi tankönyvét meg kell rövidíteni, mert a ref. elemi iskolák 80%-a osztatlan; ezekben nem lehet 138 oldalas tankönyvet használni. Kihagyandók: Augusztus, Nagy Károly, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, pragmatika szankció, II. Frigyes, Napoleon, Európa forradalmai, német-francia háború azért, mert túlterjeszkednünk nem szabad. Kihagyandók még a nagy reformátorok, mivelhogy a Vl-ik osztálynak egyháztörténetében benne vannak. A többi leckék megrövidítendők úgy, hogy a tankönyv 70—80 lapból álljon. Mert hát nagy embereink jellemét rövidebben is ki lehet domborítani, mint a tankönyvben van. Indítványom az lenne, hogy mielőbb bizassék meg a szerző a tankönyv tartalmának rövidítésével és nyelvezetének egyszerűsítésével; hogy a Főt. Kerület már ez év szeptemberére a kiadással készen legyen és így nekünk egyik legszebb tantárgyunk tanításához megfelelő segédeszközt adhasson. Szabad legyen a Főt. Kerületnek figyelmébe ajánlani azt is, hogy gazdaságtant még nem adott ki. Pedig megcsonkított Hazánk földmivelő állam lévén, az elemi iskola ezt nem nélkülözheti. Bódiss Géza. ref. tanító. Petőfi Hollandiában. Iskolánk halhatatlan diákját, a magyar nemzet lánglelkü költőjét 100-ados születési jubileuma alkalmából egész Európa ünnepli. Mint a Nieuwe Rotterdamsche Courant január 5-i számában olvasható, a hollandi magyarok az elmúlt esztendő utolsó napján Hágában gyűltek össze, hogy ünneppel üljék meg a nagy költő születési évfordulóját. Az egybegyűltek előtt dr. Antal Géza, iskolánk tudós professzora tartott emlékbeszédet, amelyikben Petőfit, mint a szerelem és szabadság költőjét állította a hallgatóság elé. Ugyancsak a fenti újság irodalmi mellékletében A. S. C. Wallis — dr. Antal Géza felesége, ki a Hollandok egyik leghíresebb Írónője — két közleményben ismerteti a Petöfi-centennarium alkalmából Petőfi életét és költészetét. Életének rövid vázolását költészete jellemző sajátságának ismertetésével szövi át, bemutatván őt, mint hazáját végtelenül szerető magyart. Mint népéért rajongó, de hibáit kíméletlenül ostorozó költőt, de főként mint a szerelem dalnokát állítja őt olvasói elé, költészete legremekebb darabjainak holland nyelven való ismertetésével a költő szerelmi dalainak bemutatásával. Nekünk, magyaroknak, talán nem sokat mond e két költemény, de a hollandok számára bizonyára nagyon sok újat tár fel a halhatatlan költő életéből, amelynek minden részletére kitér az Írónő. Költeményeiből néhány darab bemutatásával némi fogalmat nyújt egy idegen nép lakóinak arról az utolérhetetlen nyelvbeli gazdagságról, szinpompáról s a versformák mesteri kezeléséről, melyet Petőfi alkotásaiban van alkalmunk csodálni. A pusztáról irt költemények ismertetése, valamint a Talpra magyar-hoz fűzött magyarázatokban kitér a magyar nép életére s történelmének arra a legnevezetesebb időszakára, mely a költőt a dalok írására inspirálta. Hollandia művelt közönsége e két közleményből valóban megismerheti ki volt nekünk s ki nekünk ma is Petőfi. Wallis, ki nemcsak a hollandoké, de a mienk is, Petőfihez méltó tanulmánya büszkeséggel tölt el bennünket; s. nagy örömmel látjuk, hogy a messze nyugaton is együtt éreznek velünk akkor, midőn mi a legnagyobb magyar költő ünnepét üljük. Hisszük, hogy Hollandiának eddig is bőségesen tapasztalt irántunk való rokonszenvét úgy Antal professzor előadása, mint Wallis-nak cikkei még jobban fokozni fogják! S a költő születési jubileuma egy újabb kapocs lesz, mely e két nemzetet még jobban egymáshoz vezeti. IRODALOM. Magyar református egyházi irodalmunk a nehéz idők minden akadálya ellenére szépen gyarapodik. Ez alkalommal az őszi és a karácsonyi könyvpiac néhány termékére hívjuk föl olvasóink figyelmét. A Magyar Vallásos Traktátus Társulat kiadványai közül felemlítjük A Spiritizmusról írottat, melyben egy orvos : Tüdős Kálmán, egy bölcsész : Tankó Béla, egy lelkész: Csánki Benjámin világítja meg korunk e fontos és némely helyen szinte járványszerüen fellépő tévelygését. Ugyancsak ennek az agilis Társaságnak a kiadásában jelent meg dr. Sebestyén Jenő budapesti theologiai tanár tollából A Predesztináció és problémái